Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015. március 10-én nyilvánosságra hozott döntésében arra kötelezte Magyarországot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére.[/lead] Az ítélet a túlzsúfolt zárkákban fogva tartott kérelmezők vonatkozásában megállapította, hogy esetükben sérült az embertelen, megalázó bánásmód tilalma.

I. Az ügy leírása:

Az ügy egyik kérelmezője, Varga Lajos olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástérrel rendelkezett, magánelzárása során napi 30 percet tölthetett a zárkáján kívül, és a rossz higiéniai körülmények miatt bőrbetegségben szenvedett. A másik öt panaszos esetében sem állt rendelkezésre 3,3 négyzetméternél nagyobb mozgástér, a zárkák nem kielégítő szellőztetése egyes esetekben elviselhetetlen hőséghez vezetett, egyes szűkös zárkákban a WC-t csak egy függöny választotta el az élettértől, korlátozott fürdési lehetőség volt, és csótányok, ágyi poloskák nehezítették a bentlakók életét. Az ítélet szerint kb. 450 olyan további kérelem vár az EJEB döntésére, amelyekben a panaszosok a fentiekhez hasonló körülményekre, a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságára hivatkoznak, és az elmúlt években is több olyan döntés született, amelyekben az EJEB a túlzsúfoltság miatt marasztalta el Magyarországot.
A pilot ítéletben az EJEB arra kötelezte az államot, hogy 6 hónapon belül dolgozzon ki egy akciótervet a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben fennálló strukturális problémák megoldására. Az EJEB ítélete szerint ennek módja a fogvatartottak számának csökkentése pl. a szabadságelvonással nem járó büntetések és kényszerintézkedések (házi őrizet, stb.) szélesebb körű alkalmazásával – a megoldás tehát nem egyszerűen új férőhelyek létesítése.

II. EJEB eljárás:

A benyújtott kérelem először iktatásra kerül, ha a kérelmet befogadták, akkor az ügy a tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság formai és eljárási jellegű feltételeit vizsgálja. Amint a kérelmező megkapta a formanyomtatványt, azt ki kell tölteni, és mihamarabb vissza kell küldeni. Amennyiben a testület a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja nincs helye fellebbezésnek. Az elfogadhatóság feltétele a hazai jogorvoslatok kimerítése, a kérelmet az ügyben hozott utolsó bírói döntést követő 6 hónapon belül kell a Bírósághoz benyújtani
Ha a kérelmet elfogadhatónak találják, a Kamarához kerül, mely döntést hoz az ügyben, vagy jóváhagyja a felek közötti egyezséget, amely utóbbi azonnal végrehajtható lesz.
A Kamara ítélete ellen bármely fél 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat, amely a fellebbezett ügyekben másodfokon dönt. Az ítélet akkor lesz végleges, ha a Nagykamara döntést hoz vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el.
Az ítélet jogerőssé válásától számított 3 hónapon belül az elmarasztalt állam kormányának ki kell fizetni a megállapított igazságos elégtétel összegét.
A Miniszteri Bizottság 6 hónapon belül napirendjére tűzi minden ítélet végrehajtásának ellenőrzését és mindegyikről rendszeres beszámolót kér a Kormányképviselőtől.

III. EJEB hatásköre:

Az Egyezmény által védett jogok:

– az élethez való jog
– a tisztességes eljáráshoz való jog polgári és büntető ügyekben
– a magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jog
– a véleménynyilvánítás szabadságát
– a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadság
– a hatékony jogorvoslathoz való jog
– a javak háborítatlan élvezetéhez való jog
– a választójog és választhatósághoz való jog

Az Egyezmény által tiltott jogok:

– a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés
– az önkényes és jogellenes fogva tartás
– a megkülönböztetés az egyezményben biztosított jogok gyakorlásának tekintetében
– az állam saját állampolgárainak kiutasítása vagy beutazásuk megtagadása
– a halálbüntetés
– a külföldiek kollektív kiutasítása

Az Egyezmény a beadványoknak két fő típusát különbözteti meg: a természetes személy, gazdasági társaság vagy nem kormányzati szervezet által vélelmezett jogsérelem miatt benyújtott egyéni kérelmet, és a Szerződő Felek vitáján alapuló államok közötti ügyeket. Az Egyezményen kívüli államok vagy magánszemélyek ellen benyújtott kérelmek elfogadhatatlanok. Magánszemélyek közvetlenül is benyújthatják kérelmüket, ehhez elég a kérelmezői űrlapot értelemszerűen kitölteni és a szükséges iratokat benyújtani a strasbourgi bíróság címére.

Amennyiben a fenti információkkal kapcsolatban további kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére.