Jogosulatlan pénzügyi tevékenység

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) megalkotásának elsődleges célja az Európai Unió által kibocsátott Tőkekövetelmény irányelvnek az implementálása, illetve a Tőkekövetelmény rendelet szabályainak való megfelelés volt. Ez a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte, amivel egy áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílt lehetőség, így rendezve a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó alapvető szabályokat. A Magyar Nemzeti Bank folyamatos felügyeletet gyakorol…

Read more Leave a comment

A talajszennyezés jogi vonatkozásai

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi, gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek oka az, hogy az emberiség kezdi felismerni, hogy a természet erőforrásait a nem megfelelő gazdálkodás következtében túl gyorsan használja fel, a gazdasági tevékenységek hatásaként kibocsátott szennyező anyagok mértéke pedig már átlépi a kritikus értéket. A szennyezés következtében a természeti elemek állapota jelentős mértékben romlott, ami kihatással van a természet erőforrásainak felhasználásának korlátozására is. A…

Read more Leave a comment

Jogosulatlan pénzügyi tevékenység és piacfelügyeleti eljárás az MNB előtt

A Magyar Nemzeti Banknak alapvető érdeke és felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése. Ehhez kapcsolódóan az MNB átfogóan és rendszeresen elemzi a pénzügyi piacok és a pénzügyi infrastruktúra működését, illetve feltárja azokat a kockázatokat, melyek a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztethetik. Ezen feladatok ellátása érdekében az MNB számára – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybanktörvény) alapján – hatóságként több eljárásfajta is rendelkezésére…

Read more Leave a comment

Cégalapítás Kanadában

Kanadában számos vállalkozás és vállalkozási forma létezik. A regisztrációhoz szükséges követelmények és eljárások egyes tartományokban néha különböznek egymástól. A leggyakrabban kiválasztott vállalkozás típus a limited liability company mert rendkívül egyszerű szerkezete van és a társasági jövedelemadó mértéke a minimum. Ha meg szeretné tudni melyik vállalkozás típus lenne az Ön számára legmegfelelőbb, ebben a cikkben tájékozódhat bővebben erről. Az alábbi vállalkozástípusok közül választhat. limited liability company 2. limited liability partnership 3.…

Read more Leave a comment

Szoftverek jogi védelme az USA-ban – “Szoftverszabadalom”

Abban a pillanatban, amikor az első szoftvert megalkották megkérdőjelezhetetlenül fontossá vált maga a szoftvervédelem is. A szoftvereket szellemi tulajdonként tartjuk számon és az Egyesült Államokban a szellemi tulajdont védő törvények védik a computer programokat is. Négy fajtáját különböztetjük meg; szabadalom, védjegy, copyright, gyártási titok. Amikor arra kerül sor, hogy eldöntsük, hogyan védjük meg saját ötleteinket, alkotásainkat, amit számítógépes kódba manifesztáltunk a legcélravezetőbb szerzői jogot és/vagy a szabadalmat választani. Szerzői jogi…

Read more Leave a comment

A zajszennyezés jogi vonatkozásai

A zajszennyezés kapcsán  alapvetően kétféle szempontból vizsgálhatódhatunk a jogi szabályozás terén: van egy közjogi szabályozás, amely a vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazza, valamint egy magánjogi, amely a jogsérelmet szenvedett magánszemélyek jogérvényesítési lehetőségeit foglalja magában. I. A közjogi vonatkozásokkal kapcsolatban: Az Unióban ezzel a kérdéssel a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv (2002. június 25.) foglalkozik, amely alapján felhatalmazás került a környezetvédelmi törvénybe (1995. évi LIII. törvény) hogy a kormány rendeletben határozzon…

Read more Leave a comment

Választottbírósági kisokos – Avagy öt alapvető dolog, amit mindenképp tudnunk kell, mielőtt választottbírósághoz fordulunk

Tavaly januárban több mint fél évszázad után új polgári perrendtartás váltotta fel a korábbit, számos újdonságot tartogatva a bírák és az ügyvédek számára egyaránt. A kódex teljesen új alapokra helyezte a perrendtartást, aminek ténye és az eddigi gyakorlati tapasztalatok aggodalomra adhatnak okot. A tavalyi évben hatályba lépett polgári eljárásjogi kódex a bíróságokra háruló igen nagy ügyterhet kívánta csökkenteni, valamint a koncentrált pervitel alapján az eljárásokat gyorsítani. A statisztikák szerint jelentősen…

Read more Leave a comment

A munkaviszony és a várandósság kapcsolata – munkajogi összefoglaló

A munkajog területén az egyik leginkább érdekes és érzékeny kérdés a munkaviszony és a várandósság kapcsolata, különösen a munkaviszony megszűnése esetében. Jelen blogbejegyzésben a munkaviszony és a várandósság viszonyának elemzésére kerül sor, hangsúlyosan a munkaviszony megszűnésére. 1. Jogszabályi háttér A vizsgált területet – munkajogi szempontból – kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályozza, emellett több bírósági határozat is kapcsolódik hozzá, amelyek segítenek az Mt.…

Read more Leave a comment

A piacfelügyeleti eljárás – jogellenes betétgyűjtés vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása

A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi időben számos piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a piaci szereplőkkel szemben annak megállapítása iránt, hogy nyújtottak-e jogosulatlanul bármilyen pénzügyi szolgáltatást az ügyfeleinek. A Magyar Nemzeti Bank elsősorban arra történő hivatkozással indított piacfelügyeleti eljárást, hogy valamelyik belföldi vagy külföldi illetőségű társaság jogtalanul végzett betét gyűjtésére vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására irányuló tevékenységet. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.)…

Read more Leave a comment

A tag és a vezető tisztségviselő eltiltása

2019. január 1. napján lépett hatályba egy olyan új rendelkezése a cégeket érintő szabályozásnak, amely lényegesen befolyásolta az eddigi, a vezető tisztségviselők és tagok eltiltására vonatkozó szabályokat. Ennek eredményeként az eddigi rendelkezések az eltiltás vonatkozásában némiképp pontosabbá váltak, alkalmazásuk szélesebb körben vált lehetővé. 1. Jogszabályi háttér Az eltiltás általános szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a részletes szabályokat pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és…

Read more Leave a comment