Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén.

Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni.

Polgári jogi igény jogalapja

A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) dologi jogi szabályai az irányadóak.

A Ptk. 5:23. §-a szeirint „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

A bírósági joggyakorlat minden esetben a szükségtelen zavarás fogalmából vezeti le az intimitásvesztés vagy kilátásvesztés esetén fizetendő kártérítés jogalapját.

A sérelmet szenvedett szomszéd – intimitásvesztésre vagy kilátásvesztésre – hivatkozással kártérítés jogcímén kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze az építtetőt kártérítés megfizetésére az ingatlanban bekövetkezett értékvesztés következtében.

Bíróság által értékelt fontosobb tények

A kialakult bírósági gyakorlat alapján a szükségtelen zavarás meghatározása minden esetben az adott bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, melynek során a bíróság a szükséges és a szükségtelen zavarás mértékét minden esetben a felek érdekeinek összemérése alapján állapítja meg.

A mérleges során döntő jelentősége lehet a települési környezet jellegének, illetve annak, hogy a helyi építési szabályzat milyen építési övezetbe sorolta az adott ingatlant, hiszen ezek a körülmények alapvetően meghatározhatják, hogy az érintettnek milyen mértékű zavarást kell eltűrnie az adott övezetben.

A fentieknek megfelelően tehát az építtetőnek úgy kell eljárnia az épület tervezése és kivitelezése során, hogy a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát az építkezés ne akadályozza.

Összegszerűség kérdése

A bíróság az összegszerűség tekintetében minden esetben szakértő kirendelését követően a szakértői vélemény alapján fog határozni, melynek során viszgálja a szükségtelen zavarás tekintetében az esetlegesen bekövetkezett zajhatás vagy forgalomnövekedés kérdését is.

A fentiek alapján a szomszédjogi sérelem esetében miatti szükségtelen zavarás következtében kártérítési igény érvényesíthető a jogellenes tevékenység tanúsítójával szemben.

Építési joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151