A zajszennyezés jogi vonatkozásai

A zajszennyezés kapcsán  alapvetően kétféle szempontból vizsgálhatódhatunk a jogi szabályozás terén: van egy közjogi szabályozás, amely a vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazza, valamint egy magánjogi, amely a jogsérelmet szenvedett magánszemélyek jogérvényesítési lehetőségeit foglalja magában. I. A közjogi vonatkozásokkal kapcsolatban: Az Unióban ezzel a kérdéssel a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv (2002. június 25.) foglalkozik, amely alapján felhatalmazás került a környezetvédelmi törvénybe (1995. évi LIII. törvény) hogy a kormány rendeletben határozzon…

Read more Leave a comment

Választottbírósági kisokos – Avagy öt alapvető dolog, amit mindenképp tudnunk kell, mielőtt választottbírósághoz fordulunk

Tavaly januárban több mint fél évszázad után új polgári perrendtartás váltotta fel a korábbit, számos újdonságot tartogatva a bírák és az ügyvédek számára egyaránt. A kódex teljesen új alapokra helyezte a perrendtartást, aminek ténye és az eddigi gyakorlati tapasztalatok aggodalomra adhatnak okot. A tavalyi évben hatályba lépett polgári eljárásjogi kódex a bíróságokra háruló igen nagy ügyterhet kívánta csökkenteni, valamint a koncentrált pervitel alapján az eljárásokat gyorsítani. A statisztikák szerint jelentősen…

Read more Leave a comment

A munkaviszony és a várandósság kapcsolata – munkajogi összefoglaló

A munkajog területén az egyik leginkább érdekes és érzékeny kérdés a munkaviszony és a várandósság kapcsolata, különösen a munkaviszony megszűnése esetében. Jelen blogbejegyzésben a munkaviszony és a várandósság viszonyának elemzésére kerül sor, hangsúlyosan a munkaviszony megszűnésére. 1. Jogszabályi háttér A vizsgált területet – munkajogi szempontból – kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza, emellett több bírósági határozat is kapcsolódik hozzá, amelyek segítenek az Mt.…

Read more Leave a comment

A piacfelügyeleti eljárás – jogellenes betétgyűjtés vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása

A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi időben számos piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a piaci szereplőkkel szemben annak megállapítása iránt, hogy nyújtottak-e jogosulatlanul bármilyen pénzügyi szolgáltatást az ügyfeleinek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban arra történő hivatkozással indított piacfelügyeleti eljárást, hogy valamelyik belföldi vagy külföldi illetőségű társaság jogtalanul végzett betét gyűjtésére vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására irányuló tevékenységet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.)…

Read more Leave a comment

A tag és a vezető tisztségviselő eltiltása

2019. január 1. napján lépett hatályba egy olyan új rendelkezése a cégeket érintő szabályozásnak, amely lényegesen befolyásolta az eddigi, a vezető tisztségviselők és tagok eltiltására vonatkozó szabályokat. Ennek eredményeként az eddigi rendelkezések az eltiltás vonatkozásában némiképp pontosabbá váltak, alkalmazásuk szélesebb körben vált lehetővé. 1. Jogszabályi háttér Az eltiltás általános szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a részletes szabályokat pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és…

Read more Leave a comment

Az átadás-átvételi eljárás gyakorlati kérdései

A kivitelezési tevékenységek során az átadás-átvételi eljárás gyakorta alapja a felek közötti vitáknak. Mikor esik késedelembe a vállalkozó? Milyen megoldást kínál a jogalkotó, hogy a megrendelő ne hátráltathassa az átadást jogaival visszaélve? Vajon a vállalkozó eleget tesz a jogszabályi követelményeknek azzal, ha a megrendelő jelenlétében bekapcsolja a készüléket és a bekapcsolást jelző fény világít? I. Törvényi háttér A 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény (Ptk.) részben fenntartotta a…

Read more Leave a comment

Innovációs due-diligence eljárás

Megvan a nagy ötlet és úgy tűnik sikerül is megvalósítani? Összeállt a fejlesztő csapat, sikerült megtalálni a megfelelő embert minden pozícióra? Van olyan piaci fájdalom melyre gyógyírt kínál az új megoldás? Keresnyei János együttműködő partnerünk bejegyzése: Ezek mind olyan kérdések, melyek igenlő válasza esetén nagy reményekkel indulhatunk egy cégen belüli, vagy akár spin-off, start-up fejlesztésnek.  Az eddig tartó folyamat  nagyon hasonlatos ahhoz, amikor egy sűrű erdőben igyekszünk kijutni a tisztásra, és…

Read more Leave a comment

Ágazati jogszabályváltozások a GDPR kapcsán

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéhez (GDPR) kapcsolódóan a magyar Országgyűlés 2019. április elején elfogadta az úgynevezett „GDPR saláta törvénycsomagot”. A törvénycsomag mindösszesen 86 magyar ágazati jogszabályt módosít; többek között a munka törvénykönyvében, a személy-és vagyonvédelmi törvényben, illetve a kereskedelemről szóló törvényben is jelentős változások következtek be 2019. április 26-tól. A jogszabály-módosításokkal összefüggő lényeges változásokat az alábbiakban külön szektorok szempontjából mutatjuk be. Egészségügyi szektor A személyes adat meghatározása megtörtént a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök értékelése

Az előző blogbejegyzésünkben bemutatott elméleti lehetőségek azonban gyakorlati kérdéseket vetnek fel, melyek közül talán a legfontosabb egy számviteli jellegű kérdés, mégpedig az, hogy hogyan lehet a szellemi vagyon értékét megállapítani a társaságokba való bevitel érdekében. Erre az IAS/IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szabályrendszere ad választ, mely egy olyan standardizált számviteli szabályrendszer, melyet az International Accounting Standards Board, vagyis a Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület bocsátott ki azzal a céllal, hogy a…

Read more Leave a comment

Szellemi eszközök vállalkozások finanszírozásában

Jogos kérdésként vetődik fel, hogy hogyan lehet a gyakorlatban megállapítani olyan javak értékét, melyek sok esetben nem tárgyiasultak, kézzel fogható megjelenési formájuk nincs, illetve hogy ezek hogy használhatók fel adott esetben egy vállalat finanszírozásában, illetve milyen módon teremtenek cégértéket. A szellemi eszközök értéke Szellemi vagyon értékéről csak abban az esetben beszélhetünk, amennyiben az mérhető gazdasági hasznot hoz a felette rendelkezőnek, vagy növeli más kapcsolódó eszköz értékét. Szellemi vagyon hasznosítása által…

Read more Leave a comment