A képviselő „tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a…

Read more

Mi is az a vádalku és mikor lehetséges?

Az a jogintézmény, amelyet amerikai mintára a közbeszédben vádalkunak neveznek, a büntetőeljárási win-win szituáció tipikus esete: a terhelt a kedvezőbb elbánásért cserébe információt szolgáltat más, nagyobb súlyú bűncselekményről, a hatóság pedig ezáltal olyan információkhoz jut hozzá, amelyeket egyébként nem vagy csak nagy nehézségek árán tudna beszerezni. ***FIGYELEM! A cikk tartalma a 2014-es állapotot tükrözi, azóta hatályba lépett az új büntetőeljárásról szóló törvény, így jelen cikk mai nap már csak mint…

Read more

Milyen a jó feljelentés, és hogyan kerülhetjük el a hamis vádat?

„Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol…” – feltehetően nem erre a válaszra számítunk, ha bűncselekmény sértettjeként feljelentést teszünk a rendőrségen. Fontos azonban tudnunk, hogy ha nem vagyunk kellően körültekintőek a feljelentés megtételekor, azon túl, hogy a feljelentés nem ér célt, a fentihez hasonló kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Kétféleképpen lehet valakit hamisan vádolni: az első eset a szó hétköznapi értelmében vett hamis vád (mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan…

Read more

Tények és tévhitek az előzetes letartóztatással kapcsolatban

Az előzetes letartóztatással kapcsolatban számos téves elképzelés él a köztudatban, amelyeket cikkünkben szeretnénk eloszlatni. Tévhit: A terheltnek mindenképpen előzetesben kell megvárnia az eljárás végét. A valóság: az előzetes letartóztatás nem szükségszerű: csak szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban van helye, és csak akkor, ha a terhelt szabadlábon hagyása az eljárás sikerességét veszélyeztetné. Ennek négy esetét különbözteti meg a törvény: – ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg…

Read more

A büntetőeljárás szakaszai

Attól függően, hogy milyen részletességgel vizsgáljuk, a büntetőeljárásnak kettő, illetve három szakaszát szokás megkülönböztetni. Jelen írásunkban nem foglalkozunk a mindkét felosztáshoz képest „plusz egy” szakasszal, a büntetés-végrehajtással, ez ugyanis a klasszikus felfogásban nem a büntetőeljárás része. Az első szakasz mindkét elmélet szerint a nyomozási szakasz, míg az utolsó a tárgyalási vagy bírósági szakasz. A három szakaszos felosztás szerint a kettő között helyezkedik el a vádemelési szakasz – a két felosztás…

Read more

Nyolc tanács, amelyekről fontos tudni, ha Ön ellen büntetőeljárás indult

Büntetőeljárás folyik Ön ellen? Amennyiben igen, mindenképpen szüksége van olyan védőügyvédre, aki a büntetőeljárást a gyakorlatban ismeri. Alább nyolc olyan, nem közismert ténnyel foglalkozunk, amely a terheltek helyzetét teszi, illetve teheti kedvezőbbé. 1. „Jogában áll hallgatni” Az Egyesült Államokban játszódó bűnügyi filmek állandó fordulata, ugyan nem pontosan ugyanebben a formában, de Magyarországon is érvényesül. A törvény kimondja, hogy senki nem kötelezhető önmagát terhelő vallomás tételére, és önmaga ellen bizonyíték szolgáltatására.…

Read more

Startup cégbe való befektetés jogszabályi háttere

Egy startup cég életében a legtöbb esetben várva várt pillanatnak számít, amikor komoly szándékkal rendelkező befektető érdeklődik az alapítóknál, legyen az egy kockázati tőkealap, vagy egy üzleti angyal. Az alapítóknak ilyenkor elkerülhetetlenül szükség van jogászi, ügyvédi segítségre a befektetés sikeres megvalósításához. Fontos kiemelni, hogy a “startup jog” kifejezés egy gyakorlati szóhasználat, amelynek nincs egységes jogszabályi háttere. A jogszabályi háttért a valamennyi gazdasági jogi tranzakció során alkalmazandó társasági jogi, cégjogi, polgári…

Read more

Hat fontos szabály az építési jogi perek hatékony kezeléséhez

Bírósági peres eljásári gyakorlatunk során azt tapasztaljuk, hogy az építési joggal, vállkozási szerződésekkel kapcsolatos perek az esetek többségében még az általános gyakorlatnál is jobban elhúzódnak. Ennek az oka elsődlegesen az, hogy ezen építési jogi perek komplex (jogi és műszaki) megközelítést igényelnek, az iratanyag (építési jogi dokumentáció) kifejezetten terjedelmes, illetve még a legegyszerűbb építési jogi perek esetében is szinte minden esetben építési jogban jártas igazságügyi műszaki szakértő igénybevétele szükséges. Nézzük meg,…

Read more

Szerződésszegéssel okozott kár és kártérítés az új Polgári Törvénykönyvben

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (“régi Ptk”) egységesen, a teljes kártérítés elvét figyelembe véve szabályozta a kártérítési felelősséget. Ellenben az új Polgári Törvénykönyvben (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) a korábbi egységes szabályzosás kettéválik a kontraktuális felelősségre, tehát aszerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre és a deliktuális felelősségre, tehát a szerződésen kívüli károkért való felelősségre. Nem alkalmazható tehát a régi Ptk-nak azon szabálya, amely szerint a…

Read more