A vezető tisztségviselő felelősségének egyes aspektusai

A gazdasági társaságok vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása rengeteg kockázattal jár; egy rossz üzleti döntés rendkívül súlyos következményekkel járhat. A társaságok vezetésével megbízott személy/testület több irányba is felelősséggel tartozik; ezeket a felelősségi alakzatokat törvényi szintű szabályok elszórtan tartalmazzák, mely szabályösszességből egy átfogó összefoglalót állítunk össze cikkünkben.   Ki a vezető tisztségviselő? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:21. (1) bekezdése szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan…

Read more

A bíróság által értékelt főbb körülmények az intimitás,- vagy kilátásvesztéssel keletkezett értékcsökkenéssel kapcsolatban

Korábbi bejegyzéseinkben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy egy építkezés során a szomszédos ingatlanok tulajdonosai milyen módon élhetnek a jogorvoslati joggal az építési engedéllyel szemben egy szomszédos építkezés esetén. Jelen bejegyzésünkben most azt az esetet kívánjuk áttekinteni, hogy milyen eszközökkel és milyen jogalapon lehet a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelő szomszédos építkezés esetén az építtetővel szemben fellépni. Polgári jogi igény jogalapja A felperesi igényérvényesítés esetében minden esetben A Polgári Törvénykönyvről szóló…

Read more

Kiskorú részére történő eseti gyámrendelés esetei a részvételével létrejött adásvételi szerződés megkötése során

A Ptk. 4:163. § (1) bekezdése szerint „a szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.” A kiskorú részére történő eseti gyám rendelésére sor kerülhet, egyrészről a kiskorú és törvényes képviselői tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén, másrészről pedig a kiskorú javára történő…

Read more

Az építésrendészeti eljárás főbb szabályai

Az építőipar élénkülésével fontos, hogy akár építtetőként (megrendelőként), akár szomszédként tisztában legyünk az építésrendészeti eljárás legfőbb szabályaival. Az 1997. évi LXXVIII. tv. 46. §-a szabályozza az építésfelügyeleti tevékenység szabályain belül az építésrendészeti eljárást. Az építésrendészeti eljárás részletes szabályait a fenti tv. végrehajtására kiadott 312/2012. (XI.8) Korm. rend. határozza meg. Az „officialítás” elve A 312/2012. Korm. 67. § (1) bekezdése szerint építésrendészeti eljárásnak hivatalból vagy az építésügyi hatóság megkeresése alapján van…

Read more

Speciális ÁFA kérdések I. – Hogyan kell számlázni nagykövetségek részére az általános forgalmi adót?

Diplomáciai, konzuli képviselt részére kiállított számla tekintetében két módon érvényesülhet az áfa mentesség, egyrészről beszélhetünk közvetlen áfa mentességről, amikor a számla nem tartalmazza az áthárított áfa összegét, másrészről pedig adó-visszatérítés formájában megnyilvánuló áfamentességről, amikor a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója az áfa utólagos visszatérítésére jogosult az áfát és esetlegesen a jövedéki adót is magában foglaló ellenérték maradéktalan megfizetése esetén. Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés a) pontja szerint „mentes az…

Read more

Késedelmes fizetésből eredő károk megtérítése a magyar polgári jog szabályai szerint

Mi történik akkor, ha az építési vállalkozó a megrendelő részére teljesített kivitelezési munkák során késve kapja meg a vállalkozási díjat? Felel-e a megrendelő azokért a károkért, amelyek annak következtében merülnek fel a vállalkozónál, hogy a megrendelő nem fizette meg határidőben pénztartozását? Mit követelhet ilyenkor a vállalkozó? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen cikkben. Hogyan lehet pénztartozást teljesíteni? Pénztartozást a következő módokon lehet teljesíteni: • pénz tulajdonjogának a jogosult részére…

Read more

Építési jog – A fennmaradási és továbbépítési engedély szabályai

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a teendő akkor, amikor a tulajdonos az építési jogi szabályokat figyelmen kívül hagyva építkezésbe vagy bővítébe kezd. Fennmaradási vagy fennmaradási,- és továbbépítési engedély szükséges, ha valamely építkezés szabálytalanul valósult meg. Jelen bejegyzés az alábbiakról kíván egy rövid összefoglalót nyújtani. I. A fennmaradási és fennmaradási,- és továbbépítési engedély elhatárolása Fennmaradási engedély iránti kérelmet befejezett építkezés esetében kell benyújtani az illetékes hatóság részére; befejezett építkezésnek pedig…

Read more

Polgári perjog összefoglaló – Ideiglenes intézkedés, illetve a végrehajtásával szembeni jogorvoslati jog

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A Pp. Kommentár…

Read more

Angolszász jogi konstrukciók magyar jog alatt lévő szindikátusi szerződésben

Korábbi cikkeinkben megvizsgáltuk a szindikátusi szerződés mibenlétét és jellemző tartalmi elemeit. A startup cégek háttérszabályzatának teljes körű feltárásához azonban szükséges bemutatni azokat az angolszász eredetű gyakorlati megoldásokat és egyéb gyakori szerződéses tartalmakat, amikkel eddig nem foglalkoztunk. 1. Rendelkezés az üzletrészekről Az üzletrész foglalja magába a tagsági jogok gyakorlásának határait oly módon, hogy mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Ezáltal a tag társaságban betöltött szerepe elsősorban vagyoni hozzájárulásától függ. Vételi jog kikötése…

Read more

Mit is jelent a láncértékesítés az általános forgalmi adó tekintetében?

Láncügylet esetében több egymást követő termékértékesít tárgya ugyanazon termék, és a termék az első feladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz kerül. Láncügyletek további fontos jellemzője, hogy az ügylet szereplői kizárólag eltérő tagállamban, illetve harmadik országbeli (NEM EU tagállam) vevők lehetnek. A láncügyletek esetében a következő tisztázandó kérdések merülnek fel: –          ki rendelte meg a láncügyletet? –          melyik ügylet esetében valósul meg a termék fuvarozása (fuvarozásos teljesítés)? –          hogyan határozzuk meg helyesen…

Read more