Többletmunka – pótmunka elszámolása építési projekt esetén

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) határozza meg mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát.

1. Jogszabályi háttér:

Ptk. 6:244. § szerint „(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).

(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka).”

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet szerint:

„2. § e) többletmunka: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:244. § (1) bekezdésében meghatározott többletmunka,

  1. f) pótmunka: a Ptk. 6:244. § (2) bekezdésében meghatározott pótmunka,”

Továbbá a 24/A.§ (5) bekezdése szerint „(5) Az e-építési naplóban köteles haladéktalanul közölni

  1. a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a többletmunka, pótmunka műszaki szükségességét,
  2. b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a többletmunka, pótmunka igényét.”

Ezek szerint a műszaki szükségességből, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkát a többletmunka körébe sorolja a Ptk., ezzel is erősítve azt, hogy a vállalkozó kötelezettsége körébe tartozik minden olyan munka, amely a vállalkozási szerződés tartalmát képezi, de a vállalkozói díj meghatározásánál nem lett figyelembe véve, valamint az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Nemcsak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár. A műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó.

Ezzel szemben pótmunkáról akkor beszélhetünk, amennyiben a munka utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt vált szükségessé, és amelyet a vállalkozó köteles elvégezni, valamint minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is, feltéve, hogy annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanabbul terhesebbé.

Ez alapján látható, hogy a Ptk. szabályozása egyértelműen fogalmazza meg a pótmunka és a többletmunka közötti különbséget, amely alapján a pótmunka elvégzésének a szerződés megkötése utáni pótlólagos megrendelői igény az oka, míg a többletmunka, különösen a műszaki szükségességből felmerült munka, nem az újabb megrendelői igény vonzata, hanem, a vállalkozó nem kellő körültekintéssel felmért végrehajtandó munkáinak a következménye, azaz a rendeltetésszerű, szerződésszerű teljesítéshez szükséges munkatételeket foglalja magában, valamint az ehhez kapcsolódó költségigényt. Amennyiben a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármely dokumentációban, ide értve a kivitelezési dokumentációt, szakhatósági előírásokat (munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más hatósági előírások), valamint építésügyi hatósági (létesítési) engedélyeket, szakvéleményt, tűzvédelmi leírást, stb. szerepelt, úgy a munkavégzés abból műszakilag következett és azt a vállalkozónak saját költségére kell elvégeznie többletmunkaként.

2. A bírói gyakorlat:

A bírói gyakorlat ésszerű korlátot állít fel, kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszaki szükségességből felmerülő munka díja az átalánydíjon felül kivételesen akkor érvényesíthető, ha a munka felmerülésének kockázatával a kivitelező az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságrendjére és költségvonzatára tekintettel, a díj meghatározásakor előzetesen, kellő gondosság mellet nem számíthatott.

Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.459/2017/4. számú ítélete

Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.459/2017/4. számon az Alperes ellen vállalkozói díj és járulékai megfizetése ügyében hozott ítéletet, ahol az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a 2017. június 8-án kelt 9.G.40.667/2015/55. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizesse meg a pótmunka díját, valamint, ezen összegek után a Ptk. 6:155.§ -a szerinti késedelmi kamatot, valamint perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a peres felek által megkötött szerződés alapján többletmunka és pótmunka a szerződés teljesítése során nem számolható el és a szerződés ezen pontját a felek írásban nem módosították. Az elsőfokú bíróság azonban helytállóan utalt arra, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. r. (309) bekezdése folytán műszaki szükségesség, a rendeltetésszerű biztonságos használat biztosítása miatt szükséges megrendelt pótmunkákat a felperes köteles volt elvégezni, s a perben bizonyítottan azokat el is végezte. A kirendelt szakértő azok indokoltságát ugyancsak megállapította és egyező volt a kihallgatott tanúk vallomása is a munkálatok szükségességét és elvégzését, valamint azok pótmunka jellegét illetően. A vállalkozó felperes díja átalánydíjként volt meghatározva, azonban az eredeti tervekben nem szereplő, de utóbb alperes által megrendelt és elvégzett pótmunkának minősülő munkarészek elvégzésének díjazása alól az alperes nem mentesülhet, mert ez jogalap nélküli gazdagodáshoz vezetne. A szerződés esetleges érvénytelensége esetén is biztosítani kell a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyát (1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 8. pontja).

Mindezen indokolásbeli kiegészítésekkel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezései tekintetében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

A Pp. 78. § (1) bekezdése és a Pp. 239. §-a alkalmazásával kötelezte az eredménytelenül fellebbező alperest felperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) és (6) bekezdése alapján mérsékelt összegű, másodfokú eljárással kapcsolatban megállapított ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére.

BDT2007. 1619.

  1. Egyrészt kimondta, hogy az építési (kivitelezési) szerződésben a vállalkozó nem valamilyen általános értelemben vett, hanem előre megtervezett építmény elkészítését vállalja. A vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát a szerződés részét képező tervdokumentáció határozza meg; a műszaki terv egyben a megrendelő utasítását is jelenti. Amennyiben utóbb tervmódosításra, a terv kiegészítésére kerül sor, melynek következtében a vállalkozónak újabb munkarészeket is el kell végeznie, ez pótmegrendelésnek, elvégzésük pedig pótmunkának minősül.
  2. Másrészt kifejti, hogy a jogosult a hibás teljesítéssel okozott, a szolgáltatás hibájában álló kár megtérítése címén követelheti a szolgáltatás hibája miatt a dolog értékcsökkenésének, illetve a hiba ésszerű kijavíttatásával indokoltan felmerült vagy várható költségeinek pénzbeli megtérítését. Az épület tetőszerkezetének hibája miatt a kár összegének meghatározása körében ezért értékelni kell a kijavítás ésszerű, indokolt, várható költségvonzatát, a kijavítást követően fennmaradó, ennek ellenére bekövetkező értékcsökkenés mértékét (esztétikai, használati, forgalmi értékcsökkenés), továbbá a hiba miatt felmerülő, a kijavítás során várható használati korlátozásokat. Az értékcsökkenés címén megítélt kárösszeg végleges: az értékcsökkenés jogerős megítélését követően nincs arra mód, hogy a károsult – a kijavítás későbbi tényleges költségvonzatára hivatkozva – további igényeket érvényesítsen.

BH2004. 249.

Amennyiben a pótmunkákat a vállalkozó úgy végzi el, hogy ezeket szerződésmódosításban rögzítik, és a módosításban a vállalkozói díj változatlan marad, utólag a vállalkozó a pótmunkára hivatkozva nem kérhet többletdíjazást. A bíróság megerősítette, azt, hogy amennyiben a felek a vállalkozói díjat végleges jelleggel, egy összegben, átalányáron kötik ki, akkor a szerződés teljesítése után a szerződésben kikötött vállalkozói díjon felül csak a tételesen bizonyított igazolt pótmunkák ellenértéke számolható el. A döntésben rögzített pótmunka fogalom szerint: a pótmunka a megrendelő által a szerződés megkötése után pótlólag elrendelt (megrendelt) munkákat, az új megrendelői igényeket jelenti,” -gyakorlatilag a pótmunkák olyan utóbb megrendelt munkák, amelyek szerződésmódosítást eredményeznek a vállalkozói díj tekintetében is. A számlázott vállalkozói díj – a szerződésmódosításnak minősülő pótmunkától eltekintve – a szerződésben kikötött vállalkozói díjjal azonos, ez az összeg az esetlegesen alacsonyabb kiviteli költségekre hivatkozással sem a megrendelő részéről nem csökkenthető, sem a vállalkozó részéről nem növelhető, az esetleges többletköltségek, többletmunkák ellenértékével.

3. Összegzés

Tekintettel arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára, így érdemes a kockázat csökkentése érdekében a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejleszteni a működési gyakorlatukat, és nagyobb gondot fordítani a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzív együttműködésre egymással.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Görög Réka Dorottya

Építési joggal, pótmunkával vagy többletmunkával kapcsolatos kérdése van? 

Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151