1. A gyakorlatban számtalanszor előfordulhat az az eset, hogy a számlák egy részét nem fizeti ki az adós a jogosultnak.

Ezen esetek megoldására az alábbi lehetőségek állhatnak rendelkezésre:
1. Peren kívüli egyeztetés és az ügyvédi felszólító levél
2. Fizetési meghagyásos eljárás
3. Polgári peres eljárás
4. Felszámolási eljárás

Jelen cikkünk fő kérdésére a felszámolási eljárás tekintetében fogunk választ adni, amelybe a könnyebb érthetőség érdekében egy rövid áttekintést szeretnénk nyújtani.

Felszámolási eljárás megindításához elsősorban szükséges, hogy az adós a számlát a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül ne egyenlítse ki vagy azt ne vitassa. Ha a 20 napos határidő eredménytelenül telik el, akkor ezt követően a hitelező megküldi a fizetési felszólítását az adós részére, amelyben egy póthatáridőt jelöl meg a fizetés teljesítésére. Ha a póthatáridő is eredménytelenül telik el, akkor a hitelező benyújthatja a felszámolási eljárás iránti kérelmet. Ezt követően a bíróság megvizsgálja az adós fizetőképességét és értesíti az adóst a hitelezői kérelem benyújtásáról. Az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha az adós nem ismeri el, a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét és végzéssel elrendeli a felszámolást.

2. Felmerülhet az a kérdés, hogy az adós vitatásának, mely szempontoknak kell megfelelnie?

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27.§ (2c) bekezdése alapján az adós vitatása akkor minősül megfelelőnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
1. adós érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, annak fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét, amely
2. írásban, valamint
3. az előírt határidőben történik meg (teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül).

A fentieken felül a gyakorlat megköveteli, hogy a számla vitatását az adós kellőképpen megindokolja, ugyanis, ha az adós a számlát visszaküldi megfelelő indoklás nélkül, akkor azt nem lehet az adós vitatásaként elfogadni, és ez esetben a felszámolási eljárás megindításának ezen feltétele teljesülni fog.

Manapság a gyorsabb kommunikáció érdekében, gyakori a felek közötti elektronikus úton történő kapcsolattartási forma. Ezzel kapcsolatban felmerülhet jelen cikkünk egyik központi kérdése:

3. Mikor lehet, illetve egyáltalán lehetséges-e a számlát e-mailben küldeni?

Gyakorlatban számos esetben előforduló probléma, hogy az adós arra hivatkozik, hogy a megküldött számla velük szemben azért nem hatályosult, mert azt elektronikus úton küldték meg. A 4/2013. Polgári jogegységi határozatnak megfelelően, a hitelező csak akkor küldhet fizetési felszólítást az adósnak, ha az adóssal a megfelelő tartalmú számlát, legalább a követelés ténybeli alapját, jogcímét, összegét és teljesítési határidejét tartalmazó fizetési felhívást bizonyíthatóan közölte, továbbá letelt az adós számára a követelés vitatására rendelkezésre álló törvényi határidő. Tehát az adós nem számolható fel olyan követelés miatt, amely számára nem vált ismertté. Jelen esetben az adós arra hivatkozik, hogy elektronikus úton megküldött számla nem vált ismertté a számára, ezen módon a felszólításnak sem volt helye.

E kérdéskör eldöntése akkor jelent könnyebbséget, ha a felek között létrejött szerződésben szerepel a kapcsolattartás formája, amely a fentebb említett esetben az e-mail, és a felek megjelölik azt az e-mail címet is, amelyen keresztül a kapcsolatot jogosultak tartani. Ezzel kapcsolatban kiemelendő a BH. 2021. 11. 313 számú bírósági határozat, amely kimondja, hogy amennyiben a felek a szerződésben abban állapodtak meg, hogy elektronikus úton tartják a kapcsolatot, akkor ez esetben a hitelező által megküldött számlát kézbesítettnek kell tekinteni. Tehát az adós nem hivatkozhat arra, hogy az e-mailben megküldött számla vele szemben nem hatályosult.

4. Mi történik akkor, ha a felek nem állapodnak meg a szerződésben a kapcsolattartás formájáról?

Ezzel kapcsolatban a BDT2021.4418 számú döntés általános jelleggel foglal állást. Ha nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adós tudomást szerzett-e a hitelező által kiállított számlákról, akkor a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében történő értékelésével kialakult meggyőződése alapján állapítja meg. Tehát, ha a felek között kialakult gyakorlat során a kapcsolatot elektronikus úton tartották, akkor az adós nem hivatkozhat arra, hogy vele szemben az elektronikus úton megküldött számla nem hatályosult.

Ezen információk alapján felmerülhet az a kérdés, hogy az adós vitathatja-e a számlát elektronikus úton (e-mail útján)?
A BH 2015.11.310 számú határozat alapján az adós vitathatja a számlát egyszerű e-mail útján, feltéve, ha kétséget kizáróan megérkezett a hitelezőhöz az e-mail, és a felek a szerződésben elektronikus kapcsolattartási formát kötöttek ki, vagy a felek a szerződésben nem kötöttek ki kapcsolattartási formát, de egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a közöttük kialakult gyakorlat alapján a kapcsolattartás formája az elektronikus út volt.

Összességében, célszerű a szerződésben előre meghatározni a felek közötti kapcsolattartás formáját. Ha a felek kapcsolattartási formának az elektronikus utat választották, akkor fontos megjelölni a kapcsolattartó e-mail címét is. Abban az esetben, ha a kapcsolattartás formáját nem kötötték ki a felek, akkor a bíróság a felek között kialakult gyakorlat alapján fogja eldönteni, hogy mely esetekben tekinthető a számla kézbesítettnek, illetve mikor vehető figyelembe az adós vitatása.

dr. Dobos István ügyvéd / Nagy Adrienn

Felszámolási eljárással vagy kintlévőség behajtásával kapcsolatos kérdése van? Ügyvédi irodánk szívesen áll a rendelkezésére.

Dobos István: dobos@doboslegal.eu / +3630-308-8151