Gyakran felvetődő probléma, hogy a humánkapacitás szintjén megjelenő kreativitás, tárgyi tudás, tapasztalat, illetve más egyéb képességek illetve ezek tárgyiasult megtestesülései (pl.: dokumentumok, rajzok, egyéb innovációk) milyen módon kamatoztathatók egy cég életében. Fontos leszögezni, hogy önmagában az a tény, hogy ezen javak kézzel fogható formát öltöttek, még nem teszi őket védett szellemi tulajdonná.

Lajtsromozás VS. szerzői jog

A védettséget egy következő lépéssel lehet elérni, mégpedig egy megfelelő eljárás lefolytatásával, mely eljárás eredményeképp védjegy, márka, vagy eredetjelzés jön létre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy vannak olyan adatok, illetve ismeretek, melyek az üzleti titok, vagy a know-how körébe tartoznak, mindazonáltal a magyar jog alapján nincs olyan, például egy lajstromozási eljárással párhuzamba állítható eljárás, melynek végeredményeképpen ezen ismeretek üzleti titokként, vagy know-howként kerülnének elismerésre.

Know-how esetében ezen bizonytalan helyzet kiiktatására lehetőségünk van a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által vezetett ún. önkéntes műnyilvántartásba való vétellel, mely eljárás lényege, hogy a szerző az SZTNH-hoz benyújtott kérelmével egy tanúsítványt kap a hivataltól, mely azt igazolja, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Fontos, hogy a tanúsítvány nem keletkeztet szerzői jogi, sem szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet, csak annak segítségére szolgál, hogy a nyilvántartásba vett személy szerzői jogállását bizonyítsa.

Üzleti titok esetén elterjedt megoldás, hogy a munkaszerződésekben külön ilyen esetekre kitérő klauzulát alkalmaznak, vagy külön titoktartási megállapodásokat kötnek a munkavállalókkal erre vonatkozóan.

A szellemi tulajdonjog, mint fogalom

Szellemi tulajdon alatt az SZTNH fogalommagyarázatában „az alkotó elme szüleményeit”, vagyis innovatív megoldásokat értjük. Ezek lehetnek irodalmi-művészeti alkotások, találmányok, vagy kereskedelmi megjelölések (pl.: nevek, képek, formák), melyek összefoglalva a szellemi tulajdon tárgyait képezik és két nagy csoportra bonthatók: szerzői jogok, illetve iparjogvédelmi jogok. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek.

A szellemi tulajdon különböző szellemitulajdon-elemből tevődik össze, melyek azonosíthatók, elkülöníthetők, átruházhatók, továbbá gazdasági élettartammal rendelkeznek. Az egyes szellemitulajdon-elemek egy szabadalom esetén például a szabadalmi dokumentációban felsorolt igénypontok alapján külön-külön is megállapíthatók, ill. értékelhetők. Az esetek többségében azonban egyéb kiegészítő, támogató jogok is kapcsolódnak az egyes szellemitulajdon-elemekhez, melyek a bevételek növelése szempontjából játszhatnak óriási szerepet. Ha ugyanis egy szabadalmaztatott technológia további üzleti titkokkal, a know-how körébe tartozó védett folyamatokkal, továbbá szerzői jogi védelem alá tartozó szoftverekkel is kiegészül, a szabadalom együttes értéke a kiegészítő, támogató jogokkal együtt sokkal magasabb, mint az egyes elemek külön-külön vett értékeinek összege.

dr. Dobos István / dr. Reim Szandra / Keresnyei János

Szerzői joggal, szellemi tulajdonnal, védett ismerettel (know-how) kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére – dobos@doboslegal.eu

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Reim Szandra [jog]
Keresnyei János [szellemi eszköz management]
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151