Kilátás vagy panoráma elvesztése – jogi megoldások

[Łead]Az ingatlanból nyíló panoráma egyértelműen hozzáad az épület vonzerejéhez és jellemzően az ingatlan vételárában is realizálódik; ugyanígy a kilátás elvesztése vagy korlátozása értékcsökkenéshez vezethet.  Vajon hol húzódik meg a határ a saját telkünkön való építkezés szabadsága és szomszédunk érdekének kötelező figyelembevétele között?[/lead]Milyen lépéseket tehetünk, ha a korábban meglévő panorámát vagy lakóingatlanunk helyiségeinek természetes megvilágítását egy felépült ingatlan vagy a másik telken található növényzet miatt elveszítjük? A szabad kilátás védelme történelmi…

Read more Leave a comment

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A vezető állású munkavállalók sajátos szerepet töltenek be munkavállalók között, így a munkaviszonyra vonatkozó jogforrások önállóan is foglalkoznak velük és külön szabályokat állapítanak meg az ilyen típusú jogviszonyra. Jelen cikkünkben elsősorban a munkaviszonyuk megszüntetésének speciális jellemzőit vizsgáljuk, de ehhez elengedhetetlen kelléknek tekintjük az alanyi kör pontos meghatározását és kitérünk a vezető állású munkavállalókra vonatkozó főbb szabályokra is. 1. Ki számít vezető állású munkavállalónak? A Munka Törvénykönyve (Mt.) vezető állású munkavállalók…

Read more Leave a comment

Az Intel-ügy tanulságai kereskedelmi jogi és versenyjogi szempontból – az FMCG szektor vonatkozásában

A gazdasági verseny tisztasága és szabadsága olyan állam által szabályozott jogi tézisek, melyek tiszteletben tartása – mind a fogyasztók, mind pedig az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeire figyelemmel – elengedhetetlen. A társadalmi felemelkedést és gazdasági hatékonyságot előmozdító piaci verseny fenntartásához fűződő jelentős közérdek tovább indokolja mindennek deklarálását, méghozzá oly módon, hogy törvény által tilalmazott a gazdasági versenyt korlátozó, tisztességes verseny követelményeibe ütköző piaci magatartás. A hazai gazdasági élet jól…

Read more Leave a comment

Új építésű ingatlanok – tipikus hibák és jogi lehetőségek

Mit tehetünk, ha az újonnan vásárolt ingatlan nem felel meg minőségi követelményeknek, esetleg lakhatásra alkalmatlannak bizonyul? Milyen igényérvényesítési lehetőségei vannak a vevőnek? Jelen cikkünkben a jótállás és a szavatosság kérdéskörét tárgyaljuk. Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a folyamatban levő építkezések száma, így a releváns munkaerő és az építőanyagok iránti kereslet. A korlátozott kapacitás sokszor alternatív lehetőségek igénybevételére sarkallja a határidőket betartani próbáló vállalkozót, ami adott esetben a minőség rovására…

Read more Leave a comment

Adótanácsadási tevékenységünk – Együttműködő partnerünk [Legitstart Consulting Bt.] bemutatása

„Lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve.” 1. Az adózás célja a társadalom működéséhez szükséges költségek biztosítása. Természetesen a modern állam adózási rendjét törvények határozzák meg, melyek alapján az adók beszedésére és felhasználására a mindenkori kormányzat jogosult. A jogszabályok azonban mérlegelési lehetőséget kínálnak az állampolgároknak, illetve a gazdasági társaságok számára, hogy milyen adófizetési módon válasszanak és milyen lehetőségek között fizessék be az adót az államkincstárba. 2.…

Read more Leave a comment

A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more Leave a comment

Kizárólagossági kikötések kereskedelmi szerződésekben

A szerződési jog egyik legáltalánosabb alapelve a szerződési szabadság elve. Ennek megfelelően a felek szabadon köthetnek szerződést, az általuk szabadon meghatározott tartalommal. E rendelkezés révén széleskörűen biztosított a magánautonómia, és az állami beavatkozás mértéke a legcsekélyebb körre korlátozódik. E nagyfokú szabadság azonban nem teljesen korlátlan, ugyanis vannak bizonyos törvényi tilalmak. Előfordulhat tudniillik, hogy a vagyoni forgalom résztvevői érdekeik védelmére eltérő módon képesek, aminek következtében a köztük fennálló jogviszonyokban súlyos egyensúlytalanság…

Read more Leave a comment

Polgári per – Fellebbezés pervesztes ítélet esetén

Könnyen elképzelhető, hogy adott személy vagy cég egy polgári peres eljárásban peres félként vesz részt, melynek eredményeképp egy érdemi döntés születik. Szerencsés esetben ez a döntés adott félre nézve kedvező, ellenkező – „pervesztes” – esetben viszont komoly hátrányok is érhetik a felet, amelyet nem kíván tudomásul venni. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Fellebbezni! Jelen cikkben a fellebbezés jogi vonatkozásait foglaljuk össze. Alaptörvényünk rögzíti azt az alapvető jogot, amely feljogosít minket…

Read more Leave a comment

Haszonbérleti szerződés jóváhagyása – Téves hatósági gyakorlat?

A szántókra vonatkozó haszonbérleti szerződések kifüggesztésével, illetve annak hatósági jóváhagyásával kapcsolatban rengeteg jogvita merül fel a felek között, ezért ezzel kapcsolatban szükséges néhány alapvető kérdés tisztázása. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 51. § (1) bekezdése szerint a szántóra (erdőre) vonatkozó haszonbérleti szerződést, illetve annak módosítását az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek jóvá kell hagynia. A Földforgalmi tv. 44. § (1) bekezdése alapján…

Read more Leave a comment

A „home office” munkajogi vonatkozásai

A „home office”, vagyis az otthoni munkavégzés iránt egyre nagyobb az érdeklődés és az igény mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról hazánkban, így mindenképpen fontos áttekinteni a távmunka ezen, jellegzetes formájának jogi szabályozását. Uniós szabályozás Az Európai Uniós jog szupremáciájából adódóan jelen esetben is az első vizsgálódási pont, hogy létezik-e Uniós jogforrás a távmunka szabályozására. Az Európai Bizottság 2002-ben fogadta el a Távmunka Keret-megállapodást, mely lefektette a távmunka szabályozásának alapjait és…

Read more Leave a comment