Épületek tervezése – A generáltervező felelőssége, jogállása

Generáltervező az a tervező, aki a teljes – szakági tervekre is kiterjedő – kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére köt szerződést, melynek elvégzésére, a Ptk. általános szabályai szerint, közreműködőnek minősülő, megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezőket von be, akik közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért felel. Az egyes épületek építész kiviteli tervek tartalmát főként a MÉK és MMK szabályzata, a vonatkozó előírások és jogszabályok határozzák meg. I. Építészeti-műszaki tervezési jogosultság Az építésügy alaptörvénye,…

Read more

Vállalkozásként miért előnyösebb B2B szerződésben számunkra a kellékszavatosság, mint a jótállás?

A szerződésszegés tipikus esete a hibás teljesítés. Polgári törvénykönyvünk (a továbbiakban: Ptk.) szerint „a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.” A hibás teljesítés kiemelkedő jogkövetkezményei közé tartozik a kellékszavatosság, illetve a jótállás. Jelen cikkben elsősorban jótállás, köznapi nyelven garancia intézménye kerül kifejtésre, azon belül is az a kérdés, hogy kötelező-e a vállalkozásoknak jótállást vállalniuk. Kiemelendő, hogy a…

Read more

Mit tegyünk abban az esetben, ha az általunk megvásárolt használt gépjármű hibás?

Magyarországon nagyon népszerű a használt autók adásvétele, azonban ez nagyobb kockázattal járhat, mivel az adásvételi szerződés megkötésekor egy használt gépjármű állapota többé-kevésbé eltérhet egy új gépjárművétől. Milyen gyakori hibák, illetve kockázatok merülhetnek fel egy használt gépjármű megvásárlásával kapcsolatban? E kérdéskör szempontjából nyílt és rejtett hibákat különböztethetünk meg. Nyílt hiba Nyílt hiba alatt olyan hibákat értünk, amelyek egyszerű észleléssel megállapíthatóak. Legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról,…

Read more

Alkalmassági idő – útpályaszerkezeti rétegek

Az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet melléklet I. 1. pontja az alépítmények, illetve a 3. pontja az útpályaszerkezeti rétegek (a kopóréteg nélkül) és burkolatszegélyek vonatkozásában 10, utóbbi esetében pedig 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő. A Rendelet szűkszavúan fogalmaz a tekintetben, hogy a rendelet pontosan milyen jellegű kötelezettséget ír elő és kinek, de utal a régi Polgári Törvénykönyv 308. §-ára.…

Read more

Következménykárok a kellékszavatoság és jótállás intézménye körében

Lakások kivitelezése, építése esetén a hibás teljesítés, és annak kapcsán a kellékszavatosság és jótállás intézményének ismerete előnnyel jár, hiszen sok esetben az új lakások kivitelezése nem sikerül hibátlanul. Korábbi írásainkban a jótállás és kellékszavatosság témakörét részletesen körbejártuk. Jelen írásban kifejezetten arra keressük a választ, hogy milyen lehetőség van az úgynevezett következménykárok érvényesítésére. A hibás teljesítés körében először érdemes tisztázni a hibás teljesítéssel okozott károk fogalmát, fajtáit, így körüljárni azt, hogy…

Read more

Kellékszavatossági és jótállási igények érvényesítése

A kivitelezési szerződések többsége tartalmazza, hogy a Vállalkozó a kivitelezésért teljes szavatossággal és jótállással tartozik. A jótállási kötelezettség kiterjedésének körét a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg, míg a jótállás körében a jogsérelem orvoslása érdekében igénybe vehető eszközökől a Ptk. szabályai az irányadóak. A Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg…

Read more

Jótállás megszűnése – avagy elveszítjük-e a garanciát, ha a hibát nem a kötelezettel javíttatjuk ki?

Az ingatlanpiac dübörög, újépítésű lakások vásárlására még a magas ingatlanárak ellenére is nagyszámban sor kerül. Sajnos az újépítésű lakások „új építése” sem jelent garanciát arra, hogy a frissen elkészült és megvásárolt ingatlan hibátlan állapotban kerülne kivitelezésre és átadásra. Új építésű lakások esetében a hibát felfedező vevőknek a hibás teljesítés orvoslása érdekében kétféle jogintézmény nyújt segítséget. Egyfelől a Polgári Törvénykönyvünk biztosítja számukra a kellékszavatosság lehetőségét, másfelől a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról…

Read more

A kivitelezési szerződés és a hibás tervek – A kivitelező kötelezettsége a hibák jelzésével kapcsolatban

I. A kivitelezési szerződés és tájékoztatási kötelezettség: A 2013. évi V. törvény 6:252 § (1) bekezdése alapján kivitelezési szerződés esetében a kivitelező az építési és szerelési munka elvégzésére, valamint az előállított mű átadására vállal kötelezettséget, míg a megrendelő annak átvételére és díjfizetésre. A (3) bekezdés szerint a megrendelő további kötelezettségeihez tartozik a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése, a kivitelező pedig a szerződés megkötése előtt köteles…

Read more

Új építésű ingatlanok és a jótállás (garancia)

Ingatlanok vásárlása esetén a vevőket számos kockázat terheli abban a tekintetben, hogy az ingatlan valóban olyan minőségű-e, mint amilyennek látszik, vagy amilyennek az eladó mondja. Bár azt hinnénk, hogy ez a kockázat új építésű ingatlanok esetében kevésbé jelentős – manapság, amikor többnél több lakást húznak fel naponta – a tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis résen kell lenniük az új lakások vevőinek is. Elég csak abból kiindulni, hogy ezeknek az új…

Read more