Választottbíróság kikötése általános szerződési feltételekben – Lehetséges?

1. Mi minősül Általános Szerződési Feltételnek? Mi is az az ÁSZF? A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) XV. fejezete szól az Általános Szerződési Feltételekről. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdése értelmében „Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.” Tipikusan ilyen általános…

Read more

Az agilis módszerre épülő szoftverfejlesztési szerződés

Napjaink globalizált, folyamatosan változó világában a túlélés kulcsa mindig a gyors reagálás, az új kihívások okozta nehézségek hatékony megoldása. Aktuális példája ennek a 2020 tavasza óta jelenlévő koronavírus-járvány, amit csak azok a vállalatok élhettek túl, amelyek elegendő tartalékkal rendelkeztek, illetve kellő időben alkalmazkodtak e rendkívüli körülményekhez, akár a munkavégzés átszervezésével, akár a termelési folyamatok újragondolásával. Ilyen környezetben csak azok a vállalatok maradhatnak fenn, amelyek képesek a dinamikus fejlődésre, az új…

Read more

Ajánlat, indikatív ajánlat – Jogi alapok összefoglalása

A szerződéskötések körében fontos és a mindennapi ügyletek létesítése során rendszeresen felmerülő kérdés, mely cselekedetek, jogi tények vezetnek azon állapothoz, amely esetén egy megállapodásból érvényesen és hatályosan követelhetőek jogok, illetve származnak kötelezettségek, vagy másképpen, mikor jön létre maga a szerződés. Ezen esetkörnek fontos részei azon szerződéskötésre irányuló nyilatkozatok, melyeket a jogi terminológia, így a hatályos polgári törvénykönyvünk az „ajánlat”, illetve az „ajánlati kötöttség” jogintézményeivel jár körbe. 1. Az ajánlat, mint…

Read more

Kilátás vagy panoráma elvesztése – jogi megoldások

[Łead]Az ingatlanból nyíló panoráma egyértelműen hozzáad az épület vonzerejéhez és jellemzően az ingatlan vételárában is realizálódik; ugyanígy a kilátás elvesztése vagy korlátozása értékcsökkenéshez vezethet.  Vajon hol húzódik meg a határ a saját telkünkön való építkezés szabadsága és szomszédunk érdekének kötelező figyelembevétele között?[/lead]Milyen lépéseket tehetünk, ha a korábban meglévő panorámát vagy lakóingatlanunk helyiségeinek természetes megvilágítását egy felépült ingatlan vagy a másik telken található növényzet miatt elveszítjük? A szabad kilátás védelme történelmi…

Read more

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A vezető állású munkavállalók sajátos szerepet töltenek be munkavállalók között, így a munkaviszonyra vonatkozó jogforrások önállóan is foglalkoznak velük és külön szabályokat állapítanak meg az ilyen típusú jogviszonyra. Jelen cikkünkben elsősorban a munkaviszonyuk megszüntetésének speciális jellemzőit vizsgáljuk, de ehhez elengedhetetlen kelléknek tekintjük az alanyi kör pontos meghatározását és kitérünk a vezető állású munkavállalókra vonatkozó főbb szabályokra is. 1. Ki számít vezető állású munkavállalónak? A Munka Törvénykönyve (Mt.) vezető állású munkavállalók…

Read more

Az Intel-ügy tanulságai kereskedelmi jogi és versenyjogi szempontból – az FMCG szektor vonatkozásában

A gazdasági verseny tisztasága és szabadsága olyan állam által szabályozott jogi tézisek, melyek tiszteletben tartása – mind a fogyasztók, mind pedig az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeire figyelemmel – elengedhetetlen. A társadalmi felemelkedést és gazdasági hatékonyságot előmozdító piaci verseny fenntartásához fűződő jelentős közérdek tovább indokolja mindennek deklarálását, méghozzá oly módon, hogy törvény által tilalmazott a gazdasági versenyt korlátozó, tisztességes verseny követelményeibe ütköző piaci magatartás. A hazai gazdasági élet jól…

Read more

Új építésű ingatlanok – tipikus hibák és jogi lehetőségek

Mit tehetünk, ha az újonnan vásárolt ingatlan nem felel meg minőségi követelményeknek, esetleg lakhatásra alkalmatlannak bizonyul? Milyen igényérvényesítési lehetőségei vannak a vevőnek? Jelen cikkünkben a jótállás és a szavatosság kérdéskörét tárgyaljuk. Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a folyamatban levő építkezések száma, így a releváns munkaerő és az építőanyagok iránti kereslet. A korlátozott kapacitás sokszor alternatív lehetőségek igénybevételére sarkallja a határidőket betartani próbáló vállalkozót, ami adott esetben a minőség rovására…

Read more

Adótanácsadási tevékenységünk – Együttműködő partnerünk [Legitstart Consulting Bt.] bemutatása

„Lehetetlen bármiben is biztosnak lenni, a halált és az adókat kivéve.” 1. Az adózás célja a társadalom működéséhez szükséges költségek biztosítása. Természetesen a modern állam adózási rendjét törvények határozzák meg, melyek alapján az adók beszedésére és felhasználására a mindenkori kormányzat jogosult. A jogszabályok azonban mérlegelési lehetőséget kínálnak az állampolgároknak, illetve a gazdasági társaságok számára, hogy milyen adófizetési módon válasszanak és milyen lehetőségek között fizessék be az adót az államkincstárba. 2.…

Read more

A fővállalkozó felelőssége az alvállalkozó által ki nem fizetett munkabér vonatkozásában

Nem ismeretlen annak a gyakorlata, hogy egy fővállalkozó alvállalkozót vesz igénybe valamilyen szerződéses kötelezettség teljesítése érdekében, például az építőiparban – mind a tervezés mind a kivitelezés kapcsán – kifejezetten jellemző az alvállalkozók bevonásával történő teljesítés. I. Munkaügyi ellenőrzések Az elmúlt évben lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló negyedéves jelentések is azt mutatják azonban, hogy az építőiparban gyakran fordulnak elő szabálytalanságok az alvállalkozók szintjén. A munkaügyi negyedéves ellenőrzések eredményeiről az alábbi linken…

Read more

Kizárólagossági kikötések kereskedelmi szerződésekben

A szerződési jog egyik legáltalánosabb alapelve a szerződési szabadság elve. Ennek megfelelően a felek szabadon köthetnek szerződést, az általuk szabadon meghatározott tartalommal. E rendelkezés révén széleskörűen biztosított a magánautonómia, és az állami beavatkozás mértéke a legcsekélyebb körre korlátozódik. E nagyfokú szabadság azonban nem teljesen korlátlan, ugyanis vannak bizonyos törvényi tilalmak. Előfordulhat tudniillik, hogy a vagyoni forgalom résztvevői érdekeik védelmére eltérő módon képesek, aminek következtében a köztük fennálló jogviszonyokban súlyos egyensúlytalanság…

Read more