A gazdaság egyes szereplőinek és gyakran a magánszemélyeknek is kiemelt problémája a követeléseik érvényesítése, tehát az adós magánszemély vagy cég fizetésre történő rászorítása. Különösen nagy problémát okoz a kintlévőségek magas volta az építőiparban, de a jelenség egyéb szektorokban, illetve a magánszemélyek ügyei esetén is elterjedt.

A követelés jogszerű érvényesítésére a magyar jog számos lehetőséget kínál. Ezen lehetőségek között történő választást minden esetben az ügy egyes körülményei, így a tartozás összege, esedékessége, az adós és a hitelező személye határozzák meg.

1. Ügyvéd részéről küldött fizetési felszólítás

A felszólító levél az egyes bírósági, hatósági eljárások első lépésének tekinthető. Az ügyvédi felszólító levélben a levelet szerkesztő ügyvéd összefoglalja az adós tartozásának a jogcímét, esedékességét és összegét, illetve részletezi a tartozás alapjául szolgáló jogviszonyt. Szintén fontos tartalmi eleme az ügyvédi felszólító levélnek a határozott és egyértelmű felszólítás a tartozás megfizetésére, ahol pontosan szükséges megjelölni a fizetési határidőt, illetve a nem fizetés esetére vonatkozó következményeket. Egy jól megszerkesztett ügyvédi felszólító levél gyakran vezethet a felek között egyezséghez, amely a hitelezői és adósi oldalon is idő- és költségmegtakarítást jelent az alábbi részletezett követelésbehajtási lehetőségekhez képest.

Előnyök: Költségkímélő, gyakran egyezséggel zárul.
Hátrányok: Egyezség vagy teljesítés hiánya esetén nem kikényszeríthető, ebben az esetben további követelés-érvényesítési eljárások szükségesek.

2. Fizetési meghagyás (FMH) benyújtása

A fizetési meghagyás iránti eljárást közjegyző előtt kell megindítani. A tartozás és a jogviszony megjelölése, illetve a 3 % illeték befizetése után a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást, amely felhívja az adóst tartozásának teljesítésére. Amennyiben az adós szerint nem megalapozott a fizetési felszólítás, úgy a fizetési meghagyással szemben ellentmondást kell benyújtania a közjegyzőhöz. Ebben az esetben a hitelező keresetet nyújthat be a bírósághoz, így a követelésének megalapozottságáról bírósági eljárás keretében döntenek. Amennyiben az adós részéről ellentmondás nem kerül benyújtásra, úgy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható.

Eljárási díj: A követelt összeg 3 %-nak megfelelő eljárási díj, minimum 5.000,- Ft.
Előnyök: Gyors, költségkímélő, az eljárással felmerült költségek is érvényesíthetők. Ellentmondás hiánya esetén jogerős döntést eredményez.
Hátrányok: Ellentmondás esetén sem vizsgálhatja a közjegyző a követelés megalapozottságát, a követelés érdemi elbírálására kizárólag bíróság előtt kerülhet sor.

3. Követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése

A bírósági eljárás lehet a közjegyzői fizetési meghagyásos követelés-érvényesítés „második szakasza”, vagy bizonyos esetekben fizetési meghagyás nélkül is megindításra kerülhet. A bírósági eljárás keretében a hitelező követelését a bíró érdemben vizsgálja, illetve bizonyítási eljárás kerül lefolytatásra. Ez lényegi különbség a fizetési meghagyásos eljáráshoz és a felszámolási eljáráshoz képest is, amelyek formálisnak tekinthetők abból a szempontból, hogy érdemben nem kerül a jogviszony vizsgálatra a közjegyző, illetve a felszámolási eljárásban eljáró bíró részéről sem.

Illeték: A követelt összeg 6 %-a, amelybe a fizetési meghagyás benyújtásakor megfizetett 3 % eljárási díj beszámít.
Előnyök: Lehetőség nyílik a követelés érdemi elbírálására, bizonyítási eljárás lefolytatására. A költségeket a pervesztes fél viseli.
Hátrányok: Általában hosszú időt vesz igénybe, költséges.

4. Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás célja az adós gazdasági társaság fizetésképtelenségének a megállapítása. Magyarországon azonban ezen eljárás rendszerint követelések érvényesítésére is szolgál, hiszen ha az adós gazdasági társaság el kívánja kerülni a felszámolást (így a jogutód nélküli megszűnést), teljesítenie kell a felszámolási eljárásban bejelentett követelést. A bíróság felszámolás esetén
a csődtörvény szerinti formális feltételek teljesülését vizsgálja az adós fizetésképtelenségének vonatkozásában, az ügy (a tartozás) érdemére vonatkozó bizonyítást nem folytat le.

Illeték: Tételes illeték, amelynek összege 80.000,- Ft.
Közzétételi költségtérítés: 25.000,- Ft.
Előnyök: Az esetek többségében gyorsabb és költségkímélőbb, mint a polgári peres eljárás. A felszámolási eljárás megindításakor tételes illeték fizetendő, így nagyobb összeg bejelentése esetén sem kell arányosan több illetéket fizetni.
Hátrányok: A tartozás kiegyenlítése – az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában – nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

5. Választottbírósági eljárás

A választottbírósági eljárás a követelések érvényesítésének talán legritkábban alkalmazott formája. A választottbíróság cégek közötti jogviták rendezését szolgálja, de akkor is alkalmazható, ha csupán az egyik fél gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy. A választottbírósági út igénybevételéről külön meg kell állapodni, amely megállapodás megköthető szerződésben a jogviszony létrejöttekor, vagy akár később, a vitás kérdések felmerülése után is.

Előnyök: Gyorsabb, mint az állami bíróság előtt történő igényérvényesítés. A választottbírósági ítélet hatálya megegyezik a jogerős állami bíróság ítéletének hatályával.
Hátrányok: Költséges igényérvényesítési mód.

Amennyiben Önnek a követelések érvényesítésével kapcsolatban további kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.