Öröklési jog területén, a hagyatéki eljárás során a leggyakrabban az alábbi kérdések szoktak felmerülni.

Minden további öröklési joggal kapcsolatos kérdésre telefonon vagy e-mailben szívesen válaszolunk!

1. Örökölhet-e az örökhagyó házastársa, ha már nem áll fenn köztük az életközösség?

A házastárs sajátos kiesési esetének az indoka kézenfekvő. A házasság valódi tartalmát a házastársak együttélése, a köztük levő érzelmi és gazdasági közösség adja. Ha ez nincs meg, és a házasság csupán formális jogi kötelékként áll fenn, sor kerülhet annak felbontására is. A vagyonjogok tekintetében is a közösség a házastársak között csak az együttélés idejére áll fenn (4:34. §). Mindezekkel egyezően a törvény a házastársak közötti öröklést is a ténylegesen – nemcsak a jogi formaként – fennálló házassághoz, a házassági életközösséghez, az érzelmi és gazdasági közösség meglétéhez vagy ennek visszaállítása reális lehetőségéhez fűzi.

Válasz: Nem örökölhet a házastársa, mert nem állt fenn az életközösség az öröklés megnyílásakor és nyilvánvaló, hogy annak visszaállításának nem volt reális lehetősége (10 éve nem éltek együtt a házastársak). Ugyanakkor a házastársra vonatkozó kiesési ok (hagyatéki, vagy peres eljárásban) hivatalból nem vehető figyelembe, arra hivatkoznia kell annak, aki a kiesés folytán maga örökölne.

2. Örökölhet-e az örökhagyó halálakor be nem jegyzett élettárs, akivel már 5 éve együtt élt az örökhagyó?

Az örökhagyó élettársa nem minősül közvetlenül érdekelt örökösnek, mert az örökhagyó után a törvény alapján nem örökölhet.

A törvényes öröklés szabályai alapján az élettárs nem lehet örökös, de végrendelet alapján az élettárs minden külön feltétel nélkül örökölhet.
Az élettársnak nem jár az örökségből kötelesrész sem.

Válasz: Élettárs törvényes öröklés alapján nem örökölhet, kizárólag végrendeleti öröklés esetén, ha az örökhagyó örökösnek nevezi.

3. Ki érdemtelen az öröklésre?

a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört
Ezeknek a szándékos magatartásoknak a tanúsítása azzal a következménnyel jár, hogy elkövetőjük kiesik az öröklésből, tehát az örökhagyó hagyatékából semmilyen címen (örökösként, hagyományosként, meghagyás kedvezményezettjeként, köteles részre jogosultként) sem részesülhet.

4. Mik a szóbeli végrendelet jellemzői?

– csak az a személy tehet szóbeli végrendeletet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé
– akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete
– nem érvényességi feltétel a tanúk írni tudása

5. Örökölhet-e a Magyar Állam?

A hatályos Ptk. rendszerében az állam az utolsó törvényes örökösnek minősül. Ez azt jelenti, hogy az állam akkor válik örökössé, ha nincsen más – törvényen vagy végintézkedésen alapuló – örökös. Az állam az öröklés megnyílásával az örökséget feltétel nélkül megszerzi, ugyanakkor felel a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival, illetve öröksége erejéig. Az állam törvényen alapuló öröklés esetén nem gyakorolhatja a hagyaték visszautasítására vonatkozó jogát; ez alól egyetlen kivétel, amikor az örökhagyó végrendeletében örököseként nevezi meg az államot, mert ilyenkor az államot is megilleti a visszautasítás joga.

Öröklési joggal, hagyatéki eljárással kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd: +36-30-3088151

dobos@doboslegal.eu