Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more

A vételi szándéknyilatkozat jelentősége ingatlan adásvétel esetén

Az adásvételi szerződés a vételi ajánlattal és annak elfogadásával jön létre, illetve ingatlan adásvétele esetén szükséges a szerződés írásba foglalása, valamint ügyvédi ellenjegyzése is. A vételi szándéknyilatkozat jelentősége A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az…

Read more

Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a hitelezők számára a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követeléseik egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb módon történő érvényesítését. Jogi hátterét az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12 i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Az európai fizetési meghagyásos eljárásra alapvetően a hagyományos FMH eljárásra vonatkozó…

Read more

Alvállalkozó „cseréje” közbeszerzési eljárás során

Azt követően is felmerülhetnek olyan körülmények, amik az alvállalkozó cseréjét teszik szükségessé, hogy a közbeszerzési eljárás sikeresen lezárult és a nyertes ajánlattevő megkötötte a szerződést. Például az alvállalkozóval megszakad az üzleti kapcsolat szerződésszegés miatt vagy egyéb indokból, esetleg az alvállalkozó fizetésképtelenségét megállapították, ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, elhatározta végelszámolását, de adódhat még számtalan olyan körülmény, ami az alvállalkozó cseréjét teheti szükségessé. A közbeszerzési törvény szabályai azonban korlátot jelenthetnek, ugyanis…

Read more

Az ügyvezető felelőssége a társaság tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv és a Csődtörvény alapján

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül. I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján: A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a…

Read more

Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után. I. Kell-e adózni a részvények átruházása után? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli.…

Read more

Öt tanács cégek részére közbeszerzési eljárásban történő ajánlatadáshoz

A közbeszerzési eljárások „útvesztőiben” kizárólag alapos és minden részletre kiterjedő előkészítéssel érhető el siker. Nem árt azonban az alábbi „fókuszpontokat” mindig szem előtt tartani. Különösen fontosak lehetnek az alábbi tanácsok a kis-és középvállalkozások számára. 1. Éljen a kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés benyújtása érdekében – a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban…

Read more

Korlátozott iratbetekintési jog az új közbeszerzési törvény alapján

Az iratbetekintés a közbeszerzés egyik fontos garanciális jogintézménye, mely kapcsolatban áll a nyilvánosság, a jogorvoslati joghoz való jog, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának alapelveivel. I. Az iratbetekintés jelentősége a közbeszerzési eljárásban Az iratbetekintéshez fűződik a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjának meghatározása, amely a jogorvoslati határidők megállapítása szempontjából releváns. Az ajánlattevők az eljárást lezáró döntés esetében a jogsértésnek a tudomásukra jutásától számított tíz – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény…

Read more

Kis- és középvállalkozások (KKV) közbeszerzési eljárásokba történő bekapcsolódása

A közbeszerzésekről szóló uniós irányelv és a 2015. november 1-től hatályos új közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: új Kbt.) megerősítette a korábbi szabályozás által is már kitűzött célt, a mikro-, kis- vagy középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának elősegítését. I. KKV-k és a közbeszerzés A KKV-k gyakran kerülik pályázat beadását közbeszerzési eljárásokban, mivel bonyolultnak, rugalmatlannak, adminisztratívnak tartják és nyerési esélyeiket alacsonynak mérik fel. E kétségek, továbbá a versenyben…

Read more