A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása.

1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja

A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy ezeket a munkavállalókat a munkaviszonyukat érintő bizonyos egyoldalú munkáltatói intézkedésekkel szemben védelemben részesítsék.

2. A munkajogi védelemben részesülő szakszervezeti tisztségviselők köre

Szakszervezeti tisztségviselőnek azt a személyt kell tekinteni, akit a szakszervezet alapszabálya ilyenként nevesít. A szakszervezeti tisztségviselő védelmének feltétele – az új szabályok szerint – a munkáltató tájékoztatása a védett személyről.

3. A védelem időtartama

Újonnan alakult szakszervezet esetén a tényleges működés megkezdése és nem a nyilvántartásba vétel időpontja irányadó. Ezért a védelem a szakszervezet alakuló ülésének napjától kezdődően megilleti az azon megválasztott tisztségviselőt. Ez akkor is igaz, ha a szakszervezet nyilvántartásba vételére csak később kerül sor (BH1996. 560.; BH2000. 509.).

4. Az egyetértési jog gyakorlásának formai követelményei

A szakszervezeti jogok gyakorlását az Mt. rövid határidőkhöz köti. Az egyetértési jogot írásban kell gyakorolni, a szóban tett nyilatkozat érvénytelen. A nyilatkozatot a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell megtenni. Ha a szakszervezet ezen a határidőn belül nem nyilatkozik, a hallgatását úgy kell értékelni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. Ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, ezt meg kell indokolnia.

5. Az egyetértési jog gyakorlásának tartalmi követelményei

A szakszervezet jogainak, különösen az egyetértési jognak a gyakorlásánál irányadó zsinórmérték a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma (Mt. 7. §). Ez azt jelenti, hogy az egyetértési jog nem korlátlan és nem gyakorolható visszaélésszerűen. Az egyetértés csak akkor tagadható meg, ha ez a jog rendeltetésével, a jogalkotó szándékával összhangban van, vagyis a munkáltató intézkedése a szakszervezet tevékenységét ténylegesen akadályozza (BH2001. 492.).

Ha a szakszervezet nem ért egyet a munkáltató tervezett intézkedésével és megtagadja az egyetértést, köteles ezt az álláspontját megindokolni. Az indokolás nélküli hozzájárulás megtagadása nem jogszerű, ezért ilyen esetben a munkáltató jogszerűen él a felmondás jogával. A jogszerű indokolásnak alaposnak kell lennie.

Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy a szakszervezettől nem várható el, hogy az egyetértés megadása során történő mérlegelésnél a munkáltató oldalán felmerülő körülményeket is figyelembe vegye (EBH2007. 1714.). A szakszervezetnek tehát kizárólag azt kell vizsgálnia, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedésének végrehajtása esetén a szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e. Amennyiben az egyetértés megadásának megtagadása miatt a munkáltató a bírósághoz fordul, akkor a bíróság feladata a szakszervezet és a munkáltató jogos érdekeinek összevetését elvégezni.

6. Az egyetértés bírói ítélettel való pótlása

Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a szakszervezet megtagadja az egyetértést, akkor a munkáltató semmiképpen nem élhet jogszerűen a felmondás jogával. Ilyenkor a munkáltató pert indíthat a jognyilatkozat pótlása iránt. Kizárólag az egyetértést pótló jogerős ítélet birtokában gyakorolhatja a munkáltató a felmondás vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás jogát.

Az egyetértés bíróság általi pótlásának akkor lehet helye, ha a megtagadásnak nem volt alapos indoka, az rendeltetésellenes volt, a munkáltató tervezett intézkedése nem érintette a megtagadó törvényes érdekeit, illetve ha a megtagadás – a szakszervezetre az egyetértésből háruló következménnyel arányban nem álló – súlyos hátránnyal járna a munkáltatóra nézve. Utóbbi esetben a mindkét fél számára jelentkező előnyöket és hátrányokat kölcsönösen értékelni kell, figyelembe véve a kialakult társadalmi értékítéletet és gyakorlatot is (EBH2004. 1147.).

7. A munkajogi védelem megsértésének jogkövetkezményei

Az előzetes egyetértés hiányában gyakorolt munkáltatói intézkedés jogellenesnek minősül. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szakszervezet megtagadja az egyetértést és a munkáltató ennek ellenére végrehajtja az intézkedést. Ebben az esetben az intézkedéssel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Amennyiben a munkáltató az Mt. 273. §-ában foglalt szabályok megsértésével szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát, akkor az Mt. 82. § (1) bekezdése szerint köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Ezen túlmenően az Mt. 83. §-a szerint a munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha annak megszüntetése az Mt. 273. § (1) bekezdésébe ütközött.

Munkajoggal vagy gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!