A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen cég megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A bíróság akkor állapítja meg a cég fizetésképtelenségét és rendeli el a felszámolását, ha az adós tartozását a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, továbbá az ezt követő írásbeli fizetési felszólítás után sem teljesítette.

Azonban az esetek többségében nem fizetésképtelen a cég, ami ellen fizetésképtelenségi eljárást indítottak. Bizonyos feltételek mellett akár meg is lehet szüntetni az eljárást, így a cég tovább működhet.

A 1991. évi XLIX. törvény – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Cstv.)  45/A paragrafusa részletezi annak feltételeit, hogy a bíróság, amennyiben az cég megfizeti a teljes adósságokat, megszüntetheti a felszámolási eljárást.

(1)  A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént [ideértve a 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített, azóta meg nem térült követeléseket is], a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt.

Egy ilyen eljárásnak a törvény szerint az a legfontosabb feltétele, hogy az adós cég valamennyi tartozását megfizesse (valamennyi hitelezőt és a jogosultat is). Nem csak a nyilvántartásba vett követeléseket kell megtéríteni, hanem azokat az adósságokat is, amelyek nem kerültek be a felszámolási eljárásba, de nem is lettek kifizetve.

A felszámolásban nem érvényesített, a Cstv. 46. § (8) bekezdése szerint bejelentett követelések kiegyenlítésének is meg kell történnie a megszüntetéshez. Ezek azok az igények, amelyek után a jogosult nem kívánja a nyilvántartásba vételi díjat megfizetni, hanem a felszámolótól behajthatatlansági nyilatkozatot kér, amit az akkor köteles kiadni, ha a követelést elismeri, és a jogosult 2000 Ft nettó összegű költségtérítést a részére megfizetett-e.

A vitatottként nyilvántartott hitelezői igényekkel kapcsolatosan annyi kötelezettsége van az adósnak, hogy a megfizetésükre biztosítékot nyújtson, aminek megtörténtét az adott hitelező részére igazolnia kell. A biztosítékadási kötelezettség a felszámoló díjára is kiterjed, s erről a felszámolónak kell nyilatkoznia. A nyilatkozatokat a megszüntetési kérelemhez csatolni kell.

Az eljárást megszüntetését az adós kérelmezheti a bíróságtól, leghamarabb a közzététel után 180 nap elteltével, és a kérelmet addig lehet benyújtani, míg a felszámoló el nem készíti a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatot. A felszámolónak nyilatkoznia kell arról, hogy az adós a tartozásokat és annak kamatait, valamint a felszámolási költségeket megfizette.

A fent részletezett feltételek megléte esetén a bíróság még nem dönthet azonnal a megszüntetésről. Előzetesen meg kell küldenie a kérelmet és mellékleteit az állami és önkormányzati adóhatóságnak, és ha harminc nap alatt nem érkezik a részükről észrevétel, akkor kerülhet sor a felszámolási eljárás végzéssel való megszüntetésére.

Amennyiben észrevétel érkezik, akkor az észrevételt a bíróságnak meg kell vizsgálnia és ennek eredményétől függően sor kerülhet hiánypótlásra, esetleg a kérelem elutasítására. A végzésben a bíróságnak rendelkeznie kell a felszámolói díjról is, aminek mértékét itt határozta meg a jogalkotó, és nem az 59. §-ban. A felszámolói díj felszámolási zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének 2%-a, de legalább 200 000 forint.

dr. Dobos István / Zatykó Anna

Felszámolási eljárással kapcsolatos kérdése van? Szívesen segítünk, akár adósi, akár hitelezői oldalon felszámolási eljárásban. – dr. Dobos István ügyvéd +3630-3088151 / dobos@doboslegal.eu