A képviselő “tudathasadása” – aláírhatja-e a szerződést egyazon személy két helyen is?

A gyakorlatban számos olyan eset merülhet fel, amikor ugyanazon személy a saját nevében, illetve képviselőként is aláír egy szerződést.

Vegyük például azt az esetet, amikor egy Kft. egy irodát kíván bérelni egy természetes személytől, aki egyben ezen kft. ügyvezetője is. Ebben az esetben a Kft., mint bérlő képviseletében és a bérbeadóként is egyazon személy fogja aláírni a szerződést. Vagy egy másik példa, amikor egyazon személy két cégnek is ügyvezetője, a két cég pedig egymással kíván szerződést kötni, azaz a két ügyvezető személye, aki aláírja a szerződést, a két cég esetében egyezik.

A régi szabályozás

A “régi” Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény), illetve a jelenleg hatályos, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény más szemszögből közelít a problémához.

A “régi Ptk.” úgy rendelkezett, hogy a képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. A gyakorlat megosztott e szabály értelmezésével kapcsolatban: Volt olyan nézet, amely szerint az írásbeli képviseletre, cégjegyzésre nem volt alkalmazandó ez a rendelkezés. A többségi álláspont szerint azonban ez a rendelkezés megtiltotta, hogy egyazon szerződést ugyanazon személy több helyen vagy több fél nevében is aláírja. A bírói gyakorlat az “ellentétesen érdekelt” kikötést is tágan értelmezte, és helyesen, nem a gazdasági érdekek szempontjából értékelte az adott esetet, hanem a jogviszonyban (kötelemben) betöltött pozíciókat vette figyelembe (például: bérlő – bérbeadó). A “régi Ptk.” szerint ezen szerződések, amelyeket több helyen ugyanazon személy írt alá, érvénytelenek, semmisek voltak.

Most aláírhatok két helyen? – Az új szabályozás

Az új Polgári Törvénykönyv változtatott a korábbi gyakorlaton, az esetek többségében jogszerű, ha egyazon személy két (vagy több) helyen is aláírja a szerződést a fenti példáknak megfelelően. Ez a szerződés már nem lesz semmis, “csupán” megtámadható: Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. A törvény azonban szűkíti a megtámadás lehetőségét azzal, hogy a képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott.

A fenti példákból kiindulva, így aligha képzelhető el olyan helyzet, hogy az a személy, aki két cég ügyvezetőjeként is aláír egy szerződést, eredményesen támadhatná meg a szerződést. Az új szabályozással tehát lényegében feloldódott az a tilalom, hogy egyazon személy nem írhat alá egy szerződést két (vagy több) szerződő fél nevében is.