Kilátás vagy panoráma elvesztése – jogi megoldások

[Łead]Az ingatlanból nyíló panoráma egyértelműen hozzáad az épület vonzerejéhez és jellemzően az ingatlan vételárában is realizálódik; ugyanígy a kilátás elvesztése vagy korlátozása értékcsökkenéshez vezethet.  Vajon hol húzódik meg a határ a saját telkünkön való építkezés szabadsága és szomszédunk érdekének kötelező figyelembevétele között?[/lead]Milyen lépéseket tehetünk, ha a korábban meglévő panorámát vagy lakóingatlanunk helyiségeinek természetes megvilágítását egy felépült ingatlan vagy a másik telken található növényzet miatt elveszítjük? A szabad kilátás védelme történelmi…

Read more

Budaörs és Biatorbágy Kistérségének Gazdasága és Ügyvédi Szolgáltatások

A Budaörsi kistérség legmeghatározóbb települései Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint, Herceghalom, Budakeszi, illetve Budajenő. Bár a kistérség szerepét 2013-ban a járási rendszer vette át, a települések ezen korábbi csoportosításából adódó összefonódás előnyös hatásai a mai napig érezhetők, hiszen ezen települések által behatárolt térség közép-európai viszonylatban is az egyik legdinamikusabban fejlődő régiók közé sorolható. Ennek oka többek között azzal is magyarázható, hogy Budapest és agglomerációja az ország legnagyobb létszámú, illetve legerősebb vásárlóerővel rendelkező…

Read more

Kiskorú részére történő eseti gyámrendelés esetei a részvételével létrejött adásvételi szerződés megkötése során

A Ptk. 4:163. § (1) bekezdése szerint „a szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.” A kiskorú részére történő eseti gyám rendelésére sor kerülhet, egyrészről a kiskorú és törvényes képviselői tulajdonában álló ingatlan értékesítése esetén, másrészről pedig a kiskorú javára történő…

Read more

Kérdések a CSOK kapcsán: Adó-visszatérítés vs. kedvezményes áfa-kulcs

2016. január elsejétől jelentős változások léptek életbe a családi otthonteremtési kedvezmény esetében. Az összegek növekedtek, életbe lépett a 10+10 millió forintos lehetőség, a feltételek változtak. A lakásépítési támogatás változása mellett az új év új adókedvezményeket is hozott: a 256/2011. kormányrendelet 2016. január 1-jétől hatályos változásai alapján ugyanis a CSOK feltételeinek megfelelő lakás természetes személy építője vagy építtetője, illetve építési telek tulajdonosa adó-visszatérítést igényelhet. Tekintettel arra, hogy a főszabály mindig tartogat…

Read more

Birtokvédelmi eszközök, avagy mit tegyünk, ha a bérlő vagy a korábbi tulajdonos az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni?

Birtokvédelemre számos okból lehet szükségünk, de alapvetően két jól körülhatárolható esetben, egyrészt ha birtokunktól jogalap nélkül megfosztanak, illetve ha a birtoklásban jogalap nélkül megzavarnak. Különösen bosszantó lehet és előre nem tervezett költségeket eredményezhet, ha a megvásárolt ingatlan korábbi tulajdonosa a lakásból nem hajlandó kiköltözni, illetve ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után továbbra is a bérleményben marad. Ebben a cikkben az ilyen esetekben alkalmazható három különböző eljárást mutatunk be,…

Read more

Megéri a kiskorú részére és nevére ingatlant vásárolni?

Az ingatlan piac fellendülésével egyre több vevő dönt úgy, hogy gyermeke részére vásárol Budapesten vagy akár vidéki nagyvárosban ingatlant. A fenti döntés során azonban a törvényes képviselők nem veszik figyelembe, hogy a későbbiek során, ha az ingatlant értékesíteni kívánják, a gyámhatóság közreműködés nem mellőzhető. A kiskorú tulajdonában lévő bármilyen ingatlan értékesítése során a gyámhatóság részére az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérelem mellékleteként – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 153.…

Read more

A korlátolt dologi jogok és a tulajdonjog az ingatlanok vonatkozásában

A korlátolt dologi jogok a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásában korlátozzák a tulajdonost. Van közöttük olyan, amely bizonyos szempontból „erősebb” mint a tulajdonjog, így például a haszonélvező a haszonélvezet tárgyául szolgáló dolgot a tulajdonost „megelőzően” használhatja, hasznosíthatja. Cikkünkben ezen jogokról szeretnénk egy rövid összefoglalóval szolgálni. Ezen jogokban közös, hogy idegen dolgon állnak fenn, a tulajdonjog önállósult részjogosítványait jelenítik meg, valamint időben behatárolt jogok. A korlátolt dologi jogok közé tartozik a zálogjog,…

Read more

A vételi szándéknyilatkozat jelentősége ingatlan adásvétel esetén

Az adásvételi szerződés a vételi ajánlattal és annak elfogadásával jön létre, illetve ingatlan adásvétele esetén szükséges a szerződés írásba foglalása, valamint ügyvédi ellenjegyzése is. A vételi szándéknyilatkozat jelentősége A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az…

Read more

Minden, amit a CSOK-ról tudni érdemes

Amekkora érdeklődés kíséri magát a lehetőséget, legalább akkora homály fedi a családi otthonteremtési kedvezmény részletszabályait, melyeket a 2016. február 10-én közzétett két új rendelet rendelkezései igyekeznek pontosítani, több-kevesebb sikerrel. A következőkben összefoglaljuk a CSOK-kal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és bemutatjuk az új rendelek hatálybalépésével bekövetkezett legfontosabb változásokat, segítséget nyújtva ezzel azoknak, akik továbbra is elvesznek a részletszabályok erdejében. 1. A CSOK lényege és a közös szabályok A családok otthonteremtési támogatása keretében…

Read more

Villamosenergia-kereskedelem és a villamosenergia-továbbítás elhatárolása

A villamosenergia-kereskedelem, illetve villamosenergia-továbbítás elhatárolása számos ingatlanfejlesztés, ingatlanberuházás során felmerül. Érdemes e két jogi kategóriát egymástól élesen elkülöníteni. I. Villamosenergia-kereskedelem a Vet. rendelkezései alapján A két fogalom elhatárolásánál a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: „Vet.„) rendelkezéseiből kell kiindulnunk. A törvény az értelmező rendelkezések 69. pontjában olyan tevékenységként definiálja a villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és…

Read more