A szoftver, mint szellemi termék megjelenése a vállalkozás eszközei között

A szoftverek értékképzési folyamatában olyan gazdasági és pénzügyi adatokat szükséges megvizsgálni, melyek minősítése, értékelése elsősorban üzleti stratégiákon és üzleti terveken, mérlegadatokon, számviteli kimutatásokon alapul. A kérdés jogszabályi és módszertani környezetéről a Szerzői Jogi Szakértő Testület által nyújtott tájékoztatás szolgálhat iránymutatásként (SzJSzT-09/09/1.) Szoftverek nyilvántartásának és használatának számviteli vonatkozásai: A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: „Szt.”) a vállalkozásokra vonatkozó számviteli szabályokat rögzíti. Az Szt. szabályai alapján készített beszámoló megbízható,…

Read more

Szoftverfejlesztési szerződések – Titoktartás és versenykizárás

Egyedi szoftverfejlesztés során a fejlesztőnek szükségszerűen birtokába kerülnek a megrendelő üzleti folyamataival, jövőbeni üzleti terveivel kapcsolatos bizalmas információk, a megrendelő számára esetleges versenyelőnyt biztosító informatikai know-how. Ezekkel az információkkal kapcsolatosan célszerű tehát titoktartási kötelezettségvállalást beépíteni a szoftverfejlesztési szerződésbe. Ennek keretében a felek vállalják, hogy a bizalmas információkat üzleti titokként kezelik és azokat sem a szerződés időtartama alatt, sem pedig azt követően nem hozzák harmadik személyek tudomására, illetve nem teszik elérhetővé.…

Read more

A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai

A speciális szakértelmet igénylő szoftverfejlesztés, az ötlet megszületésétől a kódoláson át a tesztelésig, igen hosszadalmas folyamat eredménye. Nyilvánvaló, hogy ezt a terméket védeni kell a jogosulatlan felhasználás és terjesztés, valamint a szellemi tulajdon bitorlása ellen. A szoftverek használatára vonatkozó általános szabályokat a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. törvény; a továbbiakban: Szjt.) tartalmazza, míg a konkrét felhasználói jogviszonyt a legtöbb esetben egyedi licencszerződések szabályozzák. A védelmi rendszer kiterjed a fejlesztő és…

Read more

Munkavállaló kiküldetése, avagy a magyar cég külföldön történő munkavégzése

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 2013. január 1-től hatályos szabályai – összefoglaló néven – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás cím alatt tárgyalják azokat az eseteket, amikor a munkavállaló munkaszerződésétől eltérő munkakörben, munkahelyen, illetve munkáltatónál kerül foglalkoztatásra. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés, aminek alapvető ismérve, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. I. A vonatkozó hazai szabályozás I.1…

Read more

A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó adó- és cégjogi rendelkezések

Egyes szakértők a külföldi vállalkozások által Magyarországon alapított fióktelepek számának növekedését várták az új Ptk. (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) hatálybalépését követően. Ennek oka, hogy a fióktelep a korlátolt felelősségű társaságévalazonos feltételekkel működtethető, azonban létrehozásához nem szükségesa 3 millió forintos alaptőkerendelkezésre bocsátása. Az alábbiakban összefoglaljuk a fióktelepre vonatkozó fontosabb cégjogi és adójogi szabályokat, melyeket mindenképpen érdemes megfontolnia azon külföldi vállalkozásoknak, akik Magyarországon kívánnak gazdasági tevékenységet folytatni.  A fióktelep…

Read more

Az európai fizetési meghagyásos eljárás

Az európai fizetési meghagyás meghatározott formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a hitelezők számára a határokon átnyúló, a kötelezett által nem vitatott, polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos pénzügyi követeléseik egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb módon történő érvényesítését. Jogi hátterét az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12 i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja. Az európai fizetési meghagyásos eljárásra alapvetően a hagyományos FMH eljárásra vonatkozó…

Read more

Az ügyvezető felelőssége a társaság tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv és a Csődtörvény alapján

Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adósságot hátrahagyva szűnik meg. Mit tehetnek a hitelezők? Búcsút mondhatnak a követelésüknek? Nem feltétlenül. I. Az ügyvezető felelőssége a Polgári Törvénykönyv és a csődtörvény alapján: A csődtörvény rendelkezései szerint a hitelező a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a…

Read more

Részvény, üzletrész megszerzésének adójogi vonzata

Üzletrész-átruházás, illetve részvényadásvétel esetén gyakran felmerül a kérdés, hogy a szerző félnek hogy alakul az adókötelezettsége a megszerzett vagyoni értékű jog, így a részvény vagy az üzletrész után. I. Kell-e adózni a részvények átruházása után? A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a részvény értékpapírnak, átruházásából származó jövedelem pedig árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. Az ilyen jövedelmet a személyi jövedelemadó (röviden SZJA) fizetési kötelezettség mellett egészségügyi hozzájárulási adó (röviden: EHO) is terheli.…

Read more

Öt tanács cégek részére közbeszerzési eljárásban történő ajánlatadáshoz

A közbeszerzési eljárások „útvesztőiben” kizárólag alapos és minden részletre kiterjedő előkészítéssel érhető el siker. Nem árt azonban az alábbi „fókuszpontokat” mindig szem előtt tartani. Különösen fontosak lehetnek az alábbi tanácsok a kis-és középvállalkozások számára. 1. Éljen a kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés benyújtása érdekében – a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban…

Read more

Korlátozott iratbetekintési jog az új közbeszerzési törvény alapján

Az iratbetekintés a közbeszerzés egyik fontos garanciális jogintézménye, mely kapcsolatban áll a nyilvánosság, a jogorvoslati joghoz való jog, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításának alapelveivel. I. Az iratbetekintés jelentősége a közbeszerzési eljárásban Az iratbetekintéshez fűződik a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjának meghatározása, amely a jogorvoslati határidők megállapítása szempontjából releváns. Az ajánlattevők az eljárást lezáró döntés esetében a jogsértésnek a tudomásukra jutásától számított tíz – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII törvény…

Read more