Tavaly januárban több mint fél évszázad után új polgári perrendtartás váltotta fel a korábbit, számos újdonságot tartogatva a bírák és az ügyvédek számára egyaránt. A kódex teljesen új alapokra helyezte a perrendtartást, aminek ténye és az eddigi gyakorlati tapasztalatok aggodalomra adhatnak okot.

A tavalyi évben hatályba lépett polgári eljárásjogi kódex a bíróságokra háruló igen nagy ügyterhet kívánta csökkenteni, valamint a koncentrált pervitel alapján az eljárásokat gyorsítani. A statisztikák szerint jelentősen megnövekedett azon keresetek száma, amelyeket a bíróság formai okokra hivatkozással utasít vissza, ez pedig kihatással van a rendes bíróságok előtti igényérvényesítési lehetőségre és szándékra is, természetesen negatív irányban. Mindez akarva vagy akaratlanul is szemléletmódváltásra kényszeríti az egymással jogviszonyra lépő feleket és az ügyvédeket is a jövőben keletkező jogviták kapcsán, ugyanis az alternatív vitarendezés lehetősége jelen állapotban biztonságosabb és valamivel kiszámíthatóbb utat jelent a felek közötti jogvita eldöntésében, mint a rendes bíróságok bizonytalan és valós gyakorlati tapasztalatokban nem bővelkedő eljárása.

1. Az előnyök

Lehetséges alternatív vitarendezési módszer a választottbíróság eljárása. A választottbírósági eljárás számos előnyt hordoz magában a rendes bíróságok eljárásával szemben: gyorsabb eljárást kínál a felek számára, költségei alacsonyabbak, továbbá a jogvita tárgyában valós szakértelemmel rendelkező választottbírók döntenek, az üzleti titkok védelme érdekében az eljárások a nyilvánosság elől elzártan folynak, és az eljárás rendjét nem a polgári perrendtartást szabályozó törvény, hanem a felek egyező akaratával megállapított szabályok határozzák meg. A választottbírósági eljárás alapvetően nem a jogszolgáltatást célozza, hanem a felek közötti egyezség elérésére törekszik, az állami bíróságok eljárásával szemben kevésbé formalizált és kötött, inkább dinamikus és a felek igényeihez igazodik.

2. Az állami út kizárása

Önrendelkezési jogánál fogva bárki dönthet úgy, hogy jogvitájának eldöntését választottbíróság elé utalja, amennyiben az kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyból származik. Amennyiben a felek jogvitájukra választottbíróság eljárását kötötték ki, az állami bíróságok nem avatkozhatnak be annak elbírálásába.

3. Az alávetési nyilatkozat

A választottbíróság eljárásnak kikötése írásban, alávetési nyilatkozatban történhet érvényesen. Az alávetési nyilatkozat önálló szerződésben vagy más szerződés részeként is megtehető, érvényességi feltétele az írásba foglaláson túl, hogy meghatározzák, eseti vagy állandó választottbíróság eljárását kötik ki, előbbi esetében meg kell jelölni azt a fórumot is, amely elé utalják a vitájukat. Ha a felek a jogutódlás kérdéséről külön nem állapodnak meg, akkor az alávetési nyilatkozat érvényes és hatályos marad, ha valamelyik fél oldalán jogutódlás következik be.

4. Gazdasági társaságok speciális szabályai

Gazdasági társaságok esetében a választottbírósági alternatív vitarendezés jogalapját a Polgári Törvénykönyv adja meg, azonban a részletszabályokat már a választottbírósági törvény tartalmazza. A Polgári Törvénykönyv szerint választottbírósági eljárásnak csak akkor van helye, ha a jogvita a gazdasági társaság és tagja (volt tagja), valamint azok tagjai között merült fel, amennyiben az a társasági jogviszonnyal függ össze, továbbá a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő, vagy a felügyelőbizottság tagja közötti jogvita, ha az a vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági megbízatással kapcsolatos, ezen túl a társaság szervei által hozott határozatok választottbírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatának lehetősége is biztosított. Társasági jogvitában választottbírósági eljárás írásban, a társasági szerződésben vagy a felek külön megállapodásában köthető ki.

5. Az ítélet végrehajthatósága

A választottbíróság döntését ítélet formájában hozza meg, amelynek hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A választottbírósági döntés rendes bírói úton csak a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben vizsgálható felül, továbbá az ítélet átvételét követő egy éven belül kérhető a választottbíróságtól az eljárás újítása, ha olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik valamelyik fél, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, és az rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.