Nehéz dolgunk van akkor, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol húzódik a startup cégeket, valamint a kis- és középvállalkozásokat elválasztó fogalmi határvonal. A két cégtípus közötti különbség a legegyszerűbben azzal a jól ismert közhellyel írható le, miszerint minden startup kkv, de nem minden kkv startup.

Kis- és középvállalkozások fogalma és jellemzői

A kkv-k fogalmi meghatározása mindenképp egyszerűbb. Kkv-nak nevezzük a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámú vállalkozásokat, amelyek éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kkv-k nagy előnye, hogy nemzetgazdasági szempontból egyértelműen munkahely-teremtési képességgel rendelkeznek, valamint, hogy rugalmasságuknak köszönhetően jóval dinamikusabban tudnak reagálni a piac változásaira, mint a nagyvállalatok. Hátrányt jelent azonban, hogy a fenti definícióból is következően a kkv-k alacsony tőkével rendelkeznek, ez a tény pedig gyenge alkupozícióhoz, alacsony kockázattűrő képességhez, valamint likviditási és finanszírozási gondokhoz vezethet. Nem szabad megfeledkeznünk a kkv-kat terhelő mind növekvő adóterhekről sem. Továbbá, bár a hazai kkv-k a munkavállalók 75 százalék foglalkoztatják, a magyar kivitel zömét nagy nemzetközi vállalatok adják, nemzetközi színtéren tehát nem rendelkezik jelentős reprezentáltsággal a szektor.

Startup cégek fogalma, jellemzői

A startup fogalmának meghatározása már nehézkesebb, hiszen egyértelmű definíció még a szakmai közösségben sem alakult ki. Lényegében azt mondhatjuk, hogy ahány vállalkozó, illetve befektető, annyiféle meghatározás létezik. Mindent egybevetve azonban, a startupok olyan magas növekedési potenciállal rendelkező, a nemzetközi piacokon is létjogosultsággal bíró és gyorsan növekedni kívánó vállalkozások, amelyek folyamatosan keresik a működő üzleti modellt. A kulcsszó tehát az innováció: a startup cégek olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkeznek, amely alkalmas arra, hogy felkeltse mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők figyelmét, így folyton benne rejlik a növekedés lehetősége. Tehát kezdetben minden startup tulajdonképpen mikro vállalkozás, majd a növekedés eredményeképpen a kkv. kategóriába sorolható, de nem minden kkv. startup.

A startupoknak azonban – akárcsak a kis- és középvállalkozásoknak – megvannak a maga előnyei és hátrányai. Kétségtelen, hogy a kkv-któl eltérően a startupok lényege a nemzetközi piacra jutásban rejlik, ez a nemzetközi térhódítás pedig a folyamatos megújulás mellett igen jelentős árbevétellel is kecsegtet, ugyanakkor egy startup cég alapítása nem kevés kockázatot rejt magában. A statisztikák szerint sajnos ezeknek a cégeknek csak a töredékéből lesz említésre méltó vállalat Magyarországon, a nemzetközi színtéren pedig még kritikusabb a helyzet. Az újszerű elgondolás, a rugalmas és dinamikus hozzáállás, valamint az üzlet- és termékfejlesztéshez szükséges tudás mellett olyan befektetők megléte is szükséges, akik a nemzetközi piacon már beágyazódtak. Ez utóbbi azonban szintén nehéz feladat, hiszen a szóba jöhető partnereket a jövőbeni tervek kivitelezhetősége mellett a múltbéli teljesítmény is befolyásolja, ezen a téren azonban a startup vállalkozások jellegükből adódóan is hátrányos helyzetben vannak. Jó megoldás lehet viszont egy elismert iparági szereplő bevonása, akinek a neve pozitív visszacsatolást jelentene a befektetők számára a startuphoz kapcsolódóan.

Összességében elmondható tehát, hogy egy startup cég alakítását és sikeressé tételét rendkívül sok tényező befolyásolja, viszont egy jól működő startup révén komoly nemzetközi sikerek elérésére van lehetőség.

Amennyiben a startup joggal, startup vállalkozás vagy cég alapításával, esetleg cégek működtetésével kapcsolatos jogi tanácsra van szüksége, keresse irodánkat bizalommal.