A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályai 2014. március 15-én léptek hatályba, követelésére azonban már a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében is lehetőség van.

A behajtási költségátalány hatályba lépése óta számos kérdés és bizonytalanság merült fel annak mibenlétét illetően. Lássuk tehát, miben is áll ennek az újszerű, de több ízben vitatott jogintézménynek a lényege.

1. Fogalma

A behajtási költségátalány fogalmát a Ptk. 6:155. § (2) bekezdése határozza meg. Ennek értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. A behajtási költségátalány tehát három fontos aspektusból tevődik össze:
– csak vállalkozások közötti szerződések esetén merülhet fel,
– abban az esetben, ha a kötelezett a fizetéssel késedelembe esik,
– mértéke pedig negyven eurónak megfelelő forintösszeg.

2. Jellemzői

A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos talán legfontosabb jogszabályi rendelkezés, hogy a költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A felek tehát magasabb összegű átalányban megállapodhatnak, mértékének azonban mindenképp el kell érnie a törvényileg meghatározott (negyven eurós) minimumot.
Szintén ebből a rendelkezésből következik, hogy érvényesüléséhez nincs szükség külön fizetési felszólításra, ha a kötelezett késedelembe esik, az átalány minden további feltétel nélkül megilleti a jogosultat, a törvény ugyanakkor jogosulti oldalon nem határoz meg az átalány érvényesítésére irányuló kötelezettséget, sőt. a jogosult az érvényesítésről le is mondhat.
A negyven eurós minimum sokak számára alacsonynak tűnhet, azonban a jogosultnak lehetősége van ezt az összeget meghaladó kiadásának kártérítés vagy perköltség jogcímén történő visszakövetelésére. A másik oldalról nézve, az átalány összege abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett.
A Ptké. a Ptk-ban meghatározott jogintézményt kárfelelősségi jelleggel ruházza fel, amikor kimondja, hogy a kötelezettnek lehetősége van a késedelmet kimenteni, ebben az esetben pedig nem kell megfizetni az átalányt.
A jogosultnak kedvez azonban az a rendelkezés, miszerint a kötelezettség teljesítése a késedelem egyéb jogkövetkezményei – így a kártérítés vagy a késedelmi kamat megfizetése- alólnem mentesít. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a megfizetett átalány összege a kártérítésbe beleszámít, de a kötbérbe már nem. Az átalány tehát a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, azonban nem számlánként, hanem késedelmenként.

3. Elszámolással és adózással kapcsolatos tudnivalók

Kötelezetti oldalon számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt a kötelezett a számviteli törvény rendelkezései értelmében egyéb ráfordításként köteles elszámolni. Fontos, hogy a kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembe eséssel egy időben keletkezik, ezért a kötelezettet nem csupán a már megfizetett, hanem a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalány tekintetében is könyvelési kötelezettség terheli.
A jogosult ezzel szemben csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt, annak összegét pedig az egyéb bevételek között kell elszámolni. A jogosultnak a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie.
Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti, a kötelezetta véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegétrendkívüli bevételként mutatja ki.
Szintén fontos tudnivaló, hogy a költségátalány nem esik az Áfa törvény hatálya alá.

Ha a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban további kérdése merül fel, forduljon hozzánk bizalommal!