Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül.

I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján:

A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A jogszabály vélelmezi a hitelezői érdekek sérelmét abban az esetben, ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét.

II. A csődtörvény és a Polgári Törvénykönyv viszyonya:

A csődtörvény háttérszabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, amelynek értelmében az ügyvezető harmadik személyek irányában fennálló felelőssége felróhatósági alapú. A társaság jogutód nélkül megszűnése esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Sajnos, sem a Ptk., sem a Cstv. nem rendelkezik a két szabályrendszer összefüggéséről olyan értelemben, hogy amennyiben megtörténik a felszámolási eljárásban a csődtörvény rendelkezései alapján a vezetői felelősség megállapítása, az kizárja-e, hogy valamely hitelező újabb pert indítson a Ptk. fenti szabályaira hivatkozással.

Tekintettel azonban arra, hogy a Csődtörvény olyan, a Ptk-ban nem rendezett további speciális feltételeket tartalmaz, mint a vagyoncsökkenés ténye, a hitelező kielégítésének részbeni vagy egészben történő meghiúsulása, és a környezeti terhek rendezésének elmulasztása, arra következtethetünk, hogy a Csődtörvény rendelkezése a speciális szabály. A Cstv. szabályait így tehát csak akkor lehet alkalmazni, ha a gazdálkodó szervezet felszámolás alá kerül, a Ptk. rendelkezéseit viszont bármilyen jogutód nélküli megszűnés esetében a végelszámolás kivételével.

Az imént ismertetett felelősségi szabályoknak azonban a felszámolási eljárás megindulása után már nincs szerepe, a károsult ugyanis köteles az igényét a felszámolási eljárásban bejelenteni, az eljárás során pedig csak a Csődtörvény alkalmazásával kerülhet sor a vezetői felelősség megállapítására. Aligha képzelhető el, hogy a károsult nem jelenti be az igényét a felszámolási eljárásban, hanem helyette közvetlenül a vezető ellen indít pert, annak ellenére, hogy nincs erre vonatkozó kifejezett jogszabályi tilalom.

Amennyiben cégjoggal vagy polgári joggal kapcsolatos kérdése van, forduljon irodánkhoz bizalommal.