A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

A Pp. Kommentár álláspontja:

Birtokperben a bíróság a felperes kérelmére – ha sürgős szükség forog fenn – az igény jogosságának valószínűsítése esetében elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a birtoklás zavarásának megszüntetését.

A bíróságnak a döntése meghozatalakor mérlegelnie kell, hogy az ideiglenes intézkedés alapjául megjelölt feltétel meglétét a fél valószínűsítette-e, és milyen mértékben valószínűsítette.
Ha a kérelem a törvényi feltételeknek megfelel, a bíróság kötelessége, hogy felmérje az ideiglenes intézkedésből folyó hátrányt, és annak mértékét az elérhető előnyhöz viszonyítsa. Ha a mérlegelés eredményeként az előnyt meghaladó hátrány vélelmezhető, a kérelmet el kell utasítani.

BH1995. 39. A törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság döntésénél a fél kérelméhez kötve van [Pp. 3. § (2) bek.], ezért az abban foglalttól eltérő, a fél által nem kért tartalommal ideiglenes intézkedést nem rendelhet el.

A bíróság az ideiglenes intézkedést utóbb módosíthatja, visszavonhatja (megváltoztathatja), ha annak indokoltsága megváltozik, illetve megszűnik. Erről a bíróság kérelemre dönt. A végzés hatályon kívül helyezését a felek bármelyike kérheti. Ilyen kérelem előterjesztésének nem akadálya, ha a per szünetelés folytán megszűnt.

BDT2004. 951. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés – a törvény erejénél fogva – előzetesen végrehajtható, függetlenül attól, hogy a végzés rendelkező része tartalmazza-e. Az ellene benyújtott fellebbezés nem halasztó hatályú, fellebbezésre tekintet nélkül az ilyen határozat alapján végrehajtásnak van helye.

EBH2006. 1517. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye [1952. évi III. törvény 156. § (6) és (8) bek.].
Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben a végzés megváltoztatását kérte, tekintettel arra, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 156. §-ában meghatározott körülmények nem állnak fenn. Kérte továbbá a végzés végrehajtásának felfüggesztését is.

(…) A Pp. 156. §-a nem ugyanabban a bekezdésben szabályozza az ideiglenes intézkedés elrendeléséről – ez a (6) bekezdésben található -, illetve a hatályon kívül helyezéséről – ez a (8) bekezdésben található- szóló végzést. Az általános szabálytól eltérő külön fellebbezési jogról kifejezetten csak a 156. § (6) bekezdése rendelkezik.
Az ideiglenes intézkedés hatályában tartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről rendelkező végzés azonban ugyanúgy érdemében bírálja el az ideiglenes intézkedés indokoltságát, mint ahogy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés. A hatályon kívül helyezési kérelem alapján is érdemben kell a bíróságnak vizsgálnia az intézkedés további fenntartásának szükségességét, megalapozottságát, az esetlegesen felmerült új tényekre is tekintettel. Az ideiglenes intézkedés hatályának fenntartásáról rendelkező végzés ellen ezért ugyanúgy nyitva áll a fellebbezési jog, mint az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen.

A Pp. 156. §-a (6) bekezdésének megszövegezése sem zárja ki az ilyen értelmezést. A törvényhely szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem ellen van helye fellebbezésnek, ez pedig egyaránt értendő valamennyi, az ideiglenes intézkedésről érdemben döntő végzésre. Ezért az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése iránti kérelmet elutasító végzés ellen az alperes jogszerűen élhetett fellebbezéssel.
BH2013. 345. Nem kizárt, hogy a fél a fellebbezési eljárás során terjessze elő ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, ha az annak alapjául szolgáló körülmények az elsőfokú bíróság határozatának meghozatalát követően következtek be (1952. évi III. törvény 156. §, 239. §).
BH1985. 446. Ha a perben nem merül fel kárvesztés sürgős elhárításának szükségessége, úgy nincs helye ideiglenes intézkedés címén olyan bírósági rendelkezésnek, amelynek tárgyában egyébként a perbeli vita eldöntése kapcsán ítélettel kell rendelkezni [Pp. 156. § (4) bek., 365. § (3) bek., 378. §].
EBH2002. 816. Az azonnali végrehajtás felfüggesztésénél értékelendő körülmények (1952. évi III. tv. 332. §, 1952. évi III. tv. 72. §).

A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a felperesnek a végrehajtás felfüggesztéséhez fűződő, gazdaságossági szempontokra alapított magánérdekéhez képest az alperes által megfogalmazott közérdek nyomósabb indok, ahogy azt az elsőfokú bíróság helyesen értékelte.
Az alperes a határozatában konkrétan megjelölte, hogy az Áe. 72. § (3) bekezdése alapján milyen szempontokat értékelt közérdekként. Az engedély nélkül megkezdett és az építési munka leállítását elrendelő végzést követően folytatott építkezéssel létrehozott építmény bontásának elkerüléséhez fűződő felperesi érdek önmagában gazdaságossági indokokra, az üzemeltetéssel járó előnyökre, illetve a terület védettségét vitató szempontokra hivatkozással nem minősíthető olyan nyomós magánérdeknek, amely a kiemelt b.-i területen létrehozott, a védett természeti értékek védelméhez fűződő közérdekkel szemben az azonnali végrehajtás felfüggesztését indokolja.

Irodánk jelentős tapasztalattal rendelkezik polgári peres eljárásban történő képviselet ellátása terén. Forduljon hozzánk bizalommal!

Polgári perrel, gazdasági joggal kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk a rendelkezésére.

dr. Dobos István ügyvéd
dobos@doboslegal.eu
+36303088151