Ebben a cikkben az építési jog területét szabályozó fontosabb jogszabályokat gyűjtöttük össze, könnyebb eligazodást biztosítva ezzel, az olykor nehezen átlátható, szerteágazó jogszabályi környezetben.

Habár számos kiemelt jelentőségű jogszabály fontos jogszabályi háttérét képezi az építési jognak, ebben a cikkben azonban mégsem foglalkozunk olyan általános és az építési jogot csak nagyon közvetve érintő jogszabályokkal, mint az Alaptörvény, a Polgári perrendtartás, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) vagy más hasonlóan általános jellegű jogszabályok.  Jelen cikkünkben azokra a jogszabályokra koncentrálunk, melyek az építési joggal közvetlen kapcsolatban állnak és arra konkrét szabályokat állapítanak meg.

Polgári Törvénykönyv (Ptk.)

Mind a régi (1959. évi IV. törvény), mind az új (2013. évi V. törvény) Ptk. tartalmaznak az építési joggal kapcsolatos rendelkezéseket. A Ptk. alapvetően a dologi jogi és a kötelmi jogi szabályoknál tartalmaz építési jogra vonatkozó rendelkezéseket. Fontos kiemelni a szomszédjogok körét, melyekre különös tekintettel kell lenni az építkezések során, hiszen adott esetben a nem elég körültekintően megtervezett építkezések jogalapot biztosíthatnak szomszédainknak arra, hogy kártérítési pert indítsanak. (Ezzel a témával kapcsolatban ajánljuk a panoráma-perekről szóló másik cikkünket.) Fontos rendelkezései a Ptk.-nak továbbá azok a szabályok, melyek a tulajdonszerzés módjai között a hozzáépítés, ráépítés és beépítés esetén a tulajdonjogra, költségviselésre és kártérítésre vonatkozó kérdéseket rendezi. Rendezi továbbá a Ptk. a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség kérdéseit, melyeknek szintén különösen nagy jelentősége van az építési jogban.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.)

Az Étv. az építési jog legalapvetőbb és legrészletesebb jogszabálya, amely az építési folyamatot és annak hátterét teljes egészében szabályozza. A törvény az általános rendelkezések között meghatározza az építési joggal kapcsolatos és a törvényben előforduló fontosabb kifejezéseket, általános követelményeket állapít meg az épített környezet alakítását és védelmét illetően, valamit meghatározza az állam és a helyi önkormányzatok építésügyi feladatait. Tartalmaz mindemellett a törvény településfejlesztésre és településrendezésre vonatkozó rendelkezéseket is. Itt rendelkezik a törvény olyan további szabályozások és tervek kérdéseiről, mint a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településszerkezeti terv valamint a helyi építési szabályzat. Tartalmaz továbbá a törvény építésjogi követelményeket, tilalmakat, rendezi a kisajátítás és a kártalanítás kérdéseit. Részletesen szabályozza a törvény magának az építési folyamatnak a menetét. Ebben a részben rendelkezik a törvény az építményekkel szemben támasztott általános követelményekről, az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekről valamint az építésügyi hatósági eljárásokról. A törvény az épített környezet fenntartására, használatára és védelmére vonatkozó szabályokat is tartalmaz és rendelkezik egyes fenntarthatósági szempontok érvényesíthetőségéről is.

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény

Ez a rövid törvény a Ptk. rendelkezéseit kiegészítendő tartalmaz szomszédjogi és a használati jogok ingatlan-nyilvántartással összefüggő kérdéseiről szóló szabályokat. 

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Ebben a kormányrendeletben jelöli ki a kormány, hogy mely szerv látja el az építésügyi hatóság, az építésfelügyeleti hatóság valamint a szakmai irányító szerv feladatait. A kormányrendelet mellékletei tartalmazzák az egyes konkrét hatóságokat illetékességi területeikkel együtt.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Ez a rendelet alapvetően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásait és ellenőrzéseit, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatások szabályait tartalmazza. Ez a kormányrendelet tartalmazza többek között az építési engedélyezési eljárás, az összevont engedélyezési eljárás, az összevont telepítési eljárás, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére vonatkozó eljárás, a használatbavételi engedélyezési eljárás, a fennmaradási engedélyezési eljárás, a bontási engedélyezési eljárás szabályait. Itt találhatóak továbbá a hatósági bizonyítvány kiállítására, az építésügyi hatóság szakhatósági eljárására, az építési folyamat felügyeletére és a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó szabályok.

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

Ez a kormányrendelet rendelkezik arról, hogy melyek az építésügyi bírság kiszabásának esetei, mekkora a bírság mértéke és az hogyan számítódik illetve, hogy milyen eljárási rend mellett szabható ki a bírság.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

Pontos részletességgel tartalmazza a kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményeket. Meghatározza egyrészt, hogy a településkép és a települési környezet meghatározó tényező kell, hogy legyen az építkezések során, másrészt településrendezési követelményeket állapít meg. Ilyen követelmények a településszerkezet figyelembevétele és a helyes területhasználat. Szabályozza a kormányrendelet az építmények elhelyezését, azok közműellátását valamint különös részletességgel azok létesítési előírásait, azaz, hogy milyen biztonsági, épületszerkezeti és egyéb általános feltételeknek kell megfelelnie az egyes építményeknek.

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet

Építésfelügyeleti bírság az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szemben szabható ki. A kormányrendelet ennek a bírságnak a kiszabásának és mértékének a részleteit tartalmazza.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

A rendelet meghatározza, hogy mi az építőipari kivitelezési tevékenység, kik annak a résztvevői, rendelkezéseket tartalmaz a kivitelezési dokumentációra és az építési naplóra vonatkozóan, valamint szabályozza az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

A környezetvédelemről szóló törvény több helyen tartalmaz az építési jogot érintő rendelkezéseket. Legjelentősebbek ezek közül a környezeti hatásvizsgálati eljárás illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás.