A bíróság által értékelt főbb körülmények az intimitás,- vagy kilátásvesztéssel keletkezett értékcsökkenéssel kapcsolatban

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén. Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló…

Read more Leave a comment

Kiskorú részére történő eseti gyámrendelés esetei a részvételével létrejött adásvételi szerződés megkötése során

A Ptk. 4:163. § (1) bekezdése szerint „a szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.” A kiskorú részére történő eseti gyám rendelésére sor kerülhet, egyrészről a kiskorú és törvényes képviselői tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén, másrészről pedig a kiskorú javára történő…

Read more Leave a comment

Építési jogi kérdések V. – Az Étv. szerinti fennmaradási és továbbépítési engedély szabályai

Fennmaradási vagy fennmaradási,- és továbbépítési engedély szükséges, ha valamely építkezés szabálytalanul valósult meg. Fennmaradási és fennmaradási,- és továbbépítési engedély elhatárolása Fennmaradási engedély iránti kérelmet befejezett építkezés esetében kell benyújtani az illetékes hatóság részére; befejezett építkezésnek pedig az minősül, ha az adott épület – a jogszabályoknak megfelelő tervdokumentáció szerint – már elkészült és rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a felelős építési vállalkozó az építési területet „átadta”. Fennmaradási, és továbbépítési engedélyről ezzel szemben…

Read more Leave a comment

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az “officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more Leave a comment

Építési jog kérdések IV. – Ügyfél jogállás megszerzése a szomszédos építkezés építési engedélyezési eljárása során

Az ingatlanárak drasztikus emelkedésével az építkezések száma is gyorsan megugrott a budapesti és vidéki nagyvárosok frekventált környékein. Sok esetben a megépülő új ingatlanok a szomszédos ingatlanok értékét negatív irányba is befolyásolhatják, ezért a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak  fontos érdeke, hogy már az építkezési engedély kiadására vonatkozó eljárásban ügyféli jogokat szerezennek, és így jogorvoslattal rendelkezzenek a kiadott építési engedéllyel szemben. Miért is fontos ez? Azon személyek, akik az építési engedély kiadására vonatkozó…

Read more Leave a comment

Speciális ÁFA kérdések I. – Hogyan kell számlázni nagykövetségek részére az általános forgalmi adót?

Diplomáciai, konzuli képviselt részére kiállított számla tekintetében két módon érvényesülhet az áfa mentesség, egyrészről beszélhetünk közvetlen áfa mentességről, amikor a számla nem tartalmazza az áthárított áfa összegét, másrészről pedig adó-visszatérítés formájában megnyilvánuló áfamentességről, amikor a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója az áfa utólagos visszatérítésére jogosult az áfát és esetlegesen a jövedéki adót is magában foglaló ellenérték maradéktalan megfizetése esetén. Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentes az…

Read more Leave a comment

Az építési engedély és egyszerű bejelentés szabályai 2017-ben

Építési engedély és egyszerű bejelentés. Ezen két fogalom között 2017. január 1. napjától jelentős különbség van. Jelen cikkben közérthető módon megpróbáljuk elhatárolni e két, a gyakorlatban sokszor felcserélt fogalmat. Mikor kell építési engedélyt kérnem és mikor elég az egyszerű bejelentés az építkezéseknél? Az építésügyben megfigyelhető, hogy egyre kevesebb esetben kell építési engedélyt kérni és egyre többször elegendő az egyszerű bejelentés az építési tevékenység megkezdése előtt. Elsőként határozzuk meg azonban, hogy…

Read more One Comment

Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése a magyar polgári jog szabályai szerint

Mi történik akkor, ha az építési vállalkozó a megrendelő részére teljesített kivitelezési munkák során késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette meg határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: • pénz tulajdonjogának a jogosult részére…

Read more Leave a comment

Gyakran ismételt kérdések az öröklési jog területén

Öröklési jog területén, a hagyatéki eljárás során a leggyakrabban az alábbi kérdések szoktak felmerülni. Minden további öröklési joggal kapcsolatos kérdésre telefonon vagy e-mailben szívesen válaszolunk! 1. Örökölhet-e az örökhagyó házastársa, ha már nem áll fenn köztük az életközösség? A házastárs sajátos kiesési esetének az indoka kézenfekvő. A házasság valódi tartalmát a házastársak együttélése, a köztük levő érzelmi és gazdasági közösség adja. Ha ez nincs meg, és a házasság csupán formális…

Read more Leave a comment

Mikor számít a kötbér túlzott mértékűnek?

A kötbér egy olyan írásban kiköthető, szerződést biztosító mellékkötelem, melynek lényege, hogy a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Ha kimenti szerződésszegését, mentesül a kötbérfizetés alól. A kötelezett akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a…

Read more Leave a comment