1. A kuponoldalak és jellemzőik

1.1. Szinte nincs olyan fogyasztó, aki nem azért vásárolt meg valamit, mert kapott egy kedvezmény kupont, vagy bevásárlást megelőzően ne nézett volna akciós lehetőségek után a kiszemelt termék vagy üzlet vonatkozásában. A modern fogyasztói társadalom ösztönösen keresi a kedvezményes vásárlási lehetőségeket, de bármikor könnyen átverés áldozatául eshetnek az óvatlan vásárlók, ami visszaüthet az őket kiszolgáló kereskedelmi szolgáltatókra is.

A cikkünkben vizsgált esetekben a valótlan tartalmú, illetve megtévesztő hirdetéseket nem maguk a kereskedők, hanem olyan személyek, illetve vállalatok teszik közzé, különféle kedvezmények, kuponok gyűjtésére specializálódott weboldalakon (a továbbiakban: kuponoldalak), amelynek látogatottságából reklámprofitra tesznek szert a „clickbait” jellegű hirdetéseknek köszönhetően

1.2. A kuponoldalak a legkülönfélébb üzletek, kereskedelmi szolgáltatók termékei, illetve szolgáltatásai kapcsán gyűjtenek össze és hirdetnek kedvezményeket, pl. kiárusítások, promóciók, ingyenes kiszállítás stb., így az internetes keresőmotorok is rendszeresen az első találatok közt jelenítik meg az általuk közvetített tartalmakat.

Önmagában a valódi kuponok összegyűjtése még nem vet fel jogi problémát, ugyanakkor a kedvezmények valódiságát a kuponoldal üzemeltetője nem ellenőrzi, vagy éppen ő maga találja ki azokat, hogy látogatottságot generáljon. A vevőcsalogató, hamis kuponok közzététele sérti a fogyasztói érdekeket, mivel a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas tájékoztatást hordoznak magukban, ami számukra hátrányos döntés meghozatalára késztetheti őket azzal, hogy különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

2. A jogérvényesítés lehetőségei

2.1. Fogyasztóvédelmi szempontból az ilyen tevékenység kifejtése erősen aggályos, hiszen az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK Irányelve alapján átültetett 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.) 3. §-a általánosságban tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.

Mivel azonban a kuponoldalak üzemeltetői nem maguk a vállalkozások, s nem is az érdekükben eljáró személyek, más módon kell megközelíteni a problémát.

Jelesül a kuponoldalak az Interneten szörfölők elérése érdekében jellemzően az adott üzlet(lánc) kereskedelmi kommunikációjában is szereplő, közismert logókat, illetve emblémákat is megjelenítik, ami szintén bizalmat ébreszt a weboldalra tévedő gyanútlan fogyasztókban. Ily módon e piaci szereplők nevével, jó hírnevével is visszaélnek az ilyen weboldalak üzemeltetői.

Első ránézésre mindez még ingyen reklámnak is tűnhet a kuponoldalon megtalálható üzletekre nézve. Onnantól fogva viszont, hogy egy vásárló bosszúsan zárja be a böngészőjét, illetve csalódottsággal és felháborodottsággal vegyes érzelmekkel jön ki az adott üzletből – miután azt tapasztalta, hogy a beígért kedvezmények nem is léteznek, – már fennáll a veszélye, hogy a kuponoldalon megjelent téves információkkal a vevők magukat a kereskedőket kapcsolják össze. A bizalomvesztéssel érintett üzletek vásárlóereje jelentősen csökkenhet, ezt azonban el lehet kerülni.

2.2. A védjegy, mint szellemi alkotás nemzetközileg védett. A védjegy mindenkori jogosultján kívül mindenkinek tartózkodnia kell a védjegy engedély nélküli használatától.

Párizsi Uniós Egyezmény 1. cikk (2) bek értelmében az ipari tulajdon oltalmának tárgya többek között a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy és a kereskedelmi név.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény  12. § (1) bek. kimondja, hogy „A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.” 27. § (1) bek.: „Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.”

Amennyiben tehát az érintett üzlet neve, logója védjegyoltalom alatt áll a kuponoldal védjegybitorlás valósít meg. A védjegybitorlást megvalósító weboldal használójával szemben polgári jogi igények támaszthatók, mint a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és az attól való eltiltás, elégtétel követelése nyilatkozattétel útján, védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítése.

2.3. A 2012. évi C. törvény (Btk.) 388. §-a továbbá büntetni is rendeli az iparjogvédelmi jogok megsértését, amennyiben az az oltalom tárgyának (jelen esetben védjegy) utánzásával vagy átvételével valósul meg és ezzel vagyoni hátrányt is okoz. A védjegy bármely felületen történő, jogosult engedélye nélküli megjelenítése, transzportálása kimeríti ezt.

2.4. Emellett az érintett üzletek – még védjegyoltalom hiányában is – által polgári jogi per is indítható a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bekezdése szerinti jóhírnév megsértése miatt, melynek keretében sérelemdíjat követelhetnek a nem vagyoni sérelemért, illetve realizálódott kár, elmaradt haszon esetén kártérítését is igényelhetnek.

3. A probléma megoldása informális úton

A kuponoldalak tényleges használói azonban gyakran külföldi személyek, akik nehezen elérhetők, illetve beazonosíthatók, a belföldi polgári jogérvényesítés lehetőségei így korlátozottak lehetnek, ismeretlen alperes ellen pedig per nem indítható, s büntető feljelentést is csak ismeretlen tettes ellen lehet tenni.

Éppen ezért a körülményes, és viszonylag csekély eredménnyel kecsegtető hatósági procedúrák helyett a gyakorlatban célszerűnek mutatkozik a domain cím regisztrátorát megkeresni annak érdekében, hogy közölje a kuponoldal tárhelyszolgáltatója, illetve a domain cím viszonteladójának elérhetőségét, akiknél jelenthetők a felfedezett jogsértések.

Maga a regisztrátor, az a személy, aki a domain címet beregisztrálja (pl. www.holakuponom.hu – jelen cikk közzétételekor ez egy fiktív oldal), ezzel pedig az adott domain alatt elérhetővé válik a hozzá tartozó tárhelyre feltöltött tartalom. Gyakran, aki weboldalt hoz létre, nem közvetlenül a regisztrátort keresi meg igényével, hanem egy viszonteladót, aki lényegében kiárusítja a szabad domain címeket, majd közbenjárásával a regisztrátor bejegyzi a kívánt domaint.

Mivel ez esetben a weboldal üzemeltetője nincs jogviszonyban a regisztrátorral, így ilyenkor a regisztrátor hatáskör hiányára hivatkozással nem törli a domaint, a viszonteladó viszont felmondhatja a weboldal üzemeltetője irányában a domain szolgáltatását. Emellett a tárhelyszolgáltatást és technikai kiszolgálást (DNS) végző cég is törölheti a jogsértő tartalmakat a weboldalról.

Miután fény derült a viszonteladó, illetve a tárhelyszolgáltató személyére egy megfelelően dokumentált, lényegretörő „Notice and take down” („vedd tudomásul és vedd le”) tárgyú, megkeresés javasolt irányukba, amit arra érdemes kihegyezni, hogy az adott weboldalon jogosulatlanul jelenítenek meg védjegyeket.

A tárhelyszolgáltatói tevékenységet jellemzően amerikai illetőségű cégek végzik (pl. CloudFlare, Amazon Web Services), ahol komolyan veszik a védett szellemi alkotásokkal való visszaélést. A védjegyhasználatra jogosult bejelentése nyomán a support jó eséllyel rövid úton intézkedik a weboldalon található, sérelmes tartalmak törlése iránt.

Kuponoldalak, vagy más védjegyeivel visszaélő weboldalakkal, internetes portálokkal kapcsolatos kérdés, illetve további ügyintézés lebonyolítása végett szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Pongrácz Dávid ügyvéd / dr. Dobos István ügyvéd

Védjegyekkel, szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére! dr. Dobos István ügyvéd – dobos@doboslegal.eu / +36-30-3088151