Szerződési biztosítékok a magyar jogban

A gazdasági élet hatékony működésének egyik alappillére a szerződés. A legkülönfélébb célok megvalósítása érdekében kötjük őket, azonban sok esetben nem számolunk azzal, hogy a létrejött írásbeli megállapodás ellenére a szerződése teljesítése nem következik be, vagy nem úgy, ahogy mi azt vártuk. A szerződés megerősítését – és ezáltal céljaink bebiztosítását – a szerződéses biztosítékok megfelelő alkalmazásával érhetjük el. A szerződéses biztosítékok tehát, a szerződések megerősítésének eszközei. Ezek az eszközök a szerződésszegéshez…

Read more Leave a comment

Amit a hatósági ellenőrzésről minden cégnek tudnia kell…

A jelenleg hatályos általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapelvi szinten rögzíti a jogszerűség elvét, ami kimondja, hogy a hatóság az eljárása során jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen jár el. Az Ákr. 2. §. (2) bekezdése továbbá azt is deklarálja, hogy „A hatóság a hatásköre gyakorlása során (…) az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően, (…) indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül, (…) ésszerű időben…

Read more Leave a comment

Gazdasági élet szerződéseinek elkészítése tartós ügyvédi megbízás keretében

Mint azt a korábbi bejegyzésünkben is említettük akár eseti, akár állandó megbízás keretében szívesen állunk rendelkezésére szerződések átnézésére, mielőtt aláírásával magára nézve kötelezettséget telepítene. Tartós megbízás előnyei: Ügyvédként leggyakrabban eseti megbízásokkal találkozunk, hiszen magyar viszonylatokban többségben vannak a fogyasztók és a fogyasztók által kötött szerződések. Ilyen például egy lakásvásárlás, késedelmes fizetés érvényesítésében való szakszerű jogi segítségnyújtás és tanácsadás, vagy pénz visszakövetelésének érvényesítése. Hiszen lássuk be, nem vásárolunk minden hónapban ingatlant…

Read more Leave a comment

Biztosítékok – Foglaló, kötbér és jogvesztés kikötése szerződésekben

Jelenlegi felgyorsult világunkban egyre több szerződés kerül megkötésre természetes felek, illetve természetes és jogi személyek között egyaránt. A jogügyletek szerződésszerű teljesítése a szerződést kötő feleknek az egyik legfontosabb elvárása. Annak érdekében, hogy ehhez a feleket a lehető legnagyobb eséllyel hozzásegíthessük, gyakran alkalmazunk olyan jogi konstrukciókat, amelyek egy szerződésből sem maradhatnak ki. A szerződés megerősítésének módjai a szerződéskötést azáltal teszik biztonságosabbá, hogy a feleket többletszankciók kilátásba helyezésével a szerződés teljesítésére képes…

Read more Leave a comment

A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (pl.: „Airbnb”) adózása I.

A lakástulajdonosok részéről az elmúlt években – különösen Budapesten – népszerű lett a külföldi turisták részére a lakások rövid távú bérbeadása. Ezen tevékenység (adószámos) magánszemélyként, egyéni vállalkozóként vagy akár gazdasági társaság keretében is folytatható, jelen bejegyzésünkben az adószámos magánszemély adózására vonatkozó fontosabb szabályokat mutatjuk be. Jegyzőhöz történő bejelentés a tevékenység megkezdésekor Az ilyen jellegű tevékenység megkezdésekor a legelső lépés, hogy az illetékes jegyzőhöz be kell jelenteni, hogy kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra…

Read more Leave a comment

Hogyan kell adózni őstermelőként és adószámos magánszemélyként a Natura 2000 támogatás után?

Sokak nincsenek tisztában azzal, hogy az erdőgazdálkodói tevékenység ugyanolyan gazdasági tevékenységnek minősülhet, mint bármely más bevételre irányuló vagy üzletszerűen folytatott gazdasági tevékenység, és így ezen tevékenység után is adófizetési kötelezettség keletkezhet, ez különösen igaz az igénybevett Natura 2000 támogatásra. A bejegyzett erdőgazdálkodók többsége ezen tevékenységet őstermelőként vagy adószámos magánszemélyként végzi, így elsősorban ezen bejegyzés számukra foglalja össze, hogy a Natura 2000 támogatás utáni milyen  adókötelezettségük keletkezhet. 1. Őstermelők adókötelezettségei Először…

Read more Leave a comment

A forgalmazó helytállási kötelezettségei élelmiszer-értékesítés körében

A forgalmazási (disztribútori) szerződés a hazai jogalkotási folyamatok eredményeként nevesített szerződésként 2014. március 15-e óta szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Ez a szerződéstípus a hagyományos szerződési tipizálási rendszerbe nehezen illeszthető be, ugyanis jellemzőit az üzleti élet alakította ki a szociális piacgazdaság és annak részét képező szerződési szabadság elvének mentén. A disztribútori szerződésben a tulajdonátruházó (adásvétel, bizomány), valamint a vállalkozási típusú (szállítás) szerződések jegyei vegyülnek, erre tekintettel pedig a disztribútori szerződés által…

Read more Leave a comment

Fokozatos részesedésjuttatás – Mi az a vesting és a reverse-vesting?

A hazai kockázati tőkebefektető piac kisebb erőforrással rendelkezik, mint más nyugati országok, ezért elemi érdeke fűződik minden befektetőnek ahhoz, hogy befektetéseik után az elvárt hozamot tudják produkálni, eredményes legyen a befektetés. Ezért a befektető igyekszik minden kockázatot a minimális szintre csökkenteni. Az előző részben a hígulásról és a hígulás elleni védelemről írtunk, amelyben a befektető saját helyzetét igyekszik biztosítani a céltársaságban más befektetőkkel, mint külső, harmadik személyekkel szemben, azonban tisztában…

Read more Leave a comment

Zavaró hatások a szomszéd részéről és a lehetséges jogi megoldások

Szinte mindenki tapasztalt már a jelenséget, amikor szomszédja kellemetlen hanghatásokkal, szagokkal, vagy épp magával a háza építésével zavarja jól megérdemelt pihenésében, akadályozza a kerti munkában vagy éppen kínos perceket okoz látogatók fogadása során, nem is említve azon eseteket, melyekben az ingatlan értékét is kedvezőtlenül befolyásoló változásokat idéz elő ezzel. Ezekre az esetekre természetesen rendelkezésére állnak a jog által biztosított eszközök. Jelen összefoglaló pedig megkíséreli bemutatni, milyen feltételek fennállása esetén mely…

Read more Leave a comment

Kép- és hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználása büntető- és polgári peres eljárásokban

A 2018. január 1-én hatályba lépő, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 263.§ (1) bekezdése alapján – szabad bizonyítás elvéből fakadóan – a bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. A Pp. 268. § (2) bekezdése egy példálózó felsorolást tartalmaz a bizonyítási…

Read more Leave a comment