A kártérítés és kártalanítás fogalma hétköznapi szituációkban gyakran összemosódik, fontos azonban tudni, hogy jogi szempontból eltérő jelentéssel bírnak.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni a kár fogalmát: kárnak nevezhető valamennyi olyan személyben vagy vagyonban beálló hátrány, amelyet más tevékenysége vált ki. Ez alapján megkülönböztethetjük a vagyoni kárt (melynek három összetevője van, a tényleges kár, felmerült költségek, valamint elmaradt haszon), illetve a nem vagyoni kárt.

1. Kártérítés

A kártérítés célja, hogy olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a kár meg sem történt volna.  A Ptk. alapján kártérítést kell fizetnie annak, aki másnak kárt okoz szerződésen kívüli jogellenes magatartással vagy szerződésszegéssel.

a) Felelősség a szerződésen kívül okozott kárért és a károkozás általános tilalma

A 2013. évi törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:518.§ kimondja, hogy „A törvény tiltja a jogellenes károkozást.”.

Alapvetően minden tevékenység jogellenes, amely valamilyen jogszabályi előírásba ütközik, vagy jogszabályi előírás megszegése, figyelmen kívül hagyása. A Ptk. 6:520.§ alapján: Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Az a) pontban részletezett eset, vagyis a károsulti beleegyezéssel történő károkozás jellemzően a sportjátékok sajátossága. A Legfelsőbb Bíróság BH1977.17. számú döntés szerint a sportoló beleegyezik a sporttevékenységgel együtt járó lehetséges károk kockázatának a viselésébe. Ebből következi, hogy egy sportesemény során bekövetkezett sérülés nem minősül jogellenes károkozásnak akkor sem, ha a játékszabályok szándékos megsértése folytán következett be; kártérítési felelősséggel jár azonban például, ha a cél kifejezetten sérülés okozása volt a játékszabályok súlyos megsértésével.

A b) pontban körülírt eset a jogos védelem esetköre. A Legfelsőbb Bíróság BH2001.54. számú döntése szerint, ha megvalósul a jogos védelem mértékének túllépése, az jogellenes magatartást eredményez, ennek menthetőségét pedig a felróhatóság körében szükséges vizsgálni.

A c) pontban kifejtett esetről, vagyis a szükséghelyzetről így szól a Ptk. 5:26.§: Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. Ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.”

A d) pont tipikusan az építésjogi, illetve szomszédjogi perek során fordul elő. Ilyen lehet, amikor a szomszéd kártérítést követel a kilátás elvesztése miatt annak ellenére, hogy az ingatlan a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával épült. A Ptk. alapján hiába tette a jogszabály megengedhetővé a károkozást, a kártérítés alóli mentesüléshez az is szükséges, hogy a tevékenység ne sértse más jogilag védett érdekét vagy a jogszabály kártalanításra kötelezze a károkozót.

A kár megtérítésére sor kerülhet pénzben való megtérítéssel, vagy, ha a körülmények ezt indokolttá és lehetségessé teszik, akkor természetbeni megtérítéssel is történhet. A pénzbeli kártérítés lehet egyösszegben megfizetett, de teljesítése járadék formájában is lehetséges.

A kár megtérítése a kár bekövetkezésekor azonnal esedékes; ha erre nem kerül sor a károkozó ettől az időponttól köteles kártérítés fizetésére, valamint az elévülés tartama is ettől az időponttól számítandó.

A Ptk. 5:622.§  a kártérítési kötelezettség terjedelméről az alábbiakat mondja ki: „A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”

A károkozó mellett a károsultat is terhelik bizonyos kötelezettségek: ilyen a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség. Ha a kár e kötelezettségek felróható megszegése folytán következett be a károkozót nem terheli kártérítési kötelezettség.

A károkozó és károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ennek hiányában pedig közrehatásuk arányában kell megosztani; ha ez utóbbi sem állapítható meg a kárt egyenlő arányban kell közöttük megosztani.

Kártérítés esetében a kártérítést kérőt is terheli bizonyítási kötelezettség, ennek keretében pedig igazolnia kell a keletkezett kár mértékét és jellegét, továbbá a károkozó kilétété és a károkozás „tárgyát”; a károkozónak ezzel szemben azt kell bizonyítania, hogy cselekménye vagy mulasztása nem volt jogellenes, illetve, ha mégis, akkor annak bizonyítása szükséges, hogy a jogszabályszegés nem volt neki felróható.

A Ptk. 6:531.§ megemlíti az általános kártérítést is és rögzíti, miszerint „Ha a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.”

A károkozó mindezekkel együtt mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható volt, illetve nem állapítható meg okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatosan, amelyet nem látott és nem is kellett volna előre látnia.

b) Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért

A szerződés teljesítése során okozott károk megtérítése a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelhető.

A Ptk. 6:142.§ szerint „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”

Ellenőrzési körén kívül esőnek kell tekinteni a természeti katasztrófákat, mint a földrengés, tűzvész, járvány, árvíz, valamint bizonyos politikai társadalmi eseményeket: ilyen lehet a háború, forradalom, szabotázs, közlekedési útvonal lezárása. Ide sorolhatók továbbá a meghatározott állami intézkedések, mint a devizakorlátozások, embargó vagy bojkott.

Adott esetben a súlyos üzemzavar is lehet ellenőrzési körön kívül eső eset, de nem minősül annak a saját üzemi rend szervezési vagy más zavara, alkalmazottainak magatartása vagy piaci beszerzési nehézségek.

A szerződésszegéssel okozott károk esetében kontraktuális felelősségről van szó, a felelősség megállapításához pedig három dolog együttes fennállása szükséges: a szerződés, a kár és a kettő közötti okozati összefüggés.

A szerződésszegésen kívül okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kár fogalmára, a kártérítés módjára, valamint a károsult kárenyhítési, kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségeire, azonban ebben az esetben nincs lehetőség a kártérítés mérséklésére méltányossági okokból.

A kártérítés mértékéről a következőképpen szól a Ptk 6:143.§.: „Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.”

Fontos megemlíteni, hogy nem a Ptk. 6:142.§ az irányadó rendelkezés minden szerződésszegésért való felelősség esetében: a 6:147.§ enyhébb felelősségi szabályokat állít fel az ingyenes kötelezettségvállalásra, a 6:148.§ (2) bekezdése pedig szigorúbbakat a közreműködő jogosulatlan igénybevételére.

A 6:147.§ esetében így rendelkezik a Ptk.: „Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. Aki szolgáltatás teljesítését ingyenesen vállalja, köteles a jogosult vagyonában a szolgáltatással okozott kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.”

A 6:148.§ pedig a következőket mondja ki: „Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. A kötelezett a közreműködővel szemben – annak szerződésszegése miatt – mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik.”

Kártérítés esetén nagy jelentősége van a párhuzamos jogérvényesítés kizártságának: ha egy károkozás esetében mindkét felelősségi forma útján el lehetne indulni, akkor a legtöbb esetben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai az irányadók.  Ez alól kivételt képez az ingyenes letét esete.

• A kártalanítás

A kártérítés és a kártalanítás között az egyik legfőbb különbség a felróhatóság kérdése, a kártalanításnak ugyanis nem feltétele a felróhatóság.

A kártalanítás további jellegzetessége, hogy a kártérítéssel ellentétben legtöbbször jogszerű magatartással okozott károk esetén merül fel, vagyis jogszabályban megengedett magatartás esetén; a törvénynek tehát nevesítenie kell azokat a helyzeteket, amikor a károkozás megengedett; ezekkel főként a Ptk.-ban találkozhatunk, azonban egyéb törvények is tartalmaznak erre vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk. által felsorolt esetek az alábbiakban kerülnek részletezésre.

Kártalanítás lehetőségével lehet élni például a szomszédos telek igénybevétele esetén, amelyről az 5:25.§ rendelkezik: „Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.” A kártalanítás nem csupán a bekövetkezett kárra vonatkozik, hanem az ingatlan használatával járó vagyoni előny megtérítésére is. E jogok gyakorlása akkor nem jogellenes, ha kímélő jelleggel gyakorolják és nem lépik túl a szükséges mértéket, ellenkező esetben a tulajdonos a szerződésen kívüli kártérítés lehetőségét veheti igénybe.

Tipikus eset továbbá a szükséghelyzet megszüntetése miatt okozott kár (5.25.§): „Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják vagy abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegető veszély esetén ez a kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól, aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet.” A tulajdonos tűrési kötelezettsége ebben az esetben gyakorlatilag korlátlan.

A jóhiszemű túlépítésről a következőket mondja ki a Ptk. 5.28.§ (1) bekezdés a) pontja: „Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást”. A BH1994.532. számú döntés szerint jóhiszemű túlépítésről beszélünk akkor, hogyha a fél nem tudta és megfelelő körültekintés mellett sem kellett volna tudnia, hogy földjének határán túl építkezett, illetve aki a szomszédja beleegyezésével építkezett vagy abban a megalapozott tudatban volt, hogy a túlépítés következményei megállapodással rendezhetők. A jóhiszemű túlépítés tényét a tulajdonos köteles tűrni, az épület lebontását nem kérheti.

Kártalanítás jár kisajátítás esetén is: „Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi.” A kisajátítás eseteit a 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról taxatíve sorolja fel.

Kártalanítás merülhet fel az átalakított, összevegyült vagy egyesült dolog értékesítése esetén is. 5.66§.(2): Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest – értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva – főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.”

Végül pedig a közérdekű használat jogának alapítása esetében is fontos lehet a kártalanítás lehetősége: 5.164.§ (1) Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.”

Adott esetben az állam tulajdonszerzése esetén is lehet létjogosultsága a kártalanításnak.

• Összegzés

Mind ezek alapján látható, hogy a kártérítés és kártalanítás eltérő jogi lehetőségek, melyek igénybevételére (többnyire) eltérő esetekben van lehetőség. A két fogalmat úgy lehet a legérthetőbben elhatárolni egymástól, ha azt mondjuk, hogy a kártérítés jogellenesen, a kártalanítás pedig jogszerűen okozott károk esetén vehetők igénybe.

dr. Dobos István ügyvéd / Ritter Anna

Kártérítéssel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151