Előfordulhatnak olyan esetek, hogy bizonyos épületek jogszerűtlenül vagy nem szakszerűen épülnek fel, ám ilyen esetekben a z épület már áll és annak sorsáról dönteni kell. Nehéz általánosan elfogadható megoldást találni erre a kérdésre, de talán nem is szükséges.

Az épületek visszabontása meglehetősen költséges és nem feltétlenül szükségszerű. A fennmaradási engedélyezés erre a kérdéskörre próbál választ adni azáltal, hogy bizonyos helyzetekben, amennyiben a jogszabályi feltételek adottak, az építtető vagy a tulajdonos kérelmére az építésügyi hatóság engedélyt adhat az épület fennmaradására.

Fontos megjegyezni tehát, hogy az építési engedély nélkül vagy az engedély tartalmától eltérő módon történő építkezéssel elkészült épület csakis fennmaradási engedély birtokában használható. Az ilyen engedéllyel nem rendelkező épület jogilag nem is létezik, így az ingatlannyilvántartásba nem is jegyezhető be, ami jelentősen csökkentheti az ingatlan értékét.

Azt a kérdést, hogy mely tevékenységek számítanak jogszerűtlennek, illetve szakszerűtlennek, azaz, hogy mely épületek esetében van szükség fennmaradási engedély kiváltására, azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szabályozza.

Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a) a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet
aa) engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
ab) az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
ac) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, vagy
ad) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;

illetve, ha egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet

ba) bejelentés nélkül,
bb) természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,
bc) természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy
bd) természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel;

továbbá, ha;

ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában végzik.

Szakszerűtlen az építési tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha
a) azt – a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével – a helyi építési szabályzat rendelkezéseitől eltérően végzik,
b) a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően végzik,
c) az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy
d) a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető, illetve, ha az építtet személye nem ismert, akkor a tulajdonos terjeszthet elő.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.

Felmerül a kérdés, hogy mely esetekben adja meg az építési hatóság a fennmaradási engedélyt. A korábban említett törvény 48/A §-a ad eligazítást ebben a kérdésben. Az építésügyi hatóság akkor adja meg a fennmaradási engedélyt, ha
– egyébként az előírt szakszerűségi követelményeknek megfelel és teljesülnek a más, jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek,
– az épület átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
– a műemléki védett érték védelme megkívánja,
– a szabálytalanság nem sért közérdeket, vagy az érdeksérelem elhárítható.

Fontos kiemelni azonban a fentiek mellett, hogy az építésügyi hatóság abban az esetben is köteles építési bírásgot kiszabni, ha egyébként a fennmaradási engedélyt megadta.

Építési joggal kapcsolatos kérdése van? Fontos, hogy jogi probléma esetén építési jogban jártas ügyvéd segítségét vegye igénye. Szívesen állunk a rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
E: dobos@doboslegal.eu
T: +36303088151