A választottbíráskodás a polgári per egyik alternatívája, a nem állami úton történő vitarendezés egyik lehetséges változata. A választottbíráskodás lényege, hogy a felek a magánjogi akaratnyilatkozatukkal a rendes bírósági útról lemondva az általuk kötött szerződéssel létrehozott döntéshozó szervre bízzák a jogvitájuk elbírálását. A választottbírósági eljárás több vonzó tulajdonsággal is rendelkezik: a felek választhatják ki a döntéshozók személyét, a bíróság eljárását az eljárási szabályok alakításával saját maguk alakíthatják és az eljárás gyorsasága is vitathatatlan. Ez utóbbi jellemző elsősorban abból fakad, hogy a választottbíróság által hozott ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Az egyetlen tradicionális jogorvoslati lehetőség a választottbírósági eljárásban hozott ítélet ellen az ítélet érvénytelenítése iránt indított per. De mit takar valójában ez a jogorvoslati lehetőség?

A választottbírósági eljárásban született ítélet ellen a Választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban Vbtv.) 47. § (1) bekezdése alapján fellebbezésnek helye nincs. Tény, hogy a választottbírósági eljárás számos előnnyel jár, azonban az biztos kevésbé kecsegtető, hogy az eljárás végén pervesztesként kikerülő fél számára a jogorvoslati lehetőségek korlátozottak. A Vbtv. utolsó „esélyként” azonban lehetőséget ad egyetlen jogorvoslati eszköz igénybevételére: az ítélet érvénytelenítése iránti perre. Bár nagy valószínűséggel a pervesztes felek veszik igénybe ezt a lehetőséget, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a választottbírósági eljárásban részt vevő felek bármelyike jogosult kérni az ítélet érvénytelenítését.

Az ítélet érvénytelenítése

Fontos kérdés, hogy meddig terjedhet az érvénytelenítési bíróság hatásköre? Mire van lehetősége a rendes bíróságnak, meddig nyúlhat bele a felek rendelkezése alapján létrejött választottbírósági eljárásba és döntésbe? A felek által a választottbíróság elé vitt anyag jogvita biztosan nem szolgálhat az érvénytelenítési per alapjául. A rendes bíróság tehát a felek rendelkezési jogát tiszteletben tartva a felek anyagi jogvitájának elbírálására nem lehet jogosult, hiszen az anyagi jogvitára kiterjedően jogi tényeket nem minősíthet, az anyagi jogviszony tartalmát semmilyen módon sem módosíthatja. Arra kizárólag a felek által kikötött választottbíróság jogosult. Ez azt is magában hordozza, hogy egy érvényes és hatályos választottbírósági szerződés akkor sem veszti hatályát, ha az állami bíróság a választottbírók ítéletének érvénytelenítését mondja ki.  Az érvénytelenítési per során az állami bíróság a felek által létrehozott választottbírósági eljárásra vonatkozó alaki jogviszony megszüntetésére sem jogosult, csupán annak tartalmát módosíthatja: az érvénytelenítés kimondása után a választottbíróság által hozott ítélet már nem rendelkezhet jogerővel és a végrehajthatóság jogi hatályával. Az érvénytelenítési perben a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy felülbírálja a választottbírósági eljárásban született döntést abból a szempontból, hogy az mennyire minősül helyesnek. Az akármennyire rossz is, tehát hibás ténymegállapítást, következtetéseket vagy jogalkalmazást tartalmaz, e körben érinthetetlen, a rendes bíróság csupán emiatt nem érvénytelenítheti az ítéletet.

Kik, hova és meddig élhetnek a jogorvoslattal?

Az érvénytelenítési perben az vehet részt, aki a választottbírósági eljárásban félként részt vett. Pontosabban azok a felek, akiknek joga, kötelezettsége a választottbírósági ítélettel megítélt volt. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt az ítélet kézhezvételétől számított hatvan napon belül van lehetőség keresettel élni. Fontos, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék részére kell címezni, ugyanis az érvénytelenítési eljárásban a Vbtv. 7. § (2) bekezdése alapján ennek a bíróságnak van hatásköre eljárni.

Lehetséges érvénytelenítési okok

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti per kizárólag valamelyik fél kereseti kérelmére indulhat meg. Amennyiben egy választottbírósági ítélet bizonyosan érvénytelennek minősülne, de annak érvénytelenítését nem kéri az eljárásban részt vevő fél valamelyike, akkor a rendes bíróságnak természetesen nincs joga arra, hogy hivatalból érvénytelenítse az ítéletet. Sőt ha kérelmezik is az ítélet érvénytelenítését, a rendes bíróságnak akkor is kizárólag a Vbtv.-ben felsorolt érvénytelenítési ok valamelyikének fennállása esetén van lehetősége az ítélet érvénytelenítésére. A Vbtv. 47. § (2) bekezdésében szereplő felsorolás taxatív, tehát nem bővíthető. Az érvénytelenítési okok két csoportba oszthatók: az okok egy része a felek relatív hatályú jogviszonyán belül, az okok többi része pedig azon túlmutatóan járnak következményekkel.

Az első csoportba tartozó érvénytelenítési okok az eljáró választottbírósági eljárás hibája vagy kötelezettségszegése miatt adnak lehetőséget az érvénytelenítésre. Ezen okok az eljárásban részt vevő felek jogainak sérelmét védik közvetve. Fontos, hogy ezen okok fennállását az érvénytelenítési perben felperesként szereplő félnek kell bizonyítania.

Az érvénytelenítési okok ezen csoportjába tartozik az, ha „a választottbírósági szerződést kötő felek egyikének nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége vagy a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen alávetés hiányában pedig a magyar jog szerint nem érvényes”[1]. Amennyiben érvénytelen a választottbírósági szerződés, úgy a felek jogvitája érvényesen nincs kivonva az állami igazságszolgáltatás alól. Érvénytelen a szerződés például, ha az írásba foglalását elmulasztották vagy, ha érvényességét semmisségi ok zárja ki. Az is érvénytelenítési oknak minősül, ha az eljárásban részt vevő fél eljárásalakítási jogai csorbulnak, így ha a fél „a fél a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbírósági tanács eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni.”[2] Továbbá az is érvénytelenítési oknak minősül, ha „a választottbírósági ítélet a választottbíráskodásnak való alávetésben figyelembe nem vett, vagy azon kívül eső vitára terjed ki, illetve az ilyen alávetés terjedelmén túli döntést tartalmaz, azzal, hogy amennyiben az alá- és alá nem vetett ügyek egymástól elválaszthatók, a választottbírósági ítélet érvénytelenítése csak az alávetésen kívüli részben hozott döntés tekintetében kérhető”[3]. Ez az érvénytelenítési ok a felek által kötött választottbírósági szerződést, és így a felek rendelkezési jogát védi azzal, hogy nem engedi meg a választottbíróságnak azt, hogy a felek által a választottbíróságra vitt jogvitán, kérdésen kívülre terjeszkedhessen. Az utolsó e csoportba tartozó érvénytelenítési ok szerint akkor lehet érvénytelenítési pert indítani, ha „a választottbírósági tanács összetétele vagy a választottbírósági eljárás nem felelt meg a felek megállapodásának – kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek.”[4]

A második csoportba tartozó érvénytelenítési okok a felek jogviszonyán túlmutatnak, ezek az okok az állam rendelkezési jogának sérelmét, valamint az állam által alkotott vagy elismert garanciális, alapvető értékeket közvetítő szabályok lerontását mutatják. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy „a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat,[5]” vagy „a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik”[6], akkor a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére kerül sor. A magyar jog szerint nem tartozhat választottbírósági útra az ügy, ha a vita tárgya például egy házasság felbontása . A magyar közrendbe ütközés érvénytelenségi ok kevésbé fogható meg olyan könnyen, mint a fent említett összes többi érvénytelenségi ok. A „közrend” fogalmát sem a régi, sem az új Vbtv. nem adja meg, így alapvetően a bírósági határozatokból lehet kiindulni. A közrend fogalmát boncolgatta egy Legfelsőbb Bírósági ítélet is, mely kimondta, hogy „a közrend lényege, hogy a fogalma alá vonható intézményeket és elveket a jog feltétlenül meg kívánja védeni, érvényre akarja juttatni. A közrend mint a jog értékítélete, tartalmában változó kategória, időben és térben egyaránt, mindig az adott gazdasági-társadalmi berendezkedés, politikai-erkölcsi felfogás függvénye.”[7] Így tehát az, hogy egy választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik-e, csak úgy dönthető el, ha a közrend tartalmát időről-időre, az adott esetre vonatkoztatva, mind a társadalmi-erkölcsi felfogást, mind a jogszabályi hátteret is vizsgálva járunk el.

Az érvénytelenítés után

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése azzal a következménnyel jár, hogy az ítélet az érvénytelenítéstől kezdve nem rendelkezik végrehajthatósággal, illetve az ítélt dolog hatályával. Ennek hiányában pedig a választottbírósági eljárás – a felek akaratának ellenére sem – töltötte be ennek az intézménynek a rendeltetését, hiszen hiányzik az eljárás végéről a végrehajthatósággal és jogerővel rendelkező ítélet. Amennyiben az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető, nincs akadálya annak, hogy a választottbíróság újra ítélkezzen a jogvitában. Ezt azonban hivatalból nem, kizárólag a felek rendelkezése alapján teheti meg a bíróság. Az ítélet érvénytelenítését követően tehát a felek maguk dönthetik el, hogy kívánják-e jogvitájuk eldöntését újra választottbírósági úton eldönteni. Ha valamelyik fél ezt kérelmezi, akkor a választottbírósági eljárás a bírók kijelölésével folytatódik. Valószínűleg ilyenkor új bírókat jelölnek ki a felek, de az sem kizárt, hogy amennyiben bizalmuk nem rendült meg a korábbi bírókkal szemben, akkor őket jelöljék ki a felek.

Felfüggesztés

A Vbtv. 47. § (4) bekezdése – bár igen szűk körben – lehetőséget ad az érvénytelenítési per felfüggesztésére. A szabály szerint bármelyik fél indokolt kérelmére a rendes bíróság a per tárgyalását legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti, annak érdekében, hogy a választottbíróságnak bizonyos korlátokon belül lehetősége legyen a választottbírósági eljárást újranyitni vagy más eljárási cselekményt végezni, amellyel az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető lesz. Természetesen az újranyitott választottbírósági eljárásban hozott ítélet érvénytelenítése is kérhető, mégpedig az ítélet átvételét követő hatvan napon belül keresetváltoztatással vagy viszontkeresettel. A választottbírósági tanácsnak azonban az eljárás újranyitása esetén csak szűk mozgástere van: hiszen a hatásköre kizárólag az ítélet kijavítására, kiegészítésére és értelmezésére terjed ki.

Az érvénytelenítés iránti per felfüggesztésének lehetősége alapvetően pergazdaságossági szempontokat szolgál, hiszen amennyiben az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető a választottbírósági eljárásban is, úgy az érvénytelenítés iránti pernek nem kell „végigjátszódnia”.

dr. Dobos István ügyvéd / Rakonczai Kitti

Választottbírósági üggyel vagy érvénytelenítési perrel kapcsolatos kérdése van?Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd / dobos@doboslegal.eu / +36 30 308 8151

---

[1] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont

[2] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont

[3] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont

[4] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés a) pont ad) alpont

[5] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont

[6] Vbtv.: 47. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont

[7] BH 2003.127.