Gyakori eset, hogy akár peres, akár nemperes eljárás keretében érvényesíteni kívánt követelés behajtása közben az adós a végrehajtással vagy a felszámolással fenyegető helyzet következtében a tartozása egy részét megfizeti. Cikkünkben arról olvashatnak részletesebben, hogy ilyenkor a felek a befolyt összeget hogyan kötelesek elszámolni.

Ptk. 6:41. § [Elszámolás több tartozás esetén]

(1) Ha a kötelezettet a jogosulttal szemben több egynemű szolgáltatás terheli, és a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását, a kötelezett a teljesítés időpontjában megjelölheti, hogy mely tartozására kívánja azt elszámolni.

(2) Ha a kötelezett a tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles.

(3) Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.

(4) Ha a teljesítés a (3) bekezdés alapján nem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.

 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén]

Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

Mikor beszélhetünk a tartozások közötti elszámolásról?

Azokban az esetekben, amikor a kötelezett a jogosulttal szemben több szolgáltatással tartozik, és valamennyi kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésére, elméletileg szó lehet a tartozások közötti elszámolásról.

Ki jogosult rendelkezni?

A kötelmek általános szabályai

A Ptk. általános szabályai között nemcsak a pénztartozásokra, hanem minden fajlagos és egynemű szolgáltatásra tartalmaz rendelkezéseket. Eszerint a rendelkezés joga elsődlegesen a kötelezettet (az adóst) illeti meg, ennek hiányában azonban a választás joga a jogosultra száll át.

A pénztartozás teljesítésének szabályai

A Ptk. szerint egyértelműen a jogosult határozhatja meg, hogy miként kerüljön elszámolásra a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg, ha az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő.

Hogyan kell elszámolni a teljesített összeget?

A kötelmek általános szabályai

Ha egyik fél sem választott, vagy a jogosult a választásáról a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a Ptk. szerint a jogosult és a kötelezett érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele alapján megállapított sorrendben, végső soron valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.

A felek érdekeinek arányos védelme szerint a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.

A pénztartozás teljesítésének szabályai

A szabály fenntartja a korábbi jogot: ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a fizetett összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

E rendelkezések magyarázata kézenfekvő: ha a kötelezett nem fizeti meg teljes tartozását, a jogosult érdekét kell a szabállyal védeni. A jogosult érdeke pedig annak megakadályozását kívánja meg, hogy a tőketartozás (és egyben a kamatfizetés alapja) csökkenjen az egész tartozás kiegyenlítése nélkül.

A követelések behajtásával kapcsolatos korábbi cikkünket az alábbi linken olvashatja.

Követelést kíván érvényesíteni? Követeléssel fordulnak Ön ellen? Keressen minket, szívesen állunk rendelkezésére.