Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a hitelezők számára a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követeléseik egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb módon történő érvényesítését. Jogi hátterét az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12 i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Az európai fizetési meghagyásos eljárásra alapvetően a hagyományos FMH eljárásra vonatkozó…

Read more

Alvállalkozó „cseréje” közbeszerzési eljárás során

Azt követően is felmerülhetnek olyan körülmények, amik az alvállalkozó cseréjét teszik szükségessé, hogy a közbeszerzési eljárás sikeresen lezárult és a nyertes ajánlattevő megkötötte a szerződést. Például az alvállalkozóval megszakad az üzleti kapcsolat szerződésszegés miatt vagy egyéb indokból, esetleg az alvállalkozó fizetésképtelenségét megállapították, ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult, elhatározta végelszámolását, de adódhat még számtalan olyan körülmény, ami az alvállalkozó cseréjét teheti szükségessé. A közbeszerzési törvény szabályai azonban korlátot jelenthetnek, ugyanis…

Read more

Az ügyvezető felelőssége a társaság tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv és a Csődtörvény alapján

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül. I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján: A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a…

Read more

Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után. I. Kell-e adózni a részvények átruházása után? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli.…

Read more

Korlátozott iratbetekintési jog az új közbeszerzési törvény alapján

Az iratbetekintés a közbeszerzés egyik fontos garanciális jogintézménye, mely kapcsolatban áll a nyilvánosság, a jogorvoslati joghoz való jog, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának alapelveivel. I. Az iratbetekintés jelentősége a közbeszerzési eljárásban Az iratbetekintéshez fűződik a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjának meghatározása, amely a jogorvoslati határidők megállapítása szempontjából releváns. Az ajánlattevők az eljárást lezáró döntés esetében a jogsértésnek a tudomásukra jutásától számított tíz – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény…

Read more

Kis- és középvállalkozások (KKV) közbeszerzési eljárásokba történő bekapcsolódása

A közbeszerzésekről szóló uniós irányelv és a 2015. november 1-től hatályos új közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: új Kbt.) megerősítette a korábbi szabályozás által is már kitűzött célt, a mikro-, kis- vagy középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) közbeszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának elősegítését. I. KKV-k és a közbeszerzés A KKV-k gyakran kerülik pályázat beadását közbeszerzési eljárásokban, mivel bonyolultnak, rugalmatlannak, adminisztratívnak tartják és nyerési esélyeiket alacsonynak mérik fel. E kétségek, továbbá a versenyben…

Read more

Jó hírnév védelme a jogi személyek (cégek) vonatkozásában

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) a nevesített személyiségi jogok között tartja számon a személyek jóhírnevét. 1. A jóhírnév fogalma A Ptk. alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. 2. Jóhírnév a jogi személyek vonatkozásában A Ptk. alapján a jogi személyek jogképesek, vagyis jogai és kötelezettségei…

Read more

Behajtási költségátalány

A Ptk. behajtási költségátalányra vonatkozó szabályai 2014. március 15-én léptek hatályba, követelésére azonban már a 2013. július 1. napján és ezt követően megkötött, valamint ezen időpontot követően módosított szerződések esetében is lehetőség van. A behajtási költségátalány hatályba lépése óta számos kérdés és bizonytalanság merült fel annak mibenlétét illetően. Lássuk tehát, miben is áll ennek az újszerű, de több ízben vitatott jogintézménynek a lényege. 1. Fogalma A behajtási költségátalány fogalmát a…

Read more

Szoftverek jogi védelme – Létezik-e „szoftverszabadalom”?

Időről-időre felmerül a szoftverek szabadalmaztathatóságának kérdése, tekintettel arra, hogy a szoftverek a szerzői jog és az iparjogvédelem elkülönülő területei között köztes helyet foglalnak el: külső megjelenésüket tekintve a szerzői joghoz állnak közelebb, hiszen alkotásnak tekintendők, ugyanakkor nem tagadható azok tudományos jellege, ami az iparjogvédelem területének egyik fő jellemzője. A szoftverek jelentősége ugyanakkor a 21. században tagadhatatlan, rengeteg startup vállalkozás épül ilyen jellegű alkotások köré, így számukra gazdasági eredményességük érdekében rendkívül…

Read more

Villamosenergia-kereskedelem és a villamosenergia-továbbítás elhatárolása

A villamosenergia-kereskedelem, illetve villamosenergia-továbbítás elhatárolása számos ingatlanfejlesztés, ingatlanberuházás során felmerül. Érdemes e két jogi kategóriát egymástól élesen elkülöníteni. I. Villamosenergia-kereskedelem a Vet. rendelkezései alapján A két fogalom elhatárolásánál a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: „Vet.„) rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény az értelmező rendelkezések 69. pontjában olyan tevékenységként definiálja a villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és…

Read more