A hagyatéki eljárás kifejezés hallatán sokan egyből a közjegyző előtt folyó eljárásra gondolnak, azonban a közjegyzői eljárást megelőzi a hagyatéki leltár felvétele, amely az egyes résztvevők szempontjából kiemelt jelentőségű lehet. Jelen összefoglalóban a hagyatéki eljárás szabályait kívánjuk közérthető formában összefoglalni.

Hagyatéki leltár

A hagyatéki eljárásban, miután a jegyző az örökhagyó haláláról tudomást szerzett, először elkészíti a hagyatéki leltárt, majd az elkészült iratanyagot az illetékes közjegyzőnek küldi meg, aki lefolytatja az eljárás további részét.

A leltározás határideje 30 nap és azt a külön jogszabályban meghatározott nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni.

A leltárt tartalmazó dokumentumból egy példányt a gyámhatóságnak is meg kell küldeni akkor, ha az eljárásban van törvényes képviselővel nem rendelkező érintett vagy olyan személy, aki a részvételben akadályozott.

A hagyatéki leltár tartalmát képező adatok megállapítása végett meghallgatás tartható.

A közjegyző végzéssel biztosítási intézkedést rendelhet el a leltárba felvett azon vagyontárgyakra, amelyek az öröklésben érdekelt indokolt kérelme alapján veszélyben vannak.

Eljárás a közjegyző előtt

Miután a leltár iratai a közjegyzőhöz megérkeznek, megvizsgálja azokat, és ha mindent rendben talál, akkor kitűzi a hagyatéki tárgyalást.

Az eljárás lefolytatására főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti közjegyző illetékes.

A tárgyalást rendszerint a közjegyző hivatalos helyiségébe kell kitűzni, legkésőbb a leltár iratainak beérkezésétől számított 2 hónapon belülre, de a tárgyalásra megidézettek esetében a tárgyalásra szóló idézés kézbesítése a tárgyalás napját 8 nappal meg kell, hogy előzze.

Végintézkedés beszerzése

Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző annak átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt.

Ha szóbeli végintézkedés tételére vonatkozóan merült fel adat, a közjegyző előzetes nyilatkozatra hívhatja fel azt, akinek a végintézkedés megtételének körülményeiről és tartalmáról tudomása van; a felhívott nyilatkozattételre köteles.

Ügygondnok kirendelése

A közjegyző ügygondnokot rendel ki vagy – ha az a leltározás során nem történt meg – a gyámhatóságot keresi meg eseti gyám vagy eseti gondnok kirendelése végett, a törvényben meghatározott esetekben, rendszerint, ha az öröklésben érdekelt kiskorú vagy méhmagzat és nincs törvényes képviselője vagy egyéb okból akadályozott és nincs meghatalmazottja.

Az ügygondnok egyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat, készpénzt, értékpapírt, más értéktárgyat nem vehet át, kivéve, ha az átvételhez a gyámhatóság hozzájárult, vagy ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Hagyatéki tárgyalás

A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi az érdekelteket. Az idézés kivételesen hirdetményi úton is megtörténhet. A megfelelő idézésnek különös jelentősége van, mert nem lehet érdemi határozatot hozni a tárgyaláson, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt nem volt szabályszerűen megidézve, ilyenkor új tárgyalási határnapot kell kitűzni.

A tárgyalás megnyitása után a közjegyző megállapítja, hogy a megidézettek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek-e. A szabályszerűen megidézett érdekelt távolmaradása a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti, vagy ennek érdekében intézkedik.

Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki.

A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben.

A közjegyző kétféle hatályú végzéssel zárhatja le a hagyatéki eljárást. A közjegyző rendelkezhet úgy, hogy csak a nem vitatott vagyontárgyakat adja át teljes hatállyal. Ellenben ha vita alakult ki, azt a közjegyző nem döntheti el, ilyenkor ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, és a felek 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak, hogy a bíróság megállapíthassa, hogy ki az örökös. Ha azonban a felek egyezséget kötnek, és meg tudnak állapodni a közjegyző előtt, úgy elkerülhető egy hosszas és sokszor költséges peres eljárás.

A hagyatéki eljárás díja

A hagyatéki eljárás költsége:

1. a) a közjegyzőt a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás), (lásd lent)
2. b) az ügygondnok eljárásának külön jogszabályban meghatározott díja és költségtérítése (gondnoki díjazás),
3. c) a biztosítási intézkedés elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült, külön jogszabályban meghatározott költség (biztosítási intézkedés költsége), valamint
4. d) a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költség.

A közjegyzői díj:

Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani.

Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege sávosan igazodik az ügyértékhez.

20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft

20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4%

50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3%

100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2%

500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1%

5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték 0,5%

10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 0,25%, de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.

Mindegyik esetben az összeghez hozzáadódik a az adott sáv alsó határa alatti összegre megállapított díj. Például:

5.000.000 Ft feletti, de 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56.700 Ft és az 5.000.000 Ft feletti rész 0,5%-a a közjegyzői munkadíj.

A közjegyzőt a hagyatéki eljárás lefolytatásáért, ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható, a fentiek szerinti munkadíj fele illeti meg. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a munkadíj összege 2000 Ft.

Amennyiben hagyatéki eljárással vagy polgári joggal kapcsolatos kérdése van, szívesen állunk rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd: +36-30-3088151

dobos@doboslegal.eu