A Településképi Arculati Kézikönyv és annak gyakorlati alkalmazása

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény új jogintézményként vezette be az ún. Településképi Arculati Kézikönyvet, mely a településképi rendeletek megalapozását szolgálják azok normatív határozatának mellékleteiként. A településképi rendeletek azt a célt szolgálják, hogy egy önkormányzati jogszabályban, egyértelműen meghatározásra kerüljenek a településképek egyes védelemre szolgáló elemei. Az egyes önkormányzatok teljes közigazgatási területére hatályos Kézikönyvek további célja az, hogy feltárja és bemutassa az egyes települések, illetve településrészek kiemelkedő arculati jellemzőit,…

Read more Leave a comment

Mire érdemes figyelni egy társasházban lévő üzlethelyiség (lakás, iroda) felújítása során?

Számos nehézséggel találkozhat az, aki egy társasházban lévő üzlethelyiséget, lakást vagy irodát kíván átalakítani, felújítani abban az esetben, ha a kivitelezési munkálatok társasházi közös tulajdont is érintenek. Az alábbi cikkünkkel az építtetők, kivitelezők részére kívánunk segítséget nyújtani, illetve felhívni a figyelmüket a jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazására. A jogi kockázatok kiküszöbölés érdekben több jogszabály együttes alkalmazása szükséges: Tulajdonosi hozzájárulás alapesete A vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítása következtében a tulajdonosi hozzájárulás az építési…

Read more Leave a comment

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek jogi alapjai

A panorámaperek és az intimitásvesztéssel kapcsolatos ügyek növekvő számban fordulnak elő, így az ítélkezési gyakorlat is egységesedik. Jelen összefoglaló célja az ítélkezési gyakorlat által már megállapított “sarokpontok” vázlatos bemutatása. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) dologi jogi szabályai az irányadóak. A Ptk. 5:23. §-a szerint „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély esetei és fogalma

Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben a z épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Nehéz általánosan elfogadható megoldást találni erre a kérdésre, de talán nem is szükséges. Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos…

Read more Leave a comment

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálásánál irányadó fontosabb szempontok

Korábban már foglalkoztunk a fennmaradási engedélyre vonatkozó fontosabb szabályokkal. Most tekintsük át, hogy a hatóságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie a fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során. Tényállás tisztázási kötelezettség Az építésügyi hatóságnak jogszabályi kötelessége, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázza, a hatóság ennek érdekében minden esetben helyszíni szemlét tart (ez elsősorban a készültségi fok megállapítására szolgál). Az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja – továbbá – a következőket is: adottak-e…

Read more Leave a comment

A vállalkozói díj elszámolása építőipari munkák esetén – Mikor követelhető a többletmunka és a pótmunka ellenértéke?

Az építési jog területén és az építőiparral kapcsolatos peres eljárások között a legtöbb vitás kérdés a Felek között a vállalkozói díj vonatkozásában merül fel. Mikor követelhet a vállalkozó további vállalkozói díjat? Mi az a többletmunka és pótmunka? Miért fontos ezeket a fogalmat elkülöníteni? Jelen cikkben – többek között – ezen kérdésekre keressük a válaszokat. Vállalkozói díjról általában Az építési munkák kapcsán alapvetően két mód létezik a vállalkozói díj megállapítására: utólagos…

Read more Leave a comment

A felelős műszaki ellenőr és a felelős műszaki vezető elhatárolása jogi szempontból

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet tartalmazza az építési műszaki ellenőrzési és az építési műszaki vezetői tevékenységek meghatározását. A fenti kormányrendelet szerint az építési műszaki ellenőri tevékenység, az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helyszínén az építtető helyszíni képviselete a külön jogszabályokban meghatározottak szerint és az építési szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése. A felelős műszaki vezetői tevékenység pedig, az építés műszaki…

Read more Leave a comment

Az építési jog területére vonatkozó főbb jogszabályok

Ebben a cikkben az építési jog területét szabályozó fontosabb jogszabályokat gyűjtöttük össze, könnyebb eligazodást biztosítva ezzel, az olykor nehezen átlátható, szerteágazó jogszabályi környezetben. Habár számos kiemelt jelentőségű jogszabály fontos jogszabályi háttérét képezi az építési jognak, ebben a cikkben azonban mégsem foglalkozunk olyan általános és az építési jogot csak nagyon közvetve érintő jogszabályokkal, mint az Alaptörvény, a Polgári perrendtartás, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) vagy…

Read more Leave a comment

A bíróság által értékelt főbb körülmények az intimitás,- vagy kilátásvesztéssel keletkezett értékcsökkenéssel kapcsolatban

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén. Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló…

Read more Leave a comment

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az “officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more Leave a comment