Franchise-szabályozás az Európai Unióban

A franchise (jogbérlet) a kereskedelmi tevékenység egy sajátos és elkülönült típusa, amely pozitív hatással van az EU-ra. Azáltal, hogy javítja a forgalmazást és növeli a versenyt, serkenti a gazdasági aktivitást. Minden résztvevő és a fogyasztók számára is gazdasági előnyökkel jár, többek között azáltal, hogy a vállalkozásoknak nagyobb hozzáférést biztosít más EU-tagállamok piacához.

1. A franchise-szabályozás típusai

Az EU-ban jelenleg kétféle franchise-szabályozás létezik. Az egyik szabályozás a makrogazdasági kérdésekkel foglalkozik (EUMSZ 101. és 102. cikke), a másik pedig egyrészről magával a jogügylettel, másrészt a felek jogaival és kötelezettségeivel a jogviszony fennállása során (4087/88/EGK rendelet).

Sokak szerint, azok a szabályozások, amelyek a makrogazdasági kérdésekre fókuszálnak, túlságosan a márkákon belüli problémákra összpontosítanak és nem veszik kellően figyelembe, hogy milyen mértékben járulhatna hozzá a franchise az egységes piachoz. A franchise-ra vonatkozó jelenlegi versenyszabályok bizonyos szempontból túlságosan korlátozónak tekinthetőek, mivel a franchise-adókat és a franchise-vevőket, amelyek többnyire kis- és középvállalkozások, versenyhátrányba hozzák a nagy, integrált vállalati láncokkal szemben.

Tehát a franchise-ra vonatkozó versenyszabályok enyhítése lehetővé tenné, hogy a kis- és középvállalkozások is hatékonyan tudjanak terjeszkedni az EU egész területén és emellett felerősítené a franchise-vevőkben a vállalkozó szellemet. 

2. A harmonizált szabályozás hiánya

Az EU különböző tagállamainak értékesítési/kapcsolati szabályai nem igazán egységesek, ami növeli a költségeket és késedelmet okoz a franchise-adók számára, akik az egységes piacon való terjeszkedésre törekednek és ezáltal technikai akadályokat képez az EU-n belüli határokon átnyúló franchise-tevékenység előtt.

További nehézségeket okoz, hogy a makrogazdasági és az értékesítésre/kapcsolatokra összpontosított szabályozást nem összehangoltan, egymástól függetlenül dolgozták ki. Ez hozzájárult a franchise-szabályozás diszfunkcionális működéséhez az EU-ban.

Továbbá az EU-ban a franchise önszabályozása sem egységes és nem rendelkezik egyértelmű, következetes és hatékony szabályozással a végrehajtásra vonatkozóan. Az EU-ban működő franchise-láncok közel 80%-a nem tagja a nemzeti franchise-rendszereknek, szövetségeknek és ezért nem tartoznak az önszabályozási rendszer hatálya alá.

Ennek a diszfunkcionális szabályozásnak az az eredménye, hogy a franchise lényegesen alulteljesít az EU-ban. Ezt jól érzékeltetik azok az adatok miszerint, az EU-s franchise forgalom 83,5 %-a a tagállamok 25 %-ában koncentrálódik és az EU GDP-jének mindössze 1,86%-át, míg az USA-ban a GDP 5,95%-át, Ausztráliában pedig a GDP 10,83%-át teszi ki.

3. Lehetséges megoldások

Azt a hibát, hogy a szabályozási környezet nem ismeri fel a franchise által nyújtott lehetőségeket, hogy a franchise támogatásával és népszerűsítésével segíteni lehetne a kkv-k növekedését az EU-ban, csak a szabályozási környezet átalakításával lehet orvosolni.

Minden franchise-szabályozásnak támogatnia kell azokat az faktorokat, amik motiválják a franchise-adókat és a franchise-vevőket arra, hogy részt vegyenek ilyen tevékenységben, valamint csökkenteni kell – de nem megszüntetni – a kockázatokat mindkét fél számára, amennyire csak lehetséges.

Az EU jobban kiaknázhatná a franchise-ban ​rejlő lehetőségeket, ha a szabályozási környezetet olyan módon alakítanák át, hogy:

  1. megalapozza és támogassa azokat a kereskedelmi előnyöket, amiket a franchise a franchise-adók, franchise-vevők és az egységes piac számára nyújt.
  2. biztosítsa a szerződéskötést megelőző átláthatóságot a franchise-ügyletekben
  3. megteremtse az egyensúlyt a franchise-adók és a franchise-vevők érdekei között
  4. összehangolja a két különböző típusú franchise-szabályozás prioritásait és aggályait
  5. harmonizálja a szabályozást minden egyes EU-tagállamban

Ezt a legjobban egy olyan európai jogi aktus elfogadásával lehetne elérni, amely szabályozó rendelkezéseket tartalmazna olyan konkrét kérdésekre vonatkozóan, melyek növelnék a franchise-ba vetett piaci bizalmat, valamint kötelezően előírnák a jogok és kötelezettségek rendszerezését.

Egy az Európai Parlament által közzétett 2016-os kutatás is alátámasztja, hogy az Európai Unión belül a franchise jelenlegi szabályozása koordinálatlan és emiatt a franchise jelentősen alulteljesít. A kutatás eredményeként támogatják a nemzeti franchise-jogszabályokat harmonizáló uniós jogszabályok elfogadását, valamint az Európai Parlament a franchise kontextusában engedékenyebb megközelítést javasol a versenyjogra vonatkozóan.

Jelenleg is folyamatosan zajlanak a tanácskozások, hogy milyen beavatkozásokkal lehetne a szabályozás egységesítését és a franchise elterjedését elősegíteni, ami jól jelzi az EU-s franchise-használat iránti igényt, valamint annak jövőbeli jelentőségét.

dr. Dobos István ügyvéd / Bakai Botond

Irodánk szívesen vállalja franchise szerződések elkészítését. dr. Dobos István ügyvéd: 06-30-3088151 / dobos@doboslegal.eu