A zajszennyezés kapcsán  alapvetően kétféle szempontból vizsgálhatódhatunk a jogi szabályozás terén: van egy közjogi szabályozás, amely a vonatkozó jogszabályi előírásokat tartalmazza, valamint egy magánjogi, amely a jogsérelmet szenvedett magánszemélyek jogérvényesítési lehetőségeit foglalja magában.

I. A közjogi vonatkozásokkal kapcsolatban:

Az Unióban ezzel a kérdéssel a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv (2002. június 25.) foglalkozik, amely alapján felhatalmazás került a környezetvédelmi törvénybe (1995. évi LIII. törvény) hogy a kormány rendeletben határozzon bizonyos kérdésekben, ennek eredménye több kormányrendelet:

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

Ezekben a jogszabályokban különböző határértékek találhatóak, melyek túllépése esetén a jegyző, mint környezetvédelmi hatóság zaj- és rezgésbírságot szabhat ki. Külön előírások vonatkoznak a közlekedési zajból származó zaj terhelési határértékeire, így a vasútra is. A jegyző lakossági bejelentés alapján adott esetben kivizsgálhatja a megváltozott zajterhelést mértékét és szükség szerint kilátásba helyezheti a fenti jogszabályokban található szankciók alkalmazását.

II. A magánjogi vonatkozásokkal kapcsolatban:

A környezetszennyezés a környezetvédelmi törvény szerint környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. A környezetterhelés az épített környezet károsodását eredményezheti. A károsodás megjelenhet a forgalmi érték csökkenéseként.

A magyar bíróságok gyakorlatában több precedens értékű ítélet született ebben a kérdéskörben:

BH2002.358. Az út megépítéséből eredő káros hatások (kamionforgalom megnövekedése) a XVIII. számú felperes lakóövezetben elhelyezkedő ingatlanát is érintették. A bíróság szerint az ingatlan tényleges használatra, valamint a környezetére figyelemmel a forgalmi értékét csökkentik mindazok a hátrányos változások, amelyek a nagyobb zajt és légszennyezettséget eredményezik, illetőleg a pihenést, az üdülést zavarják, vagy lehetetlenné teszik. A bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő pedig a kiegészített és aggálytalan szakvéleményében az összes körülmény mérlegelésével állapította meg a XVIII. r. felperes ingatlana tekintetében bekövetkezett értékcsökkenés mértékét.

BDT2001. 532. A kár, és így a kártérítési igény akkor is fennáll, ha az építkezés jogszerűen, jogerős engedély birtokában történt. Így a közjogilag jogszerű, engedélyezett magatartás eredményezhet a magánjogi aspektusban kárt és kártérítésre való jogosultságot. Ezzel összefüggésben: A szomszéd ingatlanában bekövetkezett értékcsökkenés miatti kártérítési felelősség alól az a körülmény sem mentesít, ha építési engedéllyel történt az építkezés.

BH2002.358. A kártérítés mértékének meghatározása szempontjából mindazoknak a körülményeknek jelentősége van, amelyek az ingatlan forgalmi értékét befolyásolják, és okozati összegfüggésben állnak az alperes útépítéssel kapcsolatos beruházásaival. A zajártalom az értékelt körülmények egyike, azonban e körben önmagában nem annak volt ügydöntő jelentősége, hogy a zajterhelés meghaladta-e a jogszabályban megengedett mértéket, hanem azt kellett értékelni, hogy a megnövekedett zajhatás és az egyéb körülmények az ingatlan forgalmi értékét csökkentették-e.

A fenti ítéletekből látszik, hogy kártérítés akkor is követelhető, ha a zajterhelés nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értéket. Elegendő annak bizonyítása, hogy az érintett ingatlan forgalmi értéke a nagyobb zajhatás következtében csökkent. Így van elvi lehetőség arra, hogy kártérítést követelj a MÁV-tól az ingatlan forgalmi értékének csökkenésére tekintettel.

III. A sérelemdíj kérdése

A növekvő vaspormennyiségnek köszönhető légszennyezettség egészségkárosító hatása a nevesített személyiségi jogok közül az egészség megsértéseként definiálható. A személyiségre az egészség sérelmén kívül, az ezzel járó környezeti minőség csökkenés is hatással van. A korábban említett forgalmi értékcsökkenésből eredő kártérítési igényen kívül terjeszthető elő a sérelemdíj iránti igény az egészég megsértésére hivatkozással. A megnövekedett vasútforgalom által eredményezett növekvő vaspormennyiség valamennyi a vasúti környezetben lakó egészégét károsító elemként jelentkezik, így széles az érintettek köre. Ebből kifolyóan egy magasabb összegű sérelemdíj-igény lenne indokolt, a bíróság precedensértékű ítéletet hozhatna, értékelve a légszennyezés egészségre gyakorolt súlyos hatásait. Az egészségre gyakorolt tényleges hatás mellett értékelendő a folyamatosan fennálló akár maradandó egészségkárosodástól való félelem.

IV. Jogszabályi hivatkozások

2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

1. a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;

 2:52. § [Sérelemdíj]

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

V. Joggyakorlat:

A Kúria a 13/2014. számú polgári elvi döntésében kifejtette, hogy a mobil- átjátszó torony közeli építése szükségtelen zavarást eredményez, ami együtt jár az egészségügyi kihatástól való félelemmel.

 Az irányadóként közzétett bírói döntések a tűrési küszöböt meghaladó, szükségtelen zavarásként értékelik az ilyen torony közeli telepítését, a kilátás elvonás, a beárnyékolás, az intimitás elvesztése, az adott környezetbe nem illő „tájidegen” (nyomasztó) létesítmény látványa, az erősebb szél esetén hallható zajhatás, továbbá az egészségügyi kihatásától való félelemmel együtt járó ellenérzés miatt (EBH 2006.1399.).

 Az egészségügyi kihatástól való félelem a vasúti forgalom és a vaspormennyiség növekedéssel kapcsolatban indokolt, tényleges egészségkárosodás reális eséllyel jelentkezhet. Ennek jogi értékelése nélkülözhetetlen. Már az egészségkárosodástól való félelem is a mindennapokat meghatározó jelentékeny tényező, ami további egészségkárosító kockázatokat rejt magában.

Építési joggal, zajszennyezéssel vagy panorámavesztéssel kapcsolatos kérdése van? Szívesen állunk rendelkezésére!

dr. Dobos István ügyvéd
e-mail: dobos@doboslegal.eu
+3630-3088151