Innovációs due-diligence eljárás

Megvan a nagy ötlet és úgy tűnik sikerül is megvalósítani? Összeállt a fejlesztő csapat, sikerült megtalálni a megfelelő embert minden pozícióra? Van olyan piaci fájdalom melyre gyógyírt kínál az új megoldás?

Keresnyei János együttműködő partnerünk bejegyzése:

Ezek mind olyan kérdések, melyek igenlő válasza esetén nagy reményekkel indulhatunk egy cégen belüli, vagy akár spin-off, start-up fejlesztésnek. 

Az eddig tartó folyamat  nagyon hasonlatos ahhoz, amikor egy sűrű erdőben igyekszünk kijutni a tisztásra, és ezért mindenen keresztül gázolunk ami utunkba esik, mert látjuk a szabad terület fényét magunk előtt.

Ez így természetes, az innováció folyamata már csak ilyen. Nem árt azonban megállnunk egy pillanatra a tisztás szélén és hátrapillantanunk, vajon nem jön-e utánunk a medve, vagy nem dől-e ránk egy fa, melynek tartó növényzetét ügyesen elvágtuk!

Innovációnk -még ha az tárgyi termékben teljesül is ki – biztosan tartalmaz legalább egy szellemi eszközt. 

Mi is a az a szellemi eszköz? 

Minden olyan nem fizikai eszköz, mely gazdasági hasznot hajthat.

Szellemi eszközként sokan gondolhatnak a szellemi tulajdon ismert formáira, mint a találmány, védjegy,stb.. de nagy értékű szellemi eszköz lehet egy vevőlista, egy nagy értékű szerződés, egy sejtvonal, egy üzleti modell és még hosszan sorolhatnák.

Ez eddig nem bonyolult, mind az IAS ( International Accounting Standard 38.) mind az IFRS ( International Financial Reporting Standards)

is  leírja mitől tekinthető egy nem monetáris , nem fizikai dolog szellemi eszköznek. Ezek a leírások egymásba kapcsolódó feltételrendszert mutatnak be, ezért összefoglalóan az alábbi kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valami szellemi eszköz lehessen.

1.  Legyen jól dokumentált, lehessen megismerni, hogy miből áll és hogyan “működik”.

2.  A cég rendelkezzen vele. Nem szükséges tehát birtokolni, viszont képes legyen a cég az eszköz által termelt vagy termelhető jövedelmet megszerezni. Igen, egy lízingelt, vagy bérelt eszköz is válhat szellemi eszközzé a cégnél. Állhatnak azonban más, sokkal komolyabb akadályok is a rendelkezés útjában. Ilyenek a tisztázatlan keletkezési körülmények. Egy cég ugyanis soha nem talál ki semmit. Minden ötlet, minden fejlesztés emberektől származik, akiket személyhez fűződő jogok illetnek meg, mint például a szerzői jog. Attól,hogy valakinek a munkaköri kötelessége új kreációk létrehozása, attól az még nem lesz automatikusan a cégé, hacsak nem rendelkezik erről a munkaszerződés. Ugyancsak kérdések merülnek fel, ha egy komplexebb fejlesztésben kutatók és fejlesztők dolgoznak együtt. Ki és hogyan járult kreatívan hozzá a fejlesztéshez? Kinek, mi volt a szerepe, kinek milyen tevékenysége alapozhat jogot, formálhat követelést? Amennyiben a cég nem készül fel már a fejlesztés elején arra, hogy a későbbiekben szabadon rendelkezzen a fejlesztés eredményeivel, kellemetlen meglepetések érhetik, pont akkor,mikor végre kezdene hasznot hozni a befektetés.

A fentiek csak a belső fenyegetést jelentik, de természetesen az újdonságvizsgálat is elengedhetetlen a szabad működéshez.

3.  Bekerülési költsége megállapítható legyen.

Triviálisnak tűnő kérdés, ám sokszor ez is komoly fejtörést okozhat egy belső fejlesztés esetében, hiszen a műhelyek, irodák, laborok rezsióradíjai nem minden esetben állnak rendelkezésre. A mérnöki fejlesztői óradíjak még csak csak megvannak, de az időkimutatás gyakran hiányzik, vagy éppen fordítva. Mindez persze a fejlesztés természetéből adódik, főként annak kezdeti szakaszában.

4.  Jövőbeni haszonnal kecsegtessen.

Itt különösen arra kell figyelni, hogy a leendő szellemi eszköz a szervezettől elválasztható legyen. Érdekes módon többnyire maga a szellemi eszköz attól a terméktől is elválasztható, melynek létrehozása során kifejlesztették.

Itt kell megvizsgálnunk azt is, hogy vajon van- e helyettesítő termék a piacon, illetve  milyen jogi, piaci, gazdasági, műszaki és egyéb (pl.kulturális) kockázatok merülhetnek fel a piacra lépés során.

Az innováció fenti kritériumoknak való megfelelését hívjuk innovációs due-diligence eljárásnak, melynek eredménye birtokában hozhatunk döntést a szellemi eszköz jelölt további sorsáról.

Ahhoz azonban, hogy biztonsággal használhassuk ki a cégünkben rejlő innovaciós potenciált, mindenképpen ki kell alakítani a szellemi eszkoz menedzsment struktúráját és kultúráját vállakozásunkban.

Keresnyei János / dr. Dobos István / dr. Reim Szandra 

Szellemi eszközökkel, “innovációs due diligence”-szel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére – dobos@doboslegal.eu

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Reim Szandra [jog]
Keresnyei János [szellemi eszköz management]
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151