A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul.

A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.)

Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható, valós képet ad a vállalkozás vagyonáról, jövedelméről, pénzügyi helyzetéről, valamint információt és egyben ellenőrzési lehetőséget biztosít a vállalkozás vezetésének, tulajdonosainak, a befektetőknek, hitelezőknek és az ellenőrző szerveknek.

A vállalkozás eszközei a befektetett eszközökben, a forgóeszközökben és a pénzeszközökben jelennek meg. Így a szoftver, mint szellemi termék, megjelenik a vállalkozás eszközei között. A szoftverek lehetnek vásároltak, ajándékba kapottak vagy saját előállításúak, illetve használatba vettek és használatba nem vettek.

Azokat a szoftvereket, melyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozást a befektetett eszközök között, az immateriális javak csoportjába kell besorolni (Szt. 23. § (4)-(5) bekezdései). Azok a szoftverek, amelyeknél a tartós használat nem áll fenn, nem szerepelhetnek a mérlegben a befektetett eszközök között, hanem át kell sorolni őket a készletek közé. Tehát két helyen szerepelhetnek a szoftverek befektetett eszközök között az immateriális javak csoportjában (Szt.24. § (1)-(2) bekezdései), forgóeszközök között a készletek csoportjában (Szt. 28. § (1).

A szoftverek a mérlegben bekerülési értéken vagy előállítási önköltségen szerepelnek (Szt. 57.§). A bekerülési érték tartalmát a Szt. 47. § szabályozza.

A szellemi termékek, így a szoftverek bekerülési értékösszetevői közé legalább az alábbi elemek tartoznak:
 Vételár (licenc díj).
 Felár (+) illetve kapott engedmény (-).
 Beszállítással kapcsolatos költségek (pl. közvetítési tevékenység díja).
 Beszerzéshez kapcsolódó adók.
 Vámteher.
 Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó.
 A beszerzéshez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel.
 A hitel felvétele előtt fizetett bankgarancia díja.
 A hitel igénybe vétele miatti kezelési költség.
 Használatba vételig terjedő időszakra (használatbavételnek felel meg) az elszámolt kamat.
 Ha devizahitelből történt a beszerzés a használatbavétel elszámolt árfolyamkülönbözete.
 Előkészítés, lebonyolítás, betanítás díja.
 Vagyoni hozzájárulásként átvett szoftver esetén a bekerülési értéket a Szt. 49. § (1) szabályozza.
 Ajándékként kapott, többletként feltárt szoftverek bekerülési értékét az Szt. 50. § szabályozza.

Szoftverek értékcsökkenése körében legalább az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
 A szoftverek esetében értékcsökkenést kell elszámolni az Szt. 52. §-a szerint.
 Az értékcsökkenés megállapításánál figyelemmel kell lenni a hasznos élettartamra és a maradványértékre (Szt. 3. § (4) bekezdés 5. és 6. pontjai).
 A hasznos élettartam az az időszak, amelyben ezeket a szoftvereket előre láthatóan használni fogják.
 A használati időre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni.
 A szoftver használatba vételét hitelt érdemlően dokumentálni kell.
 Kis értékű szoftverek esetében, ahol az egyedi beszerzési, bekerülési érték 100 ezer forint alatti – a vállalkozó döntésétől függően – a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
 Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt szoftverek esetében.
 Kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha a könyv szerinti értéke a szoftvernek tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke.
 A Társaságiadó-törvény alapján általános szabály, hogy az értékcsökkenési leírást a bekerülési értékre vetítve a megadott kulcsok alapján kell megállapítani.
 A főkönyvi könyvelés mellett a szoftverekre vonatkozóan is (mint befektetett eszközök) rendelkeznie kell a vállalkozásnak olyan nyilvántartással, amely mutatja azok adatait, bekerülési értéküket, az elszámolt értékcsökkenés összegét és a nettó értéket.

A szoftverek leltározása, nyilvántartása tárgyában az alábbi szempontokat és körülményeket kell figyelembe venni:
 A vállalkozásokat leltárkészítési kötelezettség terheli, eszközeiket és forrásaikat a mérlegbe leltár alapján kell beállítaniuk. Ez azt jelenti, hogy a beszámoló mérlegének tételeit a Szt. 69. §-a szerint leltárral kell alátámasztani. E szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a számviteli törvényben előírt időpontig megőrizni az Szt. 169. §-a szerint, mely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit, forrásait, ezen belül a szoftvereit is.
 Ha a vállalkozás év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartja a szoftvereit, nem kötelező számára a tételes mennyiségi felvétellel elvégeznie a leltározást. Amennyiben csak értékben tartja nyilván a szoftvereit, leltározással, tételes, mennyiségi felvétellel kell elkészítenie a beszámoló mérlegét alátámasztó leltárt. A szoftverek esetében a mennyiségi nyilvántartás vezetése ajánlott, mert így a szoftverek jogtisztaságát bizonyító dokumentumok alapján azok a működés során bármely időpontban beazonosíthatóak.
 Üzemszerűen és jogszerűen akkor tekinthető elszámolhatónak a szoftver és az annak kapcsán felmerülő költségek illetve bevételek, ha a vállalkozás leltárában a vállalkozás tevékenységében szerepet játszó szoftvereszköz kerül feltüntetésre. Azaz a szoftvereket szerepeltetni kell a leltárban és ennek a mérlegben az immateriális javak rovatában kell megjelennie.

A szoftverfejlesztések tekintetében a fejlesztői tevékenység ráfordításainak kalkulációjában felhasználhatók a Magyar Mérnöki Kamara általános szakértői illetve mérnöki óradíjszabásai (forrás: http://www.mmk.hu/dokumentumok/dijszabas.html).

A szoftverek értékének megállapításában informatikai szabványok és módszertanok is segítséget nyújtanak, melyek az alábbiakban kerülnek felsorolás jelleggel összefoglalásra:
 MSZ ISO 9127:1995 Információ-feldolgozó rendszerek. Felhasználói dokumentáció és borítóinformáció fogyasztói szoftvercsomagokhoz
 MSZ ISO/IEC 9126:2000 Informatika. Szoftvertermékek értékelése. Minőségi jellemzők és használatuk irányelvei
 MSZ ISO/IEC 12207:2000 Informatika. Szoftveréletciklus-folyamatok
 MSZ ISO/IEC 90003:2005 Szoftvertechnológia. Az ISO 9001:2000 alkalmazási irányelvei számítógépes szoftverekhez
 MSZ ISO/IEC 15939:2005 Szoftvertechnológia. Szoftvermérési folyamat
 MSZ ISO/IEC 15504-2:2005 Informatika. Folyamatfelmérés. 2. rész: A felmérés végrehajtása
 MSZ EN 62008:2006 Digitális adatgyűjtő rendszerek és a hozzájuk tartozó szoftverek működési jellemzői és kalibrálási módszerei (IEC 62008:2005)
 MSZ ISO/IEC 15504-3:2005 Informatika. Folyamatfelmérés. 3. rész: Útmutató a felmérés végrehajtásához
 MSZ ISO/IEC 20000-1:2007 Informatika. Szolgáltatásirányítás. 1. rész: Előírás
 MSZ ISO/IEC 20000-2:2007 Informatika. Szolgáltatásirányítás. 2. rész: Alkalmazási útmutató
 MSZ ISO/IEC TR 15947:2004 Informatika. Biztonságtechnika. Az informatikai behatolás érzékelésének keretszabálya
 MSZ ISO/IEC 17799:2006 Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási gyakorlatának kézikönyve

Ha szoftverfejlesztési szerződéssel kapcsolatos kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére.

További publikációink a szoftverjog területéről:

– A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai
– „Ezt érdemes tudni, ha szoftverfejlesztésbe kezd!”
– Szoftverfejlesztési szerződések: Titoktartás és versenykizárás