Szoftverek jogi védelme – Létezik-e „szoftverszabadalom”?

Időről-időre felmerül a szoftverek szabadalmaztathatóságának kérdése, tekintettel arra, hogy a szoftverek a szerzői jog és az iparjogvédelem elkülönülő területei között köztes helyet foglalnak el: külső megjelenésüket tekintve a szerzői joghoz állnak közelebb, hiszen alkotásnak tekintendők, ugyanakkor nem tagadható azok tudományos jellege, ami az iparjogvédelem területének egyik fő jellemzője. A szoftverek jelentősége ugyanakkor a 21. században tagadhatatlan, rengeteg startup vállalkozás épül ilyen jellegű alkotások köré, így számukra gazdasági eredményességük érdekében rendkívül…

Read more

Villamosenergia-kereskedelem és a villamosenergia-továbbítás elhatárolása

A villamosenergia-kereskedelem, illetve villamosenergia-továbbítás elhatárolása számos ingatlanfejlesztés, ingatlanberuházás során felmerül. Érdemes e két jogi kategóriát egymástól élesen elkülöníteni. I. Villamosenergia-kereskedelem a Vet. rendelkezései alapján A két fogalom elhatárolásánál a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: „Vet.„) rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény az értelmező rendelkezések 69. pontjában olyan tevékenységként definiálja a villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és…

Read more

A büntetőeljárásban kiszabható legenyhébb büntetések és intézkedések

A magyar Btk., azaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény jogkövetkezményeinek általános rendszerét vizsgálva különbséget kell tennünk büntetések és intézkedések között. A büntetések körébe sorolandó a szabadságvesztés; elzárás; közérdekű munka; pénzbüntetés; foglalkozástól eltiltás; járművezetéstől eltiltás; kitiltás; sportrendezvények látogatásától való eltiltás; kiutasítás; közügyektől eltiltás. Az intézkedések közé tartozik a megrovás; próbára bocsátás; jóvátételi munka;pártfogó felügyelet; elkobzás; vagyonelkobzás; elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele; kényszergyógykezelés; jogi személlyel szemben alkalmazandó büntetőjogi intézkedésről…

Read more

Szabadság próbaidő alatt

Közeleg a Karácsony és a Szilveszter, valószínűsíthetően több munkavállalóban, aki nemrég állt új munkahelyén munkába, megfogalmazódik a kérdés, hogy a két ünnep között, „próbaidős munkavállalóként” szabadságra mehet-e? 1. A szabadságra vonatkozó szabályok: A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.„) kimondja, hogy a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés…

Read more

Várandós nők, és kisgyermeket nevelők helyzete munkajogi szempontból

Magyarország is elfogadta az ENSZ anyaság védelméről szóló egyezményét, amelynek szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva így a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság és várandósság tényére tekintettel, illetve annak alapján, hogy az adott munkavállalónak – legyen az férfi vagy nő- van-e gyermeke. A magyar munkajog szerint a várandós nőkre, illetve a kisgyermeket nevelő szülőkre az alábbi szabályok speciális vonatkoznak: Munkavégzés helye: A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben történő…

Read more

Szerződési szabadság a magyar és az angol jogban

A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban.A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság fő aspektusai (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz.A szerződések jogának alapelvének értelmezése, azonban jogrendszerenként változik. Lássuk tehát, hogyan értelmezik az alapelvet a kontinentális jogrendszerhez tartozó magyar…

Read more

Kellékszavatossági igények szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben

Míg a korábbi Ptk. a hibás teljesítés fogalmát leszűkítette a visszterhes szerződésekre és a dologszolgáltatásokra, addig az új Ptk. szakít ezzel a megoldással, és a hibás teljesítés vonatkozásában mindenféle szerződéstípusra, (tulajdon-átruházási, tevékenység kifejtésére, valamint használati szerződésekre) és mindenféle szolgáltatásra, dologra (ingóra, ingatlanra) általánosan alkalmazható közös rendelkezéseket tartalmaz. Ugyanakkor az, hogy a hibás teljesítés fogalma az új szabályozással az ingyenes szerződésekre is kiterjed, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a hibás…

Read more

Védjegyoltalom bejegyzése és jellemzői

A védjegy olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól vagy szolgáltatásoktól való megkülönböztetésre, és amelyek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. Hogyan lehet védjegyoltalmat szerezni Magyarországon? – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott nemzeti védjegybejelentéssel (2015. szeptember 4-től elérhetővé vált a nemzeti védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására szolgáló TM E-filing rendszer); – Európai közösségi védjegybejelentéssel; – Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról…

Read more

Ideiglenes munkavégzés az Európai Unió más tagállamában: kiküldetés vagy párhuzamos tevékenység?

Az európai gazdasági integráció területén mérföldkövet jelentett az Európai Unió belső piacának létrehozása, amely a négy alapszabadság elve alapján működik. A négy szabadság elvének értelmében az Európai Unió tagállamai között biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A belső piac létrehozása magyar állampolgárok számára is megkönnyítette az EU más tagállamában történő munkavállalást, de a magyar vállalkozók is könnyebben nyújthatnak szolgáltatásokat a szomszédos országokban vagy más…

Read more

Tanúból gyanúsított a büntetőeljárás során?

Bár rengeteg büntető ügyben már az eljárás megindulásának pillanatában egyértelmű, hogy ki az a személy, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, sőt, az elkövetőt akár tetten is érhetik, de arra is van példa, hogy ő maga ismeri be a cselekmény elkövetését. A legtöbb esetben azonban a nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelik el, a büntetőeljárás megindításához nem szükséges ugyanis a gyanúsítás, elegendő hozzá a bűncselekmény gyanújának megléte. A gyakorlatban többször előfordul…

Read more