Vállalkozási szerződés felmondása és a felmondás vitatása – Érvénytelenségre hivatkozás és a perjogi összefüggései

A szerződések körében az egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípus a vállalkozási szerződés. Tekintettel a vállalkozási szerződés jellegére, így a megrendelő és vállalkozó közötti sok esetben tartós, illetve konfliktusokkal teli viszonyára, valamint arra, hogy a vállalkozó által létrehozott eredmény (mű) gyakran nem felel meg a megrendelő elvárásainak, a vállalkozási szerződés kapcsán lényeges kérdéskörnek minősül a felek közötti jogviszony megszüntethetősége. 1. A vállalkozási szerződés megszüntetésének módjai A vállalkozási szerződésre irányadók a szerződésekre vonatkozó…

Read more

Az influenszer tevékenység versenyjogi kérdései

Az online média világában manapság megkerülhetetlen tényező lett az úgynevezett „influenszer” jelenség. Bármely közösségi média platformra is sodor minket a mindennapi tevékenységünk, legyen szó az Instagramról, TikTokról, vagy YouTuberól, rendszeresen találkozhatunk olyan személyekkel, kik rendkívül széles követőtáborral rendelkeznek, tevékenységükben pedig a hagyományos tartalomgyártás elemei a célzott termékhirdetésekkel vegyülnek. De kik is azok az influenszerek és milyen jogszabályi környezet veszi tevékenységüket körül? Cikkünkben erre a kérdésre igyekszünk választ adni.    Az…

Read more

A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more

A korlátolt felelősségű társaságon belüli hatáskörök

Gyakran felmerülő kérdés egy kft. vonatkozásában, hogy annak szervezeti felépítése milyen módon kap szerepet a döntéshozatal folyamatában. Egy kft. működtetése során ugyanis elengedhetetlen tisztában lenni nem csak a törvényben szabályozott szervezeti felépítéssel, de azzal is, hogy ennek keretein belül milyen működési mechanizmusokon keresztül hatnak egymásra a kft. szervei a döntéshozatalban. I. A létesítés szabadsága Először is fontos rögzíteni a Polgári Törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) elvi megközelítését a gazdasági társaságok szabályozásával…

Read more

A teljesítésigazolás fogalma és következménye egy peres eljárás során

A vállalkozók, megbízottak esetében az általuk vállalt kötelem teljesítése szolgál alapul arra, követeljék a megrendelőtől vagy megbízótól az részükre nyújtott szolgáltatás ellenértékét. A kötelezettség teljesítését a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6. könyve szabályozza. A Ptk. a kötelmet az alábbiak szerint fogalmazza meg. [Kötelem]: 6:1§ (1) „A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésre és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.” A teljesítés és teljesítésigazolás kapcsán fontos tisztázni, hogy mi szünteti…

Read more

Kézbesítési szabályok perben és peren kívül

Az emberi kommunikációnak a legfontosabb részét az általunk átadni kívánt információk közlése képezi. Ez szintén irányadó különböző jogviszonyok alanyainak jogilag releváns nyilatkozataira is, ugyanis egy nyilatkozathoz fűződő joghatások (pl. határidők) bekövetkezése jellemzően azok közlésétől függ. De mit is nevezünk pontosan kézbesítésnek? A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatörvény) 2. §. 20. pontja szerint a kézbesítés azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából,…

Read more

Szoftverjog: jogátruházás, vagy felhasználási engedély?

Napjainkban, mikor az IT szektor egyre nagyobb jelentőséget nyer a gazdaság világában, továbbá egyre nagyobb szerepe van a számítógépes rendszereknek egy vállalati infrastruktúrában, egyre gyakrabban merülnek fel a szoftverek jogi természetével kapcsolatos kérdések. Le lehet őket „védetni”? Lehet rajtuk tulajdont szerezni? A következő cikkünkben ezen kérdéseket igyekezzük körüljárni. I. A szoftver, mint szerzői mű A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében ahhoz, hogy valami szerzői műnek minősüljön –…

Read more

Szerzői jogi törvény módosítása – A „value gap” problémája

Ahogyan a médiafogyasztási szokásainkban egyre nagyobb teret nyernek az olyan tartalommegosztó szolgáltatások, mint a Youtube, Spotify, Facebook vagy akár TikTok, szerzői jogi szempontból egyre inkább felüti a fejét a „value gap” problémája. Ennek lényege szerint a különböző tartalommegosztó platformok a felhasználók által feltöltött – gyakran szerzői műnek minősülő – tartalmak elérhetővé tételével jelentős nyereséget termelnek, a tartalmak felhasználásához azonban engedélyt a jogosultaktól nem kérnek, vagy a bevételeik mértékhez képest aránytalanul…

Read more

Új építésű ingatlanok és a jótállás (garancia)

Ingatlanok vásárlása esetén a vevőket számos kockázat terheli abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. Bár azt hinnénk, hogy ez a kockázat új építésű ingatlanok esetében kevésbé jelentős – manapság, amikor többnél több lakást húznak fel naponta – a tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis résen kell lenniük az új lakások vevőinek is. Elég csak abból kiindulni, hogy ezeknek az új…

Read more