Mi történik, ha az ügyvezető vagy a cég tagja elhalálozik?

1, Egy Kft. esetében az ügyvezető halála jogi szempontból abban az esetben lehet a problémák gyakori forrása, ha feladatát egyedüli ügyvezetőként látta el, vagy úgy, hogy emellett ő volt a társaság egyedüli, vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Ebben az esteben a vállalkozás napi működését sem lehet biztosítani, ami jelentős probléma, ugyanis a vállalatoknak az adóhatóság és a cégbíróság felé is kötelezettségeik vannak, amelyek elmulasztása akár törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, bírságot,…

Read more Leave a comment

Az ügyvezetés tulajdonosi kontrollja (cégjogi kontroll)

Egy gazdasági társaság ügyvitelében a tagok kezében van a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések meghozatalának a joga, valamint és az ügyvezetés ellenőrzése. Ehhez mindenekelőtt azonban információhoz van szükségük a társaság működéséről. Ennek következtében a Ptk. kifejezetten rögzíti a tagokat megillető un. információs jogokat. Ennek értelmében a vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani…

Read more Leave a comment

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén

1, A Ptk. alapelvi szinten rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. (3:118.) A törvény tehát kifejezetten lehetővé teszi az ügyvezetők (vezető tisztségviselők) felelősségre vonását fizetésképtelenségi helyzet esetén, ehhez…

Read more Leave a comment

Az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos elvárások – Általában

1, Egy társaság szervezetében az ügyvezető (vezető tisztségviselő) az a személy, aki a napi szintű vezetésével összefüggő feladatokat látja el. Ebben a körben az ügyvezető feladatát az képezi, hogy meghozza a társaság irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe és fontos szabály, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy, vagyis a gazdasági társaság érdekének megfelelően köteles ellátni. (3:21. §) Az ügyvezető tevékenységének…

Read more Leave a comment

Ingatlannal rendelkező cég üzletrészének átruházása adójogi szempontból

Főszabály e körben az illetéktörvény 18 §-a. Itv. 18. § (1) bekezdése, amely szerint ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. (Az Itv. 18. § (1a) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása.)…

Read more Leave a comment

A társasági részesedésszerzés jellemzői, valamint a cégadásvételkor figyelembe veendő tényezők

Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni. A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja. Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő…

Read more Leave a comment

Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more Leave a comment

Az ügyvédi díjszabás meghatározó szempontjai

Jelen összefoglaló célja, az ügyvédi díjjal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán túl, a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat végett, hogy ügyfeleink rálássanak az ügyvédi díjazás meghatározó elveire, illetve a munkadíj összegét indokoló tényezőkre. Miért fizetünk munkadíjat az ügyvédi szolgáltatásért? Az ügyvédi munka egyszerre hivatás és vállalkozás. Mint minden vállalkozónak, cégnek, egy ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának is jelentős költségei vannak, amelyet az ügyvédnek be kell építenie a díjszabásába. Az ügyvédek többsége főállásban végzi tevékenységét, az…

Read more Leave a comment

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more Leave a comment

Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után. I. Kell-e adózni a részvények átruházása után? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli.…

Read more Leave a comment