2019. január 1. napján lépett hatályba egy olyan új rendelkezése a cégeket érintő szabályozásnak, amely lényegesen befolyásolta az eddigi, a vezető tisztségviselők és tagok eltiltására vonatkozó szabályokat. Ennek eredményeként az eddigi rendelkezések az eltiltás vonatkozásában némiképp pontosabbá váltak, alkalmazásuk szélesebb körben vált lehetővé.

1. Jogszabályi háttér

Az eltiltás általános szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a részletes szabályokat pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Cégtörvény) tartalmazza. Az új rendelkezések beiktatására pedig az Alkotmánybíróság 16/2018. (X. 8.) AB határozata alapján került sor.

2. Az eltiltás jelentése és jelentősége

Az eltiltás a gyakorlatban – hivatkozva a Ptk. vonatkozó rendelkezéseire – azt jelenti, hogy az eltiltott személy nem lehet vezető tisztségviselő vagy képviselő az adott társaságban, illetve nem szerezhet az adott gazdasági társaságban többségi befolyást (legalább 50 % + 1), emellett nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává (például közkereseti társaság vagy betéti társaság beltagja), egyéni cég tagjává. Az eltiltásnak feltétele az azt megállapító jogerős bírósági ítélet.

A bíróság eltiltás alkalmazása esetében a vezető tisztségviselőt automatikusan törli minden társaság vezető tisztségviselői közül, emellett nem teszi lehetővé a fennálló tagsági befolyás mérténének átruházással vagy ajándékozással történő növelését, kivéve, ha a létrejövő befolyás nem éri el a többségi befolyás mértékét, illetve tilalom alá eső befolyás szerzését. A bíróság továbbá nem engedélyezi eltiltott tisztségviselő társaságba történő bejegyzését sem.

Az eltiltás minden esetben feltüntetésre kerül a cégjegyzékben, emellett a cégjegyzékben (www.e-cegjegyzek.hu) külön menüpontban (Eltiltott személy) is kereshető az eltiltott személy, amely esetben az adott személy nevének megadása mellett a cégjegyzékben listázásra kerülnek azok a cégek is – összes releváns adatukkal – amelyekben az eltiltott személy szerepel.

Az eltiltás határozott, legfeljebb ötéves időtartamra szól. Az eltiltás jelentősége a vezető tisztségviselői szerep ellátásánál, illetve a kényszertörlési eljárásnál jelenik meg.

Az eltiltás fenn nem állásáról a vezető tisztségviselőnek megbízatása elfogadásakor nyilatkoznia kell és a nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

3. Az eltiltás alkalmazása

2018. december 31. napjáig a Cégtörvényben foglaltak szerint a cégbíróság akkor alkalmazott eltiltást, ha

• az adott személynek felelősségét bíróság jogerősen megállapította felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettség teljesítésére nem került sor; vagy
• az adott személy a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helyállási kötelezettségének nem tett eleget; vagy
• az adott személyt a cégbíróság vezető tisztségviselői tevékenysége miatt pénzbírsággal sújtotta és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségének nem tett eleget

és az adott személlyel szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

A végrehajtás akkor minősült eredménytelennek, ha a végrehajtói letiltás vagy hatósági átutalás eredménytelen volt és az adósnak nincsen lefoglalható vagyontárgya.

Az új szabályok szerint 2019. január 1. napjától kezdődően újabb eset jelent meg az eltiltás vonatkozásában: eszerint abban az esetben, ha

• a társaság cégjegyzékből történő törlésére ismeretlen székhely vagy elégtelen adatok miatt kerül sor, illetve ha a különleges törvényességi felügyeleti eljárás miatt kényszertörlési eljárás indul,
• a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetését követően került sor és azt kényszertörlési eljárás előzte meg.

Ezekben az esetekben is a cégbíróság eltiltja a kényszertörlés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselőt, korlátlanul felelős tagot, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját. Ugyancsak új rendelkezés, hogy ezekben az esetekben akkor, ha a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évben is mulasztást követett el a cég és a vele szembeni követelések összértéke eléri a 100.000,-Ft összeget, akkor a cégbíróság eltiltja a megelőző egy évben bejegyzett vezető tisztségviselőt, korlátlanul felelős tagot, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját.

Emellett az eltiltás időtartama ezekben az esetekben eltér az általános szabályoktól, a bíróság ugyanis a jogszabály rendelkezése alapján a követelések összértékének figyelembe vételére rendelkezhet az időtartamról: 500.000,-Ft összeg esetén az eltiltás ideje egy év, 3.000.000,-Ft összegig három év, 3.000.000,-Ft összeg felett pedig öt év az eltiltás ideje.

A bíróság ugyanakkor nem alkalmazza az eltiltást, ha egyértelműen megállapítható, hogy az érintett személy a tőle elvárható minden intézkedést megtette annak érdekében, hogy a társaságot terhelő jogszabályi kötelezettségeket teljesítse.

A módosításra – hivatkozva a már említett határozatra – azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság szerint az eltiltás mértéke aránytalan volt, a bíróságnak minden esetben öt évre kellett eltiltania az adott személyt, függetlenül a ki nem elégített hitelezői követelések mértékétől. Az új szabályozás révén pedig lehetőség nyílik arra, hogy a bíróság kisebb mértékű követelések esetében rövidebb időre alkalmazzon eltiltást, kisebb mértékben büntetve a nem megfelelő módon eljárt vezető tisztségviselőt vagy tagot.

4. Összefoglalás

Az eltiltás, mint a cégeljárásban alkalmazott szankció már a Cégtörvény korai időszakában is megjelent és bár többszöri módosításon ment keresztül, mégis viszonylag hatékony büntetésként maradt meg a cégbíróságnak. Az eltiltás viszonylag széles körben került szabályozásra és a módosítás révén a szabályozás további pontosítására került sor, amelynek eredményeként pedig a cégbíróság eltérő időtartamú eltiltást alkalmazhat büntetésként. Az eltiltás új szabályai révén pedig lehetőség nyílik arra, hogy kisebb mértékű büntetést alkalmazva lehetőség nyíljon az adott társaság hatékonyabb és jogszabálykövetőbb működtetésére.

dr. Dobos István ügyvéd / dr. Miskovics Mariann

Felszámolási eljárással, kényszertörléssel vagy cégjogi eltiltással kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151