Innovációs due-diligence eljárás

Megvan a nagy ötlet és úgy tűnik sikerül is megvalósítani? Összeállt a fejlesztő csapat, sikerült megtalálni a megfelelő embert minden pozícióra? Van olyan piaci fájdalom melyre gyógyírt kínál az új megoldás? Keresnyei János együttműködő partnerünk bejegyzése: Ezek mind olyan kérdések, melyek igenlő válasza esetén nagy reményekkel indulhatunk egy cégen belüli, vagy akár spin-off, start-up fejlesztésnek.  Az eddig tartó folyamat  nagyon hasonlatos ahhoz, amikor egy sűrű erdőben igyekszünk kijutni a tisztásra, és…

Read more Leave a comment

Ágazati jogszabályváltozások a GDPR kapcsán

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez (GDPR) kapcsolódóan a magyar Országgyűlés 2019. április elején elfogadta az úgynevezett „GDPR saláta törvénycsomagot”. A törvénycsomag mindösszesen 86 magyar ágazati jogszabályt módosít; többek között a munka törvénykönyvében, a személy-és vagyonvédelmi törvényben, illetve a kereskedelemről szóló törvényben is jelentős változások következtek be 2019. április 26-tól. A jogszabály-módosításokkal összefüggő lényeges változásokat az alábbiakban külön szektorok szempontjából mutatjuk be. Egészségügyi szektor A személyes adat meghatározása megtörtént a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök értékelése

Az előző blogbejegyzésünkben bemutatott elméleti lehetőségek azonban gyakorlati kérdéseket vetnek fel, melyek közül talán a legfontosabb egy számviteli jellegű kérdés, mégpedig az, hogy hogyan lehet a szellemi vagyon értékét megállapítani a társaságokba való bevitel érdekében. Erre az IAS/IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szabályrendszere ad választ, mely egy olyan standardizált számviteli szabályrendszer, melyet az International Accounting Standards Board, vagyis a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület bocsátott ki azzal a céllal, hogy a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök vállalkozások finanszírozásában

Jogos kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehet a gyakorlatban megállapítani olyan javak értékét, melyek sok esetben nem tárgyiasultak, kézzel fogható megjelenési formájuk nincs, illetve hogy ezek hogy használhatók fel adott esetben egy vállalat finanszírozásában, illetve milyen módon teremtenek cégértéket. A szellemi eszközök értéke Szellemi vagyon értékéről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az mérhető gazdasági hasznot hoz a felette rendelkezőnek, vagy növeli más kapcsolódó eszköz értékét. Szellemi vagyon hasznosítása által…

Read more Leave a comment

Intellectual Property Management – A szellemi tulajdonról általában

Gyakran felvetődő probléma, hogy a humánkapacitás szintjén megjelenő kreativitás, tárgyi tudás, tapasztalat, illetve más egyéb képességek illetve ezek tárgyiasult megtestesülései (pl.: dokumentumok, rajzok, egyéb innovációk) milyen módon kamatoztathatók egy cég életében. Fontos leszögezni, hogy önmagában az a tény, hogy ezen javak kézzel fogható formát öltöttek, még nem teszi őket védett szellemi tulajdonná. Lajtsromozás VS. szerzői jog A védettséget egy következő lépéssel lehet elérni, mégpedig egy megfelelő eljárás lefolytatásával, mely eljárás…

Read more Leave a comment

Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az erdőgazdálkodónak, illetve a tulajdonostársnak az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag után?

Korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal, hogy az erdőgazdálkodóknak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet az igénybe vett Natura 2000 támogatás után. A bonyolultságára tekintettel érdemes áttekinteni azt is, hogy az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében az eladott faanyagból származó bevétel után keletkezik-e, és ha igen milyen adófizetési kötelezettség az erdőgazdálkodó részéről. Az osztatlan közös tulajdonú erdőből származó faanyag értékesítése esetében fontos beszélni, hogy kit illet az eladott faanyagból származó nyereség, illetve, hogy…

Read more Leave a comment

Vételi jog a társasági jogban és a startup jogban

A vételi jog alapján a tulajdonos saját dolgára nézve és a jogosult javára szerződéssel vételi jogot alapít. A vételi jog egyoldalú hatalmasság, ami alapján a vételi jog jogosultja a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot alapító szerződés alakszerűségi érvényességi kelléke az írásba foglalás, abban továbbá rögzíteni kell a vételi jog tárgyát és azt a vételárat, amelyen a vételi jog gyakorolható. Tekintettel arra, hogy a vételi…

Read more Leave a comment

Szerződési biztosítékok a magyar jogban

A gazdasági élet hatékony működésének egyik alappillére a szerződés. A legkülönfélébb célok megvalósítása érdekében kötjük őket, azonban sok esetben nem számolunk azzal, hogy a létrejött írásbeli megállapodás ellenére a szerződése teljesítése nem következik be, vagy nem úgy, ahogy mi azt vártuk. A szerződés megerősítését – és ezáltal céljaink bebiztosítását – a szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el. A szerződéses biztosítékok tehát, a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez…

Read more Leave a comment

Amit a hatósági ellenőrzésről minden cégnek tudnia kell…

A jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapelvi szinten rögzíti a jogszerűség elvét, ami kimondja, hogy a hatóság az eljárása során jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen jár el. Az Ákr. 2. §. (2) bekezdése továbbá azt is deklarálja, hogy „A hatóság a hatásköre gyakorlása során (…) az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, (…) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, (…) ésszerű időben…

Read more Leave a comment

Gazdasági élet szerződéseinek elkészítése tartós ügyvédi megbízás keretében

Mint azt a korábbi bejegyzésünkben is említettük akár eseti, akár állandó megbízás keretében szívesen állunk rendelkezésére szerződések átnézésére, mielőtt aláírásával magára nézve kötelezettséget telepítene. Tartós megbízás előnyei: Ügyvédként leggyakrabban eseti megbízásokkal találkozunk, hiszen magyar viszonylatokban többségben vannak a fogyasztók és a fogyasztók által kötött szerződések. Ilyen például egy lakásvásárlás, késedelmes fizetés érvényesítésében való szakszerű jogi segítségnyújtás és tanácsadás, vagy pénz visszakövetelésének érvényesítése. Hiszen lássuk be, nem vásárolunk minden hónapban ingatlant…

Read more Leave a comment