Magyarország is elfogadta az ENSZ anyaság védelméről szóló egyezményét, amelynek szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva így a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság és várandósság tényére tekintettel, illetve annak alapján, hogy az adott munkavállalónak – legyen az férfi vagy nő- van-e gyermeke.

A magyar munkajog szerint a várandós nőkre, illetve a kisgyermeket nevelő szülőkre az alábbi szabályok speciális vonatkoznak:

Munkavégzés helye:

A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő munkavégzésrea várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, amennyiben gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó a gyermek tizenhat éves koráig /Mt. 53. § (3)/

Munka és pihenőidőre vonatkozó szabályok:

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig a Munka Törvénykönyvében lévő munka,- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy éjszakai munka nem rendelhető el, illetve egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, illetve rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el./Mt. 113. § (1)/
Mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára./Mt. 55. § (1)/
Az anyát szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság illeti meg a Munka Törvénykönyve 127. § – 133. §szerint.
Főszabály szerint betegség miatt minden évben tizenöt munkanap betegszabadság jár a munkavállalónak. Ez alól kivételt jelent, hogy a munkavállalónak. veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár ez a kedvezmény./Mt. 126. § (1) (2)/

Munkaszerződés módosítása:

A munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – orvosi vélemény alapján- az adott munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól felmentésben kell részesíteni azt, aki egészségi állapota alapján nem foglalkoztatható. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermek hároméves koráig (három vagy több gyermeket nevelő esetén a gyermek ötéves koráig)a munkaszerződést köteles az általános napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. /Mt. 60. § (1)(2); 61. §(3)/

Felmondás:

Fő szabály szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, azonban vannak olyan esetek, amikor a munkaviszony nem szüntethető meg. Ilyen eset például a várandósság, a szülési szabadság ideje, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, illetve a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap. /Mt. 65. § (1)(3)/
Az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának munkáltató által történő megszüntetésére kivételes esetekben azonban van lehetőség. Ha a munkavállaló a gyermek hároméves koráiga gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem veszi igénybe, akkor az alábbi esetekben van lehetőség a munkaviszonyának megszüntetésére:A munkáltató azonnali hatályú felmondása lehetséges, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi./Mt. 78. § (1)/
A munkavállaló képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő okból megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló munkahelyén nincs képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő betöltetlen munkakör vagy a felajánlott új állást visszautasítja. /Mt. 66. §(6)/

Ami a felajánlható munkakörök minőségét illeti, indokolt a követelmények vizsgálata. A kommentár szerint az első követelmény a munkavállaló képességeinek megfelelő munkakör felajánlása, hiszen a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ennek megfelelően a védett munkavállalónak olyan munkakört, és ezen belül olyan munkát kell felajánlani, amelyet az adott képességeinek megfelelően el tud látni. A felajánlandó munkakörrel kapcsolatos másik követelmény, a végzettség. A végzettség jelenthet azonos képzettségi szintet, például felsőfokú végzettség, valamint azonos képzettségi szakot is. Megítélésünk szerint a munkáltató alacsonyabb képzettséget, végzettséget igénylő munkakört is köteles felajánlani. A gyakorlat követelménye azt jelenti, hogy a munkavállaló számára azonos gyakorlatot, tapasztalatot – nem kevesebbet és adott esetben nem is többet – kívánó munkakört kell felajánlani.

Az EBH2006. 1538 szerint a keresőképtelenség a munkaköri feladatok ellátására való alkalmatlanságot nem alapozza meg. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt – nem tudja ellátni, Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti.

A BH2007. 96. szerint a munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt – nem tudja ellátni. Ennek megállapítása nem történhet meg olyan időszakban, amely alatt a munkavállalót a törvény a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti.

Amennyiben Önnek gazdasági joggal, polgári joggal, ingatlanjoggal kapcsolatos kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.