Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az “officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more Leave a comment

Építési jog – A fennmaradási és továbbépítési engedély szabályai

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor a tulajdonos az építési jogi szabályokat figyelmen kívül hagyva építkezésbe vagy bővítébe kezd. Fennmaradási vagy fennmaradási,- és továbbépítési engedély szükséges, ha valamely építkezés szabálytalanul valósult meg. Jelen bejegyzés az alábbiakról kíván egy rövid összefoglalót nyújtani. I. A fennmaradási és fennmaradási,- és továbbépítési engedély elhatárolása Fennmaradási engedély iránti kérelmet befejezett építkezés esetében kell benyújtani az illetékes hatóság részére; befejezett építkezésnek pedig…

Read more Leave a comment

Angolszász jogi konstrukciók magyar jog alatt lévő szindikátusi szerződésben

Korábbi cikkeinkben megvizsgáltuk a szindikátusi szerződés mibenlétét és jellemző tartalmi elemeit. A startup cégek háttérszabályzatának teljes körű feltárásához azonban szükséges bemutatni azokat az angolszász eredetű gyakorlati megoldásokat és egyéb gyakori szerződéses tartalmakat, amikkel eddig nem foglalkoztunk. 1. Rendelkezés az üzletrészekről Az üzletrész foglalja magába a tagsági jogok gyakorlásának határait oly módon, hogy mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Ezáltal a tag társaságban betöltött szerepe elsősorban vagyoni hozzájárulásától függ. Vételi jog kikötése…

Read more Leave a comment

Mit is jelent a láncértékesítés az általános forgalmi adó tekintetében?

Láncügylet esetében több egymást követő termékértékesít tárgya ugyanazon termék, és a termék az első feladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz kerül. Láncügyletek további fontos jellemzője, hogy az ügylet szereplői kizárólag eltérő tagállamban, illetve harmadik országbeli (NEM EU tagállam) vevők lehetnek. A láncügyletek esetében a következő tisztázandó kérdések merülnek fel: –          ki rendelte meg a láncügyletet? –          melyik ügylet esetében valósul meg a termék fuvarozása (fuvarozásos teljesítés)? –          hogyan határozzuk meg helyesen…

Read more Leave a comment

Az ügyvédi díjszabás meghatározó szempontjai

Jelen összefoglaló célja, az ügyvédi díjjal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán túl, a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat végett, hogy ügyfeleink rálássanak az ügyvédi díjazás meghatározó elveire, illetve a munkadíj összegét indokoló tényezőkre. Miért fizetünk munkadíjat az ügyvédi szolgáltatásért? Az ügyvédi munka egyszerre hivatás és vállalkozás. Mint minden vállalkozónak, cégnek, egy ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának is jelentős költségei vannak, amelyet az ügyvédnek be kell építenie a díjszabásába. Az ügyvédek többsége főállásban végzi tevékenységét, az…

Read more Leave a comment

Követelése van céggel szemben? Így érvényesítse felszámolási eljárás keretében! – Felszámolást indítottak a cége ellen? Az alábbiak szerint védekezzen!

Cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson mindazoknak, akik követelésüket felszámolási eljárásban kívánják érvényesíteni vagy esetleges likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni. Általános tudnivalók Jogszabályi háttér: A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik; mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgál. A felszámolási eljárás célja: A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód…

Read more Leave a comment

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? (“Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more Leave a comment

Befektető érkezik a cégébe? Az alábbiakra figyeljen!

Napjainkban egyre több olyan vállalkozás kezdi meg tevékenységét, melyek alacsony tőkével, de nagy fejlődési potenciállal lépnek piacra. Ezeket az Egyesült Államokban már évek óta ismert intézményesült formákat startupoknak vagy startup cégeknek nevezzük. A hatékony működés megteremtéséhez elengedhetetlen külső anyagi támogatás a vállalkozástól független harmadik személyektől (befektetőktől, kockázati tőkebefektetőtől vagy üzleti angyaltól) érkezhet. A külső támogató vagyoni hozzájárulásával a társaság tagjává válik, ami – különösen a vagyoni különbségek miatt – konfliktusokhoz…

Read more Leave a comment

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére. Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.…

Read more Leave a comment

Felszámolási eljárásban teljesített követelés “visszaperelése”

Gyakran előfordul egy cég működése során, hogy a felszámolási eljárásból kizárólag egy nem feltétlenül megalapozott követelés megfizetésével tud “szabadulni”. Mit tehetünk a követelés megfizetése után, amennyiben nem tartjuk azt megalapozottnak? Van jogi lehetőség a követelés visszaperelésére? 1. Mik a felszámolási eljárás elvi alapjai? A gazdasági társaságok olyan külön jogalanyisággal rendelkező jogi személyek, melyek önállóan vesznek részt a gazdasági forgalomban, ezért saját, tagjaiktól elkülönült vagyonnal rendelkeznek. A magánjogi jogviszonyok szabályozásának egyik…

Read more Leave a comment