Jelen cikkben a végrehajtás megszüntetése iránti per gyakorlatban történő megjelenését elemezzük.

1. A végrehajtás megszüntetése iránti pernek két fajtája van:

a./ amikor a végrehajtás alapja a végrehajtási lap vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirat (ilyen okiratnak minősül a közvetlen bírósági eltiltás, közvetlen bírósági felhívás és a bíróság végrehajtást elrendelő végzése) és

b./ amikor a végrehajtás alapja végrehajtási záradékkal ellátott okirat vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtandó okirat.

A bírói gyakorlat szerint, a végrehajtás megszüntetése iránti kereset magába foglalja a végrehajtás korlátozását is. Tehát, ha az adós a végrehajtás megszüntetését a teljesítésre hivatkozással kéri, viszont az állapítható meg, hogy az adós nem a teljes tartozását fizette meg, akkor nem a kereset elutasításának van helye, hanem el kell végezni egy elszámolást. Ha az elszámolás során kiderül, hogy az adóssal szemben még maradt fenn követelése a jogosultnak, akkor végrehajtás korlátozásáról kell dönteni. A végrehajtás korlátozása során a már teljesített résszel arányosan korlátozzák a végrehajtás mértékét

Ezen cikkben a végrehajtás megszüntetése iránti per gyakorlatban történő megjelenését a végrehajtási lap és a végrehajtási záradékkal ellátott okirat szerinti felbontásban elemezzük.

E cikk megértéséhez, fontos kiemelni a perindítás alapjául szolgáló tényeket, amelyek a következők:

1. a teljesítés,
2. a teljesítés lehetetlenné válása,
3. a beszámítás,
4. az elévülés, valamint
5. a feleknek a végrehajtandó határozatban foglaltaktól eltérő megállapodása.
6. Végrehajtási lap vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirat

Teljesítés

Gyakorlatban leggyakoribb eset, amikor az adós azt állítja, hogy a tartozást részben vagy egészben megfizette, viszont a jogosult ennek megtörténtét vitatja.

A teljesítés megtörténtét az adósnak kell bizonyítania. Az adós állítását leggyakrabban végrehajtást kérő által kiállított nyugtával, postai feladóvevénnyel, készpénzfizetést igazoló számlával vagy átutalást igazoló számlakivonattal támasztja alá.

Ha az adós vitatja a végrehajtást kérő elszámolását, előfordulhat az az eset, hogy a teljesítés elszámolására szakértői bizonyítást rendel el a bíróság, ilyenkor a szakértő szerződés szerint elszámolja a részteljesítéseket és a tartozás egyenlegéből levonja. Ilyen eset lehet egy bonyolultabb banki szerződés alapján fennálló tartozás teljesítése.

A gyakorlatban problémát okozhat az, amikor adós részletekben teljesít, adósnak több tartozása van, a tartozás meghatározott időszakonként visszatérően válik esedékessé és a kamat számítása is. Ilyenkor a bíróság egy elszámolást végez, melynek alapján meg kell határozni az alábbiakat:

1. végrehajtást kérő követelésének a mértékét
2. adós általi teljesítés mértékét és időpontját
3. teljesítések figyelembevételének sorrendjét, illetve
4. a követeléseket, amelyeket fedezhet.

Fontos kiemelni, az elszámolás során nem bír jelentőséggel az a tény, hogy az adós önként teljesített vagy a behajtás a végrehajtás keretében történt.

A gyakorlatban gyakran felmerül az a kérdés, hogy indítható-e végrehajtás megszüntetése iránti per azzal kapcsolatban, hogy az adós már olyan régóta fizet és tiltják a jövedelméből az összeget, hogy valószínű teljesen kiegyenlítette a tartozását. E tekintetben kétféle álláspont alakult ki:

1. nem indítható végrehajtás megszüntetése iránti per, mivel csak olyan tényt lehet közölni, amely a végrehajtás rendes menetén kívül van tehát, ha az adós szerint, a végrehajtást kérő, vagyis a hitelező nem megfelelően számította ki tartozását, akkor csak végrehajtási kifogással élhet, vagy
2. másik álláspont szerint indítható végrehajtás megszüntetése iránti per, ugyanis érdemben foglalkozni kell azzal a keresettel is, amely nem a végrehajtás rendes menetén kívül álló tényt közöl.

A teljesítéssel kapcsolatban leggyakoribb a gyermektartásdíj végrehajtásának megszüntetése iránt indított per, melynek tárgya az, hogy az adós állítása szerint megfizette a tartásdíjat, melyhez szükséges iratokat csatolta (ehhez szükséges csekkeket csatolja), ezzel ellentétben a végrehajtást kérő nem tud arról nyilatkozni, hogy a teljesítés megfelel-e.

Ha a gyermektartásdíjat a bíróság összegszerűen határozta meg, akkor egyszerűen meg lehet állapítani azt, hogy az adós teljesített. Ezzel ellentétben, ha a tartásdíj százalékban vagy alapösszegben van meghatározva, akkor nehezebb eldönteni azt, hogy az adós teljesített-e vagy sem.

E kérdéskör megoldása a gyakorlatban a következőképpen alakult ki:

• ha az adós munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a munkáltatótól be kell szerezni olyan jövedelemigazolást, amely havi lebontásban tartalmazza a nettó jövedelmet és letiltás esetén a levonásokat.

Ebben az esetben először a százalékos összeget kell kiszámolni, majd ezt követően az alapösszeget csak akkor lehet figyelembe venni, ha ezt nem éri el a százalékosan kiszámított alapösszeg. Gyakorlatban igen sűrűn előfordul az a probléma, amikor a munkáltató úgy utalja ki a fizetésből levont tartásdíjat a végrehajtást kérőnek, hogy ezt nem tünteti fel a jövedelemigazoláson megfelelően, illetve előfordul az is, hogy több gyermek esetén nem derül ki a jövedelemigazolásból az, hogy a kiutalt összeg mely gyermek érdekében történt.

Ezenfelül az elszámolást az is megnehezíti, mikor az adóssal szemben több végrehajtás is folyamatban van és részben a végrehajtást kérő, részben pedig a végrehajtó felé teljesít. A gyakorlatban ezt a problémát úgy oldották meg, hogy mivel sem a bíróság sem a végrehajtást kérő nem rendelkezett tudomással arról, hogy az adós általi befizetéseket a végrehajtó melyik tartozás csökkentésére számolta el, így amikor olyan helyzet állt elő, hogy a bíróságnak újabb végrehajtási lapot kellett kibocsátania azért, mert az egyik tartozásával az adós elmaradt, akkor alacsonyabb összeget tüntetett fel.

Ezen problémák megoldása érdekében a végrehajtás megszüntetése iránt indított perekben pontosan le kell vezetni a tartozás összegét és a teljesítéseket, ezt követően kell az elszámolást lefolytatni.

A gyakorlatban sok esetben problémát okoz az is, amikor az adóssal szemben nem pénzkövetelés áll fenn, hanem egy meghatározott cselekmény végrehajtása. Ezzel kapcsolatban vita tárgya lehet az, mikor az adós azt állítja, hogy eleget tett a meghatározott cselekmény elvégzésére vonatkozó követelésnek, ezzel ellentétben a végrehajtást kérő pedig azt mondja, hogy nem vagy nem szakszerűen tett eleget, illetve az adós által elvégzett cselekmény nem alkalmas a teljesítésre. Ilyenkor fontos szakértőt kirendelni, aki megállapítja az adós teljesítésének megtörténtét, vagy alkalmasságát. Ha a szakértő azt állapítja meg, hogy az adós nem vagy nem megfelelően teljesített, akkor a végrehajtás megszüntetésének nincs helye.

3. Mi történik akkor, mikor a teljesítés lehetetlenné válik?

Előfordulhat, hogy a teljesítés lehetetlenné válásának következtében az adós birtokában marad a szolgáltatás maradványa (ide tartozik az az eset is, amikor az adós, harmadik személytől kárpótlást kapott vagy kérhet), ebben az esetben a végrehajtást a maradványra (amely az adós birtokában maradt) kell korlátozni.

Pénzfizetés esetén nem lehet hivatkozni a teljesítés lehetetlenülésére, ugyanis a pénz helyettesíthető dolognak minősül.

Érdemes kiemelni azt az esetet, mikor a határozat a lakás elhagyására kötelezi az adóst, cserelakás felajánlása mellett, de a végrehajtás során kiderül, hogy a cserelakás már nincs meg.

Felmerülhet az a kérdés, hogy lehet-e másik cserelakást biztosítani ilyenkor?

A válasz erre az, hogy nem, mivel a probléma a végrehajtás során merül fel, a bíróság a másik lakás megfelelőségéről érdemben nem határozott.

4. Beszámítás

Először fontos kiemelni a Ptk. 6.50. § (2) bekezdését, amely szerint „végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.” A Ptk. 6:51. § (1) bekezdése alapján pedig nincs helye beszámításnak:

3. tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben (túlfizetés esetét kivéve)
4. szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben, valamint
5. bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának.

Ezzel kapcsolatban a gyakorlatban, ha felperes a közokiratba foglalt követelést szeretne beszámítani, az alperes vitathatja a követelés jogosságát, mivel a Pp 195.§ (5) bekezdése alapján, ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van.

Előfordul az az eset is, amikor a felperes olyan beszámításra alapított végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti keresetet terjeszt elő, amelyben olyan a végrehajtható határozattal megállapított követelésre hivatkozik, mellyel kapcsolatban már szintén végrehajtás folyik az alperessel szemben. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a végrehajtási költségek kiegyenlítésre kerültek-e, viszont figyelni kell arra, hogy a vizsgálat a feleket egymással szemben megillető összegekre terjedjen ki (tehát végrehajtási költségekre nem terjedhet ki, mert az nem a feleket illeti meg).

Ezenfelül érdemes kiemelni azt is, mikor a felperes választottbírósági eljárásban olyan összegű követelést érvényesít az alperessel szemben, ami a követelést megszüntetheti, akkor a végrehajtás megszüntetését fel lehet függeszteni.

5. Elévülés

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a főkövetelés elévülésével a mellékkövetelések is elévülnek. Főszabály szerint a bíróság a jog elévülését csak kérelemre veszi figyelembe, ez alól kivételt képez a tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék vagy bűnügyi követelés behajtása.

A végrehajtási jog elévülését megszakíthatja bármely végrehajtási cselekmény, illetve a kötelem felek általi módosítása is. Ezzel ellentétben fontos kiemelni azt is, hogy írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg, tehát a végrehajtandó határozat meghozatalát követően több mint 6 évig nem történik végrehajtási cselekmény és a jogosult csak a kötelezettség teljesítésre szólítja fel az adóst, akkor 6 év múlva a végrehajtási eljárást meg kell szüntetni végrehajtási jog elévülése miatt.

Gyakorlatban kérdésként felmerülhet az, hogy végrehajtási jog elévülésére hivatkozással előterjesztett végrehajtás megszüntetése iránti kérelem nemperes eljárásban vagy peres eljárásban bírálható-e el. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási jog elévülését nem vitatja, akkor nemperes eljárásban is helye van ennek megállapítására. Ezzel ellentétben, ha a végrehajtást kérő vitatja a végrehajtási jog elévülését, akkor nemperes eljárásban ez nem folytatható le, ugyanis ez esetben a bíróság bizonyítást nem folytathat le. Tehát az elévülés vitatása esetén a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pernek van helye.

A feleknek a végrehajtandó határozatban foglaltaktól eltérő megállapodása.

Volt olyan eset, amikor a felperes a gyermektartásdíj behajtása iránt folyó végrehajtás megszüntetését arra hivatkozva kérte, hogy a fizetési kötelezettsége azzal a feltétellel állt fenn, hogy az alperes a gyermek folyamatosan folytatott tanulmányait iskolalátogatási igazolással igazolja és ezen kötelezettségének az alperes nem tett eleget. A bíróság elutasította a felperes keresetét, ugyanis a végrehajtási lap nem tartalmazott ilyen feltételt. A felperes fellebbezett arra hivatkozva, hogy a végrehajtás megszüntetésének a felek eltérő megállapodása alapja lehet és ilyen megállapodás létre is jött a közöttük, viszont a végrehajtandó határozat meghozatalát megelőzően kötöttek megállapodást. A bíróság rámutatott arra, hogy a felek eltérő megállapodását akkor veszik figyelembe, ha a megállapodást a végrehajtandó határozat meghozatalát követően kötik meg.

6. Végrehajtási záradékkal ellátott okirat vagy a vele egy tekintet alá eső végrehajtandó okirat

A végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per megindításának okai az alábbiak lehetnek:

1. ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre

Ezen esetben az adós vitathatja a követelés jogalapját, összegszerűségét és mértékét is.  Tekintettel arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben bíróság ugyanazon körülményeket vizsgálja, mintha a jogosult a követelését peres úton érvényesítette volna.  Ebből adódóan az adós megtámadhatja a követelést, hivatkozhat arra, hogy semmis szerződésből ered a követelés vagy bírósági úton nem érvényesíthető.

Gyakran előfordul az az eset, hogy az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perrel párhuzamosan külön pert indít a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Ezzel kapcsolatban a Kúria álláspontja az, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per előkérdése, az érvénytelenség megállapítása iránti per, ugyanis ez megteremtheti a megszüntetés jogalapját, viszont ez esetben a végrehajtás megszüntetése iránti pert nem kötelező felfüggeszteni, de célszerű, mivel a gyakorlatban előfordult már az, hogy az érvénytelenség kérdésében más álláspontra jutott a bíróság.

Gyakorlatban ezen perekben a záradékolt közokirattal szemben is helye van ellenbizonyításnak, de bizonyítási kötelezettség az adóst terheli.

Érdemes kiemelni azt a gyakori esetet is, mikor az adós az engedményezési megállapodás érvénytelenségére alapozva indít végrehajtás megszüntetése iránti pert. Az adósok ezen perindítása nem célszerű, mivel a követelés érvényesen létrejött, akkor ennek érvényére a követelés engedményezésének érvénytelensége nem hat ki, tehát ezen a módon az adós nem tud szabadulni a végrehajtás alól.

2. A követelés egészen, illetőleg részben megszűnt

Tekintettel arra, hogy az okirat záradékolását megelőzően nem volt olyan eljárás, amleyben a felek nyilatkozatainak értékelésére vagy vizsgálatára került volna sor, ebből adódóan az adós hivatkozhat minden olyan tényre, amely akár a végrehajtás elrendelése előtt akár azt követően merült fel. Ilyen tény lehet például: követelés elévülése, teljesítés lehetetlenné válása vagy a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló okiratban rögzített megállapodást a felek később módosították.

Ha az adós a végrehajtás megszüntetése iránti igényét a követelés megszűnésére alapítja, a bíróság nem azt nézi, hogy a végrehajtás megszüntetésének alapjául szolgáló tényt vagy körülményt a végrehajtási eljárásban miként értékelték és a végrehajtási eljárás szempontjából milyen hatást tulajdonítottak a számára, hanem azt, hogy az adott tény vagy körülmény az irányadó anyagi jog rendelkezései szerint valóban a követelés megszűnését eredményezte-e.

3. a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott és az időtartama nem járt le

Ezen az alapon a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló per megindítására akkor kerülhet sor, ha a jogosult (végrehajtást kérő) a végrehajtás elrendelését megelőzően adott halasztást az adósnak a követelés teljesítésére.

4. az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni

A végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani, annak ellenére, hogy a végrehajtási záradékkal érvényesített követelést és annak összegszerűségét a végrehajtás előtt bírósági határozat nem állapította meg.

Dobos István / Nagy Adrienn

Végrehajtással, végrehajtás megszüntetési iránti perrel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésükre!

Dobos István ügyvéd: dobos@doboslegal.eu / +36-30-3088151