„Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol…” – feltehetően nem erre a válaszra számítunk, ha bűncselekmény sértettjeként feljelentést teszünk a rendőrségen. Fontos azonban tudnunk, hogy ha nem vagyunk kellően körültekintőek a feljelentés megtételekor, azon túl, hogy a feljelentés nem ér célt, a fentihez hasonló kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Kétféleképpen lehet valakit hamisan vádolni: az első eset a szó hétköznapi értelmében vett hamis vád (mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan…

Az előzetes letartóztatással kapcsolatban számos téves elképzelés él a köztudatban, amelyeket cikkünkben szeretnénk eloszlatni. Tévhit: A terheltnek mindenképpen előzetesben kell megvárnia az eljárás végét. A valóság: az előzetes letartóztatás nem szükségszerű: csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban van helye, és csak akkor, ha a terhelt szabadlábon hagyása az eljárás sikerességét veszélyeztetné. Ennek négy esetét különbözteti meg a törvény: – ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg…

Attól függően, hogy milyen részletességgel vizsgáljuk, a büntetőeljárásnak kettő, illetve három szakaszát szokás megkülönböztetni. Jelen írásunkban nem foglalkozunk a mindkét felosztáshoz képest „plusz egy” szakasszal, a büntetés-végrehajtással, ez ugyanis a klasszikus felfogásban nem a büntetőeljárás része. Az első szakasz mindkét elmélet szerint a nyomozási szakasz, míg az utolsó a tárgyalási vagy bírósági szakasz. A három szakaszos felosztás szerint a kettő között helyezkedik el a vádemelési szakasz – a két felosztás…