Hogyan lehet jogszerűen erdészeti tevékenységet folytatni?

A Magyarországon lévő, magánkézben lévő erdők többségében nem lehet jogszerűen erdőgazdálkodói tevékenységet folytatni, tekintettel arra, hogy ezen erdők tekintetében nem jegyeztek be erdőgazdálkodót a földhasználati nyilvántartásba. A szükséges erdőgazdálkodói feladatok elvégzésének látszólag legegyszerűbb módja, ha a tulajdonostársak tulajdonosi megállapodást (földhasználati szerződés) kötnek egymással, és ezzel valamelyik tulajdonostársat „felhatalmazzák” a saját tulajdoni részük használatára. A 2013. évi CCXII. tv. 74. § (2) bekezdése alapján a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati…

Read more

Követelése van céggel szemben? Így érvényesítse felszámolási eljárás keretében! – Felszámolást indítottak a cége ellen? Az alábbiak szerint védekezzen!

Cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson mindazoknak, akik követelésüket felszámolási eljárásban kívánják érvényesíteni vagy esetleges likviditási problémákkal, fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban szeretnének eredményesen védekezni. Általános tudnivalók Jogszabályi háttér: A csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezik; mögöttes szabályként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai (a továbbiakban: Pp.) szolgál. A felszámolási eljárás célja: A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód…

Read more

Kérdések a CSOK kapcsán: Adó-visszatérítés vs. kedvezményes áfa-kulcs

2016. január elsejétől jelentős változások léptek életbe a családi otthonteremtési kedvezmény esetében. Az összegek növekedtek, életbe lépett a 10+10 millió forintos lehetőség, a feltételek változtak. A lakásépítési támogatás változása mellett az új év új adókedvezményeket is hozott: a 256/2011. kormányrendelet 2016. január 1-jétől hatályos változásai alapján ugyanis a CSOK feltételeinek megfelelő lakás természetes személy építője vagy építtetője, illetve építési telek tulajdonosa adó-visszatérítést igényelhet. Tekintettel arra, hogy a főszabály mindig tartogat…

Read more

Birtokvédelmi eszközök, avagy mit tegyünk, ha a bérlő vagy a korábbi tulajdonos az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni?

Birtokvédelemre számos okból lehet szükségünk, de alapvetően két jól körülhatárolható esetben, egyrészt ha birtokunktól jogalap nélkül megfosztanak, illetve ha a birtoklásban jogalap nélkül megzavarnak. Különösen bosszantó lehet és előre nem tervezett költségeket eredményezhet, ha a megvásárolt ingatlan korábbi tulajdonosa a lakásból nem hajlandó kiköltözni, illetve ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után továbbra is a bérleményben marad. Ebben a cikkben az ilyen esetekben alkalmazható három különböző eljárást mutatunk be,…

Read more

Megéri a kiskorú részére és nevére ingatlant vásárolni?

Az ingatlan piac fellendülésével egyre több vevő dönt úgy, hogy gyermeke részére vásárol Budapesten vagy akár vidéki nagyvárosban ingatlant. A fenti döntés során azonban a törvényes képviselők nem veszik figyelembe, hogy a későbbiek során, ha az ingatlant értékesíteni kívánják, a gyámhatóság közreműködés nem mellőzhető. A kiskorú tulajdonában lévő bármilyen ingatlan értékesítése során a gyámhatóság részére az adásvételi szerződés jóváhagyása iránt benyújtott kérelem mellékleteként – a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 153.…

Read more

Mit írjunk a szindikátusi szerződésbe? („Startup jogi” alapok)

Korábbi cikkünkben többek között bemutattuk a startup vállalkozás és a befektető viszonyát szabályozó megoldások kereteit. A term-sheetben és a szindikátusi szerződésben is ki lehet kötni a felekre vonatkozó szabályokat, azonban utóbbi hordozza magában a tényleges kikényszeríthetőség lehetőségét, mert a term-sheet jogi kötőerővel nem rendelkezik, így csak egyfajta szándéknyilatkozatként funkcionál. A szindikátusi szerződésben leírt szolgáltatások teljesítését ellenben követelheti a jogosult a kötelezettől, mivel a kötelmi jog szabályai irányadók erre a szerződéstípusra.…

Read more

A korlátolt dologi jogok és a tulajdonjog az ingatlanok vonatkozásában

A korlátolt dologi jogok a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásában korlátozzák a tulajdonost. Van közöttük olyan, amely bizonyos szempontból „erősebb” mint a tulajdonjog, így például a haszonélvező a haszonélvezet tárgyául szolgáló dolgot a tulajdonost „megelőzően” használhatja, hasznosíthatja. Cikkünkben ezen jogokról szeretnénk egy rövid összefoglalóval szolgálni. Ezen jogokban közös, hogy idegen dolgon állnak fenn, a tulajdonjog önállósult részjogosítványait jelenítik meg, valamint időben behatárolt jogok. A korlátolt dologi jogok közé tartozik a zálogjog,…

Read more

Hogyan szüntethető meg az Ön ellen folyó büntető eljárás? – A tevékeny megbánás

Ha Ön ellen büntető eljárás van folyamatban, akkor bizonyos esetekben és körülmények fennállása esetén az eljárás megszüntetésére van lehetőség. A Büntető Törvénykönyv több büntethetőséget megszüntető okot is említ, ezek közül itt csak a tevékeny megbánással foglalkozunk. A tevékeny megbánás intézményének célja, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén ösztönözze az elkövetőt a sértettnek tett megfelelő jóvátételre és ezzel lehetőséget biztosítson a megbánásra, valamint a büntetés elkerülésére. Egyes esetekben fontosabb ugyanis a sértett…

Read more

A fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények

Egy követelés érvényesítése előtt minden esetben felmerül a kérdés, hogy milyen költségekkel jár az eljárás. Valamennyi eljárásban számolnia kell a hitelezőnek az állam részére fizetendő díjjal vagy illetékkel, illetve ügyvédi munkadíjjal. A követelések érvényesítésére irányuló fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehetőség van azonban költségkedvezmény igénybevételére. Ki vehet igénybe költségkedvezményt? Ha a cégem érvényesít követelést fizetési meghagyásos eljárásban, akkor is igényelhetek költségkedvezményt? Jelen összefoglaló többek között e kérdésekre kíván választ adni.…

Read more

A próbaidő jelentősége a munkaviszony kezdetén – Összefoglaló

Szinte elképzelhetetlen egy induló munkaviszony próbaidő nélkül. A Munka Törvénykönyve a próbaidőről csak röviden rendelkezik, azonban a jogintézménynek terjedelmes bírói gyakorlata van, amelynek pontos ismerete elengedhetetlen egy munkaügyi perben. 1. Mi a próbaidő jelentősége? Egy munkaviszony kezdetén a munkáltató nem láthatja előre, hogy az újonnan felvett munkavállalója valóban be fogja-e váltani azokat a reményeket, amiket a munkaszerződés megkötésekor elvárt tőle. A munkavállaló pedig nem lehet biztos benne, hogy új munkahelyével…

Read more