Megköthető-e a felhasználási szerződés általános szerződési feltételek alapján?

E kérdés eldöntése szempontjából először érdemes tisztázni azt, hogy mi minősül felhasználási szerződésnek és általános szerződési feltételnek, illetve ezeknek milyen formai követelményeknek kell megfelelniük. A szerzői művet a szerzői jog csak egy bizonyos ideig részesíti védelemben, ezen időtartam a szerző életében és halálát követő 70 évig tart. A felhasználási szerződés egy jogszerű felhasználási módja azon műveknek, amelyek szerzői jog védelme alatt állnak. Ezen szerződés egy olyan kétoldalú megállapodást jelent, melynek…

Read more

Szerzői jogi törvény módosítása – A „value gap” problémája

Ahogyan a médiafogyasztási szokásainkban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tartalommegosztó szolgáltatások, mint a Youtube, Spotify, Facebook vagy akár TikTok, szerzői jogi szempontból egyre inkább felüti a fejét a „value gap” problémája. Ennek lényege szerint a különböző tartalommegosztó platformok a felhasználók által feltöltött – gyakran szerzői műnek minősülő – tartalmak elérhetővé tételével jelentős nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban engedélyt a jogosultaktól nem kérnek, vagy a bevételeik mértékhez képest aránytalanul…

Read more

Szoftverek jogi védelme az USA-ban – „Szoftverszabadalom”

Abban a pillanatban, amikor az első szoftvert megalkották megkérdőjelezhetetlenül fontossá vált maga a szoftvervédelem is. A szoftvereket szellemi tulajdonként tartjuk számon és az Egyesült Államokban a szellemi tulajdont védő törvények védik a computer programokat is. Négy fajtáját különböztetjük meg; szabadalom, védjegy, copyright, gyártási titok. Amikor arra kerül sor, hogy eldöntsük, hogyan védjük meg saját ötleteinket, alkotásainkat, amit számítógépes kódba manifesztáltunk a legcélravezetőbb szerzői jogot és/vagy a szabadalmat választani. Szerzői jogi…

Read more

Szellemi eszközök vállalkozások finanszírozásában

Jogos kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehet a gyakorlatban megállapítani olyan javak értékét, melyek sok esetben nem tárgyiasultak, kézzel fogható megjelenési formájuk nincs, illetve hogy ezek hogy használhatók fel adott esetben egy vállalat finanszírozásában, illetve milyen módon teremtenek cégértéket. A szellemi eszközök értéke Szellemi vagyon értékéről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az mérhető gazdasági hasznot hoz a felette rendelkezőnek, vagy növeli más kapcsolódó eszköz értékét. Szellemi vagyon hasznosítása által…

Read more

Intellectual Property Management – A szellemi tulajdonról általában

Gyakran felvetődő probléma, hogy a humánkapacitás szintjén megjelenő kreativitás, tárgyi tudás, tapasztalat, illetve más egyéb képességek illetve ezek tárgyiasult megtestesülései (pl.: dokumentumok, rajzok, egyéb innovációk) milyen módon kamatoztathatók egy cég életében. Fontos leszögezni, hogy önmagában az a tény, hogy ezen javak kézzel fogható formát öltöttek, még nem teszi őket védett szellemi tulajdonná. Lajtsromozás VS. szerzői jog A védettséget egy következő lépéssel lehet elérni, mégpedig egy megfelelő eljárás lefolytatásával, mely eljárás…

Read more

Szabadalom és a szoftverek jogi védelme

Mindennapjainkat behálózó innovatív iparág az informatika, hiszen a szektor nagy lehetőségeket rejt magában a tőkét, illetve további más érvényesülési lehetőségeket is figyelembe véve. Aki viszont már próbálta saját újszerű ötletét egy szoftverre vonatkozólag szabadalmaztatni, biztosan szembesült az eljárás problémáival, nehézségeivel is. A magyar szabadalmi törvény ugyanis a szoftverek szabadalmazhatóságát nem teszi lehetővé, erre csak számítógéppel magvalósított találmány esetén van mód. A fogalmak tisztázása ebben a körben tehát elengedhetetlen. A szoftver…

Read more