Követelése van céggel szemben? Így érvényesítse felszámolási eljárás keretében! – Felszámolást indítottak a cége ellen? Az alábbiak szerint védekezzen!

Cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson mindazoknak, akik követelésüket felszámolási eljárásban kívánják érvényesíteni vagy esetleges likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni. Általános tudnivalók Jogszabályi háttér: A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik; mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgál. A felszámolási eljárás célja: A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód…

Read more Leave a comment

Kérdések a CSOK kapcsán: Adó-visszatérítés vs. kedvezményes áfa-kulcs

2016. január elsejétől jelentős változások léptek életbe a családi otthonteremtési kedvezmény esetében. Az összegek növekedtek, életbe lépett a 10+10 millió forintos lehetőség, a feltételek változtak. A lakásépítési támogatás változása mellett az új év új adókedvezményeket is hozott: a 256/2011. kormányrendelet 2016. január 1-jétől hatályos változásai alapján ugyanis a CSOK feltételeinek megfelelő lakás természetes személy építője vagy építtetője, illetve építési telek tulajdonosa adó-visszatérítést igényelhet. Tekintettel arra, hogy a főszabály mindig tartogat…

Read more Leave a comment

Birtokvédelmi eszközök, avagy mit tegyünk, ha a bérlő vagy a korábbi tulajdonos az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni?

Birtokvédelemre számos okból lehet szükségünk, de alapvetően két jól körülhatárolható esetben, egyrészt ha birtokunktól jogalap nélkül megfosztanak, illetve ha a birtoklásban jogalap nélkül megzavarnak. Különösen bosszantó lehet és előre nem tervezett költségeket eredményezhet, ha a megvásárolt ingatlan korábbi tulajdonosa a lakásból nem hajlandó kiköltözni, illetve ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után továbbra is a bérleményben marad. Ebben a cikkben az ilyen esetekben alkalmazható három különböző eljárást mutatunk be,…

Read more Leave a comment

Megéri a kiskorú részére és nevére ingatlant vásárolni?

Az ingatlan piac fellendülésével egyre több vevő dönt úgy, hogy gyermeke részére vásárol Budapesten vagy akár vidéki nagyvárosban ingatlant. A fenti döntés során azonban a törvényes képviselők nem veszik figyelembe, hogy a későbbiek során, ha az ingatlant értékesíteni kívánják, a gyámhatóság közreműködés nem mellőzhető. A kiskorú tulajdonában lévő bármilyen ingatlan értékesítése során a gyámhatóság részére az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérelem mellékleteként – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 153.…

Read more Leave a comment

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? (“Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more Leave a comment

A korlátolt dologi jogok és a tulajdonjog az ingatlanok vonatkozásában

A korlátolt dologi jogok a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásában korlátozzák a tulajdonost. Van közöttük olyan, amely bizonyos szempontból „erősebb” mint a tulajdonjog, így például a haszonélvező a haszonélvezet tárgyául szolgáló dolgot a tulajdonost „megelőzően” használhatja, hasznosíthatja. Cikkünkben ezen jogokról szeretnénk egy rövid összefoglalóval szolgálni. Ezen jogokban közös, hogy idegen dolgon állnak fenn, a tulajdonjog önállósult részjogosítványait jelenítik meg, valamint időben behatárolt jogok. A korlátolt dologi jogok közé tartozik a zálogjog,…

Read more Leave a comment

Hogyan szüntethető meg az Ön ellen folyó büntető eljárás? – A tevékeny megbánás

Ha Ön ellen büntető eljárás van folyamatban, akkor bizonyos esetekben és körülmények fennállása esetén az eljárás megszüntetésére van lehetőség. A Büntető Törvénykönyv több büntethetőséget megszüntető okot is említ, ezek közül itt csak a tevékeny megbánással foglalkozunk. A tevékeny megbánás intézményének célja, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén ösztönözze az elkövetőt a sértettnek tett megfelelő jóvátételre és ezzel lehetőséget biztosítson a megbánásra, valamint a büntetés elkerülésére. Egyes esetekben fontosabb ugyanis a sértett…

Read more Leave a comment

Szakszervezeti tag vonatkozásában fennálló munkajogi védelem

A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása. 1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy…

Read more Leave a comment

Kölcsönt nyújtana a cége? A következőkre figyeljen!

Fontos tudni, hogy egyes különböző kölcsönök egészen eltérő minősítés alá eshetnek, attól függően, hogy milyen körülmények között kerül sor a nyújtásukra. Két, látszatra ugyanolyan kölcsönszerződés közül az egyik teljesen problémamentes lehet, míg egy másik akár bűncselekménynek is minősülhet. Mi ennek az oka? A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) kimondja, hogy hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi tevékenységnek minősül, ha végzése üzletszerűen történik és így csak a Magyar Nemzeti Bank…

Read more Leave a comment

A követelés behajtása során befolyt összeg elszámolása

Gyakori eset, hogy akár peres, akár nemperes eljárás keretében érvényesíteni kívánt követelés behajtása közben az adós a végrehajtással vagy a felszámolással fenyegető helyzet következtében a tartozása egy részét megfizeti. Cikkünkben arról olvashatnak részletesebben, hogy ilyenkor a felek a befolyt összeget hogyan kötelesek elszámolni. Ptk. 6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén] (1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a…

Read more Leave a comment