Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére.

Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.

 

1. Jogszabályi háttér:

–        A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.)

–        A fizetési meghagyásos eljárás során érvényesülő költségkedvezmény előfeltételeiről, engedélyezéséről, megvonásáról és a költségek előlegezéséről, továbbá az előlegezett, valamint a nem előlegezett költségek megfizetéséről és behajtásáról, a költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 24/2010. (V.7.) IRM rendelet és mellékletei (1. A költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem és a személyi adatokról szóló nyilatkozat űrlapjának adattartalma; 2. A vagyoni helyzetről szóló nyilatkozat űrlapjának adattartalma; 3. A munkáltatói igazolás űrlapjának adattartalma)

 

2. Mit értünk személyes költségfeljegyzési jog alatt?

A személyes költségfeljegyzési jog fogalma

A személyes költségfeljegyzési jog bizonyos eljárási költségek előlegezése alól mentesíti az arra jogosult felet. Az Fmhtv. 47. § (1) bekezdése szerint nem kötelezhető díj eljárás megindításakor történő megfizetésére (előlegezésére) az, aki az e törvény szerinti személyes költségkedvezményt élvez. Az eljárási díjat ugyanis a jogosult egyébként az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Ez alól kivételt a személyes költségfeljegyzési jog jelent, amikor is az eljárási díj megfizetéséről utólag kell határozni, ez esetben az eljárási díjat az viseli, akit a közjegyző, illetve a bíróság erre kötelez (Fmhtv. 46. § (1) bek.).

A költségfeljegyzés joga tehát csak időlegesen, általában az eljárás befejezéséig biztosít mentességet a díjfizetés alól, az eljárás (perré alakulás esetén a per) befejezésekor viszont dönteni kell a díj viselése felől, így végső soron valamelyik félnek meg kell fizetnie a díjat.

A személyes költségfeljegyzési jog tartalma

A személyes költségfeljegyzési jog folytán a jogosult mentes:

–        az Fmhtv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő eljárási díj és a végrehajtási díj előlegezése alól,

–        a közjegyző végzése ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékének (előlegezése és) viselése alól, és

–        a fizetési meghagyást követő bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtási költség előlegezése alól.

Maga a költségfeljegyzési jog lehet részleges vagy teljes. A szövegezésbeli sorrend a Pp. 84. §-ához hasonlóan egyúttal fokozatosságot is jelent: a személyes költségmentesség két formája közül a részleges költségmentesség engedélyezése elsődleges a teljes személyes költségmentességgel szemben (BDT2009. 2080.).

A személyes költségfeljegyzési jog hatálya

A Pp. 86. § (2) bekezdése és 317. § (2) bekezdése alapján a személyes költség-feljegyzési jog hatálya kiterjed:

– az egész fizetési meghagyásos eljárásra, beleértve a jogorvoslati eljárásokat is,

– az ellentmondás folytán perré alakult eljárásra (a perben eljáró bíróság a költségfeljegyzést engedélyező végzést hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja), valamint

– a végrehajtási eljárásra.

 

3. Ki jogosult a költségkedvezmény igénybevételére?

A személyes költségfeljegyzésre jogosultak köre

Az Fmhtv. 48. § (1) bekezdése szerint azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett – kérelmére – részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

A költségfeljegyzési jog feltételeinek megállapítása

Két objektív módon meghatározott esetben kötelező, míg egy esetben mérlegelés alapján lehet engedélyezni a költségfeljegyzést:

A)    A közjegyző köteles személyes költségfeljegyzési jogban részesíteni a jogosultat, ha

1. jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, vagy
2. aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül.

B)    A közjegyző kivételesen költségfeljegyzést engedélyezhet a jogosultnak akkor is, ha a fenti a-b. pontokban írt feltételek nem állnak fenn, de a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Jogi személyek és egyéb szervezetek

A fizetési meghagyásos eljárásban jogi személyek és egyéb szervezet jogalanyok személyes költségfeljegyzési jogban nem részesíthetők.

Az Alkotmánybíróság határozata kifejezetten hangsúlyozza, hogy a jogegyenlőség általános elvének azon követelménye, hogy a jogviszonyok tartalmi és tárgyi azonossága esetén a jogalanyok azonos elbánásban részesüljenek, az magára a bírósági eljárásra vonatkozik (724/B/2002. AB h., ABH 2003, 1539, 1540.). E tekintetben tehát a bírósági eljárást megelőző közjegyzői nemperes eljárásban a jogalkotó dönthet úgy, hogy gazdálkodó szervezetek számára költségkedvezményt nem biztosít. Az eljárási díj maximalizált mértékére (legfeljebb 300 000 Ft) figyelemmel egyetlen üzleti tevékenységet folytató szervezet sincsen elzárva attól, hogy igényét ilyen módon érvényesítse. Ez a maximális összeg nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy egy profitorientált gazdasági társaság tevékenységét ellehetetlenítse. Emellett kizárólag az 1 000 000 Ft alatti követelések tekintetében kötelező csak a közjegyző eljárása, ezt meghaladó pertárgyérték esetén e követelés közvetlenül bíróság előtt is érvényesíthető, ahol az egyéb költségkedvezmények nemcsak a természetes személyek által vehetők igénybe. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezések nem ütköznek a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményébe, ezért az indítványokat ebben a tekintetben is elutasította. (1208/B/2010. AB h.)

Külföldiek személyes költségfeljegyzési joga

A Pp. 85. § (4) bekezdése szerint a személyes költségfeljegyzés kedvezményében a külföldiek csak akkor részesíthetők, ha a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján ez engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.

Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára azonban a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult személyes költségfeljegyzésre (Pp. 85. § (5) bek. első mondat).

A személyes költségfeljegyzési jog kizártsága

A Pp. 85. § (2) bekezdése értelmében nem engedélyezhető költségmentesség, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása ‒ nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat ‒ nélkül, hivatalból elutasítja.

A Pp. 85. § (3) bekezdése egyéb költségfeljegyzési jog kizárására vezető rendelkezést is tartalmaz: nem részesíthető költségmentességben a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta.

Az Fmhtv. 47. § (2) bekezdése egy további korlátot állít a költségfeljegyzési jog engedélyezésének: nem részesíthető a 48. §-ban meghatározott személyes költségkedvezményben az a fél, aki az eljárást megelőzően a MOKK-kal szemben díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

 

4. Hogyan terjeszthető elő a költségfeljegyzési jog iránti kérelem?

 Az elektronikus iratbeadás tilalma

A személyes költségfeljegyzési jog iránti kérelmet szóban vagy papíron írásban lehet az eljáró közjegyzőnél előterjeszteni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor. Mivel a kérelemhez több, a külön jogszabályban meghatározott mellékletet csatolni kell, ezért elektronikus iratbeadásnak nincsen helye.

Az elektronikus iratbeadás tilalma a jogi képviselővel rendelkező természetes személy jogosultak tekintetében egyúttal azt is jelenti, hogy ők az általános elektronikus iratbeadási kötelezettség alól e körben mentesülnek. Az Fmhtv. 24. § (1) bekezdésének k) pontja kifejezetten utal is arra, hogy e körben nincs helye a nem elektronikus kérelem elutasításának.

A kérelem megalapozottságának igazolása

A fél

a) a költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét és a személyi adatokról szóló nyilatkozatát,

b) a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát és

c) a munkáltatója igazolását

a 24/2010. (V.7.) IRM rendelet 1-3. mellékletében meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon terjesztheti elő a rendeletben előírt további igazolások csatolásával.

A fél jövedelmi és vagyoni viszonyai igazolása céljára közölni kell:

a) a kérelmezőnek; továbbá

b) a kérelmező együttélő házastársának/bejegyzett élettársának, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles szülőnek (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti nyomtatványban feltüntetett adatait.

 

5. Mit vizsgál a közjegyző?

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

A költségfeljegyzési jog iránti kérelmet a közjegyző először alakilag vizsgálja, e körben helye lehet hiánypótlásnak. A közjegyző a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az

– nem az előterjesztésre jogosulttól (azaz természetes személy jogosulttól) származik,

– elkésett,

– az előterjesztő a hiányokat felhívás ellenére nem pótolja.

A kérelem érdemi vizsgálata

Ha a közjegyző a költségfeljegyzési jog iránti kérelmet érdemben vizsgálja, a fél (hozzátartozója) jövedelmi és vagyoni viszonyait adóköteles vagyontárgyai és jövedelemforrásai, évi adóköteles jövedelme, valamint ingatlana figyelembevételével állapítja meg.

A döntés meghozatala és a jogorvoslati lehetőség

A közjegyző a személyes költségfeljegyzési jog iránti kérelem tárgyában a következő érdemi döntéseket hozhatja: kérelmet elutasító végzés, költségfeljegyzést részben engedélyező végzés, költségfeljegyzést teljes mértékben engedélyező végzés.

Ha a közjegyző a fél részére költségfeljegyzést engedélyezett, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet rögzíti a MOKK rendszerén.

Ha a közjegyző a jogosult költségfeljegyzés engedélyezése iránti kérelmét részben vagy egészben elutasítja, a végzés ellen a jogosult a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez fellebbezhet (Fmhtv. 50. § (3) bek. második mondat).

Ügyvédi irodánk egyik fő szakterülete a követelések behajtása a jog által biztosított valamely eljárás keretében, így rendszeresen foglalkozunk fizetési meghagyásos ügyekkel, felszámolási eljárásokkal, polgári perekkel, illetve a TSZSZ szakvéleményekre alapított építőipari perekkel.

Az egyes eljárásokról az alábbi linken olvashat összefoglalót:

Ha az adós nem fizet – A követelések behajtásának útjai

Amennyiben Önnek a követelések érvényesítésével kapcsolatban további kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatti elérhetőségeken tudja keresni ügyvédi irodánkat.