Az ügyvédi díjszabás meghatározó szempontjai

Jelen összefoglaló célja, az ügyvédi díjjal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán túl, a jó ügyfél-ügyvéd kapcsolat végett, hogy ügyfeleink rálássanak az ügyvédi díjazás meghatározó elveire, illetve a munkadíj összegét indokoló tényezőkre. Miért fizetünk munkadíjat az ügyvédi szolgáltatásért? Az ügyvédi munka egyszerre hivatás és vállalkozás. Mint minden vállalkozónak, cégnek, egy ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának is jelentős költségei vannak, amelyet az ügyvédnek be kell építenie a díjszabásába. Az ügyvédek többsége főállásban végzi tevékenységét, az…

Read more

Hogyan lehet jogszerűen erdészeti tevékenységet folytatni?

A Magyarországon lévő, magánkézben lévő erdők többségében nem lehet jogszerűen erdőgazdálkodói tevékenységet folytatni, tekintettel arra, hogy ezen erdők tekintetében nem jegyeztek be erdőgazdálkodót a földhasználati nyilvántartásba. A szükséges erdőgazdálkodói feladatok elvégzésének látszólag legegyszerűbb módja, ha a tulajdonostársak tulajdonosi megállapodást (földhasználati szerződés) kötnek egymással, és ezzel valamelyik tulajdonostársat „felhatalmazzák” a saját tulajdoni részük használatára. A 2013. évi CCXII. tv. 74. § (2) bekezdése alapján a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati…

Read more

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? („Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more

A korlátolt dologi jogok és a tulajdonjog az ingatlanok vonatkozásában

A korlátolt dologi jogok a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásában korlátozzák a tulajdonost. Van közöttük olyan, amely bizonyos szempontból „erősebb” mint a tulajdonjog, így például a haszonélvező a haszonélvezet tárgyául szolgáló dolgot a tulajdonost „megelőzően” használhatja, hasznosíthatja. Cikkünkben ezen jogokról szeretnénk egy rövid összefoglalóval szolgálni. Ezen jogokban közös, hogy idegen dolgon állnak fenn, a tulajdonjog önállósult részjogosítványait jelenítik meg, valamint időben behatárolt jogok. A korlátolt dologi jogok közé tartozik a zálogjog,…

Read more

Szakszervezeti tag vonatkozásában fennálló munkajogi védelem

A szakszervezeti tagok kiemelt munkajogi védelemben részesülnek annak érdekében, hogy munkájukat zavartalanul tudják ellátni a szakszervezet keretein belül. Jelen összefoglaló célja ezen eltérő munkajogi szabályok rövid bemutatása. 1. A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmének célja A választott szakszervezeti tisztségviselőket különös munkajogi védelem illeti meg. A védelem célja a tisztségviselőt ebbéli pozíciója miatt érő hátrányos megkülönböztetés vagy megtorlás megelőzése és ezáltal a szakszervezet zavartalan érdek-képviseleti tevékenységének biztosítása. A szabályozás lényege az, hogy…

Read more

Kölcsönt nyújtana a cége? A következőkre figyeljen!

Fontos tudni, hogy egyes különböző kölcsönök egészen eltérő minősítés alá eshetnek, attól függően, hogy milyen körülmények között kerül sor a nyújtásukra. Két, látszatra ugyanolyan kölcsönszerződés közül az egyik teljesen problémamentes lehet, míg egy másik akár bűncselekménynek is minősülhet. Mi ennek az oka? A Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) kimondja, hogy hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi tevékenységnek minősül, ha végzése üzletszerűen történik és így csak a Magyar Nemzeti Bank…

Read more

Magánszemély lakcímének felkutatása

Több okból is fontos lehet, hogy rendelkezzünk az adós lakcímével vagy értesítési címével és ne csak a személyét tudjuk azonosítani. Az egyes bírósági periratok kézbesítéséhez csak akkor fűződik ugyanis jogkövetkezmény, ha az megfelelt a kézbesítésre vonatkozó szabályoknak. Ehhez nélkülözhetetlen az adós értesítési címének pontos ismerete. Az egyes bírósági iratok kézbesítése leggyakrabban postai úton tértivevénnyel történik, mivel a joghatály az irat átvételéhez fűződik. Pontosabban a perindítás joghatásai a keresetnek (viszontkeresetnek) az…

Read more

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére. Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.…

Read more

Felszámolási eljárásban teljesített követelés „visszaperelése”

Gyakran előfordul egy cég működése során, hogy a felszámolási eljárásból kizárólag egy nem feltétlenül megalapozott követelés megfizetésével tud „szabadulni”. Mit tehetünk a követelés megfizetése után, amennyiben nem tartjuk azt megalapozottnak? Van jogi lehetőség a követelés visszaperelésére? 1. Mik a felszámolási eljárás elvi alapjai? A gazdasági társaságok olyan külön jogalanyisággal rendelkező jogi személyek, melyek önállóan vesznek részt a gazdasági forgalomban, ezért saját, tagjaiktól elkülönült vagyonnal rendelkeznek. A magánjogi jogviszonyok szabályozásának egyik…

Read more

A kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetése az építőipar területén

2017 január 1. napjával jelentős változás történik az építőipari jog területén, hatályba lép az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet kiemelten fontos építési jogi jogszabályokat módosít azzal, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben kötelezővé teszi a tervező és a kivitelező részére felelősségbiztosítás megkötését. Fontos kiemelni, hogy a Kormányrendelet tárgyi hatálya jelenleg kizárólag…

Read more