Polgári perjog összefoglaló – Ideiglenes intézkedés, illetve a végrehajtásával szembeni jogorvoslati jog

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A Pp. Kommentár…

Read more

Angolszász jogi konstrukciók magyar jog alatt lévő szindikátusi szerződésben

Korábbi cikkeinkben megvizsgáltuk a szindikátusi szerződés mibenlétét és jellemző tartalmi elemeit. A startup cégek háttérszabályzatának teljes körű feltárásához azonban szükséges bemutatni azokat az angolszász eredetű gyakorlati megoldásokat és egyéb gyakori szerződéses tartalmakat, amikkel eddig nem foglalkoztunk. 1. Rendelkezés az üzletrészekről Az üzletrész foglalja magába a tagsági jogok gyakorlásának határait oly módon, hogy mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Ezáltal a tag társaságban betöltött szerepe elsősorban vagyoni hozzájárulásától függ. Vételi jog kikötése…

Read more

Mit is jelent a láncértékesítés az általános forgalmi adó tekintetében?

Láncügylet esetében több egymást követő termékértékesít tárgya ugyanazon termék, és a termék az első feladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz kerül. Láncügyletek további fontos jellemzője, hogy az ügylet szereplői kizárólag eltérő tagállamban, illetve harmadik országbeli (NEM EU tagállam) vevők lehetnek. A láncügyletek esetében a következő tisztázandó kérdések merülnek fel: –          ki rendelte meg a láncügyletet? –          melyik ügylet esetében valósul meg a termék fuvarozása (fuvarozásos teljesítés)? –          hogyan határozzuk meg helyesen…

Read more

Az ügyvédi díjszabás meghatározó szempontjai

Jelen összefoglaló célja, az ügyvédi díjjal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán túl, a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat végett, hogy ügyfeleink rálássanak az ügyvédi díjazás meghatározó elveire, illetve a munkadíj összegét indokoló tényezőkre. Miért fizetünk munkadíjat az ügyvédi szolgáltatásért? Az ügyvédi munka egyszerre hivatás és vállalkozás. Mint minden vállalkozónak, cégnek, egy ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának is jelentős költségei vannak, amelyet az ügyvédnek be kell építenie a díjszabásába. Az ügyvédek többsége főállásban végzi tevékenységét, az…

Read more

Hogyan lehet jogszerűen erdészeti tevékenységet folytatni?

A Magyarországon lévő, magánkézben lévő erdők többségében nem lehet jogszerűen erdőgazdálkodói tevékenységet folytatni, tekintettel arra, hogy ezen erdők tekintetében nem jegyeztek be erdőgazdálkodót a földhasználati nyilvántartásba. A szükséges erdőgazdálkodói feladatok elvégzésének látszólag legegyszerűbb módja, ha a tulajdonostársak tulajdonosi megállapodást (földhasználati szerződés) kötnek egymással, és ezzel valamelyik tulajdonostársat „felhatalmazzák” a saját tulajdoni részük használatára. A 2013. évi CCXII. tv. 74. § (2) bekezdése alapján a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati…

Read more

Követelése van céggel szemben? Így érvényesítse felszámolási eljárás keretében! – Felszámolást indítottak a cége ellen? Az alábbiak szerint védekezzen!

Cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson mindazoknak, akik követelésüket felszámolási eljárásban kívánják érvényesíteni vagy esetleges likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni. Általános tudnivalók Jogszabályi háttér: A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik; mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgál. A felszámolási eljárás célja: A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód…

Read more

Kérdések a CSOK kapcsán: Adó-visszatérítés vs. kedvezményes áfa-kulcs

2016. január elsejétől jelentős változások léptek életbe a családi otthonteremtési kedvezmény esetében. Az összegek növekedtek, életbe lépett a 10+10 millió forintos lehetőség, a feltételek változtak. A lakásépítési támogatás változása mellett az új év új adókedvezményeket is hozott: a 256/2011. kormányrendelet 2016. január 1-jétől hatályos változásai alapján ugyanis a CSOK feltételeinek megfelelő lakás természetes személy építője vagy építtetője, illetve építési telek tulajdonosa adó-visszatérítést igényelhet. Tekintettel arra, hogy a főszabály mindig tartogat…

Read more

Birtokvédelmi eszközök, avagy mit tegyünk, ha a bérlő vagy a korábbi tulajdonos az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni?

Birtokvédelemre számos okból lehet szükségünk, de alapvetően két jól körülhatárolható esetben, egyrészt ha birtokunktól jogalap nélkül megfosztanak, illetve ha a birtoklásban jogalap nélkül megzavarnak. Különösen bosszantó lehet és előre nem tervezett költségeket eredményezhet, ha a megvásárolt ingatlan korábbi tulajdonosa a lakásból nem hajlandó kiköltözni, illetve ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után továbbra is a bérleményben marad. Ebben a cikkben az ilyen esetekben alkalmazható három különböző eljárást mutatunk be,…

Read more

Megéri a kiskorú részére és nevére ingatlant vásárolni?

Az ingatlan piac fellendülésével egyre több vevő dönt úgy, hogy gyermeke részére vásárol Budapesten vagy akár vidéki nagyvárosban ingatlant. A fenti döntés során azonban a törvényes képviselők nem veszik figyelembe, hogy a későbbiek során, ha az ingatlant értékesíteni kívánják, a gyámhatóság közreműködés nem mellőzhető. A kiskorú tulajdonában lévő bármilyen ingatlan értékesítése során a gyámhatóság részére az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérelem mellékleteként – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 153.…

Read more

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? („Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more