Jogellenes munkáltatói felmondást kapott? – A munkavállalói igényérvényesítés lehetőségei

A mindennapokban gyakran előforduló sajnálatos jelenség a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése. A munkáltató gyakran akár még vissza is élhet hatalmával és olyan sérelmes helyzetet teremt a munkavállaló számára, amely megélhetését is veszélybe sodorhatja. Erre az esetre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) több lehetőséget is ad a munkavállalónak abból a célból, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessen. A munkaviszony jogellenes megszüntetéséről általában A munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a…

Read more Leave a comment

Követelések hatékony érvényesítése

A magánjogi jogviszonyokban nem ritka, hogy az egyik fél teljesítési hajlandósága jogviszony időtartama alatt, illetve azt követően részben vagy egészben hiányzik, vagyis nem teljesít. A teljesítési hajlandóság hiánya lehet például a kölcsönösszeg visszafizetésének elmaradása kölcsönszerződések esetén, vállalkozói díj meg nem fizetése vállalkozási szerződések esetén, vagy akár a vételár megfizetésének elmaradása adásvételi szerződések esetén, vagy akár kártérítési összeg meg nem fizetési kártérítési ügyekben. Természetesen a fent ismertetett példák nem merítik ki…

Read more Leave a comment

Titoktartási kötelezettség a munkajog és a polgári jog területén

A magántitokhoz való jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében személyiségi jog, amelyet a törvény véd. Az üzleti titok tulajdonképpen a magántitok egy olyan kategóriájaként értelmezhető, amelynek a gazdasági folyamatokhoz kapcsolódóan van relevanciája. A Ptk. alapján az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálásánál irányadó fontosabb szempontok

Korábban már foglalkoztunk a fennmaradási engedélyre vonatkozó fontosabb szabályokkal. Most tekintsük át, hogy a hatóságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során. Tényállás tisztázási kötelezettség Az építésügyi hatóságnak jogszabályi kötelessége, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, a hatóság ennek érdekében minden esetben helyszíni szemlét tart (ez elsősorban a készültségi fok megállapítására szolgál). Az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja – továbbá – a következőket is: adottak-e…

Read more Leave a comment

A társasági részesedésszerzés jellemzői, valamint a cégadásvételkor figyelembe veendő tényezők

Jogi személyt törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni. Az új Ptk. hatálybalépésével valamennyi gazdasági társaság, így a korábbi szabályozással ellentétben a közkereseti és betéti társaság is jogi személy. A gazdasági társaságokat a típuskényszernek megfelelően; közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság formában lehet létrehozni. A cégadásvétellel kapcsolatos cikkünk német verzióját szintén a weblapunkon (Anwalt in Ungarn) olvashatja. Általános áttekintés- A társasági részesedésszerzés alapvető szabályai A szakirodalom elkülöníti a személyegyesítő…

Read more Leave a comment

Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése

Mi történik akkor, ha egy adott vállalkozó a megrendelő részére teljesített szolgáltatás után késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása (készpénzfizetés)…

Read more Leave a comment

A vállalkozói díj elszámolása építőipari munkák esetén – Mikor követelhető a többletmunka és a pótmunka ellenértéke?

Az építési jog területén és az építőiparral kapcsolatos peres eljárások között a legtöbb vitás kérdés a Felek között a vállalkozói díj vonatkozásában merül fel. Mikor követelhet a vállalkozó további vállalkozói díjat? Mi az a többletmunka és pótmunka? Miért fontos ezeket a fogalmat elkülöníteni? Jelen cikkben – többek között – ezen kérdésekre keressük a válaszokat. Vállalkozói díjról általában Az építési munkák kapcsán alapvetően két mód létezik a vállalkozói díj megállapítására: utólagos…

Read more Leave a comment

Mire figyeljünk magyar cég alapításánál?

Magyarországon a vállalkozási tevékenységet folytatók harmada valamilyen gazdasági társasági formában működik. A megfelelő társasági forma kiválasztásában számos tényező szerepet játszik, melyeket jelen cikkben foglalunk össze. Társasági formák A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:89. § szerint a társasági jogban formakényszer elve érvényesül; gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. Mivel ez a szabály kógens, nem lehet eltérni tőle, ezért a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.…

Read more Leave a comment

Gyakran ismételt kérdések általános szerződési feltételek összeállításakor (ÁSZF – GYIK)

Mi az ÁSZF? Olyan szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (blankettaszerződés). A webshopok üzemeltetése ún. információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül, melynek megkezdéséhez előzetes hatósági engedély nem szükséges, ezért az az ÁSZF-ben sem szükséges feltüntetni. Milyen jogszabályoknak kell minden esetben megfelelnie az ÁSZF-nek?  2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) évi CVIII.…

Read more Leave a comment

A vezető tisztségviselő felelősségének egyes aspektusai

A gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása rengeteg kockázattal jár; egy rossz üzleti döntés rendkívül súlyos következményekkel járhat. A társaságok vezetésével megbízott személy/testület több irányba is felelősséggel tartozik; ezeket a felelősségi alakzatokat törvényi szintű szabályok elszórtan tartalmazzák, mely szabályösszességből egy átfogó összefoglalót állítunk össze cikkünkben.   Ki a vezető tisztségviselő? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:21. (1) bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan…

Read more Leave a comment